Farkas Attila, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársának előadását április 6-án hallhatta a közönség az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat keretében.
Az Előadó arra kereste a választ, hogy az eszmetörténeti kutatások által vizsgált hatások, kapcsolatok és viták hogyan járulhatnak hozzá Arany költészetének jobb megértéséhez, de ezen túlmenően ahhoz is, hogy az olvasó még nagyobb örömét lelje a művekben. Az eszmetörténet definíciójának ismertetése után szó esett annak jelentőségéről, de esetenkénti veszélyeiről is; majd kijelölésre került a hegeli értelemben vett romantikus művészet mint eszmetörténeti keret, amely alapján érzékelhető a miliő, amelyben Arany alkotott, s amelyre rendre reflektált is. A hatástörténet tárgyalásakor külön figyelem irányult Herder és a romantika viszonyára, valamint Herder magyarországi értelmezésére. A romantika jelentése összefonódik a zseni művészeti szerepének megítélésével, a romantikusok jelentős része a művészetet a zseni művészetének tartotta. Arany egy teoretikus írásában elemezte a zseni és a szépirodalom társadalmi meghatározottságának viszonyát. A ballada szerepe Arany költészetében közismert, az előadás A kép-mutogató című énekes história eszmetörténeti elemzésével zárult.
A rendezvénysorozat következő előadása:
Falusi Márton: Arany-recepció a kortárs költészetben
2017. április 20. 18 óra
Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
