A magyar néptánc évtizedei címmel a Pesti Vigadóból közvetített online konferenciát az MMA MMKI

Rendezvény időpontja:

2021. 02. 01.

Helyszín:

Pesti Vigadó

Megtekintés:

A magyar néptánc évtizedei címmel tartott online konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) február 1-én a Pesti Vigadóban. A járványügyi intézkedésekre való tekintettel az előadások zártkörűen hangzottak el, a nézők pedig otthonról kísérhették figyelemmel az eseményeket a kutatóintézet YouTube-csatornáján keresztül. A konferencia középpontjában elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes és a Magyar Táncművészeti Egyetem állt, amelyeknek eredményei kerültek bemutatásra, kitérve társadalmi és művészeti hatásaikra. Fehér Anikó karnagy, népzenekutató, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa, a konferencia megálmodója szerint a virtuális térben különösen kell figyelni azokra a művészeti ágakra, ahol az érintésnek, az arccal való, élő megjelenésnek létfontosságú a jelentősége, ebből a szempontból is különösen fontos, hogy szót ejtsünk a néptáncosokról.


A nézőket és az előadókat Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója üdvözölte, aki hangsúlyozta, biztos benne, hogy a felsorakozott előadók – elismerésre méltó életúttal a hátuk mögött – alá fogják támasztani a mai hazai táncélet hagyományainak egyedülállóságát.
Kiss János balettművész, az MMA alelnöke köszöntőjében elárulta, hogy 55 évvel ezelőtt lépett fel mint kiskanász Budapesten egy művelődési ház színpadán, és élete legelső fellépése egy életre szóló szerelmet eredményezett a néptánccal. Ennek szellemében tisztelete jelélül Csoóri Sándor idézetével köszöntötte a résztvevőket: „Nyugodtan írom le, hogy a néptánc történetében ma újra történelmi pillanatot élünk át. A megelőző az volt, amikor a csűrökből, a pajtákból, a falusi táncházakból kikopott néptánc felkerült a színpad deszkáira. A mostani történelmi pillanat viszont az, amikor visszakerül ismét a földre. S nem a földolgozott, az átgyúrt tánc, hanem az eredeti.”
Az előadók között elsőként szerepelt Mihályi Gábor koreográfus, rendező, az MMA levelező tagja, a Magyar Állami Népi Együttes együttesvezetője, aki a rövid történeti áttekintés után bemutatta az általa képviselt több mint két évtizedes művészetfilozófiát néhány gyakorlati példán keresztül. Felhívta a figyelmet, hogy a hagyomány és modernitás mindig is egy fontos kettőssége volt a Magyar Állami Népi Együttesnek, ezért vannak olyan előadásaik, amelyekben a hagyomány egyértelműen felismerhető, vagy éppen tradíciótörténeti szempontból vizsgálódik, de készültek már világzenére vagy a komolyzene és népzene fúziójából is produkciók, ugyanakkor a kortárs zenei előadások felé is nyitottak.
Ezt követően Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, az MMA levelező tagja Kossuth-díjas koreográfusként a néptánc színpadra viteléről, jelenbe ágyazásáról ejtett néhány szót. Elsőként néhány gondolatot is megosztott arról a kezdeti időszakról, ami a magyar tánc szakmai életének kialakulását jellemezte. Zsuráfszky Zoltán először táncosként, ma már koreográfusként és együttesvezetőként viszi hírül a világban a magyar néptánc erejét, és mint azt kiemelte, örömére szolgál, hogy ekkora támogatása van ma a magyar néptáncnak mind az amatőr, mind a hivatásos együttesek terén.
Fehér Anikó előadásában a tánc folklórgyökereit, valamint Kodály Kállai kettős művének hátterét vizsgálta meg. Mint arra rávilágított, ennek a műnek a tánca és zenéje egészen különleges helyet foglal el a néptánchagyományban, hiszen rendkívül régi adataink vannak róla, és a nép a hagyomány segítségével mai napig őrzi, emellett azon kevés táncaink egyike, amely világhírnévre tett szert: „Archaikus dallamaival és az autentikus néptánctól jelentősen eltérő koreográfiájával történelmi társastáncok nyomati őrzi, valamint egy olyan dramatikus jellegű táncunk, amely egy szerelmi történetet mesél el.”
Agócs Gergely néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a Magyar Állami Népi Együttes Kincses Felvidék című műsorának milyen szerepe van a történeti Felföld zenei és tánchagyományának magyarországi megjelenítésében. Megjegyezte, már fiatalabb korában az volt az elsődleges célkitűzése, hogy a felvidéki magyar gyermekeknek felvidéki magyar hagyományt oktassanak, emellett szerették volna Magyarországon felmutatni a felvidéki magyar hagyomány értékeit.
Timár Mihály néptáncpedagógus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa édesapja, Timár Sándor tevékenységét ismertette az Állami Balett Intézetben és a Magyar Állami Népi Együttes élén. Kitért az életmű azon mozzanatára is, amikor Timár Sándor már kialakította pedagógiai módszerét saját műhelyében, a Bartók Béla Táncegyüttesben, így az első évfolyam növendékei a Timár-módszer szerint tájegységekre részletesen lebontva, anyanyelvként, egy teljesen új szemszögből ismerhették meg általa a néptáncot.
Bólya Anna Mária zeneelmélet- és tánctörténettanár, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi docense prezentációjában a folklóranyag színpadi feldolgozásának kérdéseit járta körbe a szkopjei állami népi együttes kapcsán. Elmondása szerint a színpadi néptáncművészet terén Magyarország kiemelkedő színvonalat képvisel a tágabb régióban, így a magyar tánc tradíciója a XIX. század óta vágyott eszményi magyar táncművészet kialakulásának fő inspirálójának tekinthető.
Bolvári-Takács Gábor egyetemi tanár, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora két évtizedet tekintett át a Magyar Táncművészeti Egyetemen folyó néptáncosképzés előtörténetéből, amelynek kapcsán azt is bemutatta, hogy miként történt az önálló néptáncoktatás megalapozása az intézményben. Kitért arra is, hogyan alakult ki az önálló néptáncoktatás az Állami Balettintézetben, a döntés körülményeit néhány korabeli dokumentum, levéltári iratok ismertetésével alátámasztva. A népi tánccsoportok vezetőinek képzésére hároméves esti tanfolyam működött az amatőr együttesek vezetői utánpótlásának biztosítására, amelynek tartalmi elemeit, személyi feltételeit és megszűnésének okait szintén igyekezett feltárni.
Hortobágyi Gyöngyvér, a Magyar Táncművészeti Egyetem főiskolai tanára előadásában a Magyar Táncművészeti Egyetemen folyó néptáncosművész-, illetve néptáncpedagógus-képzéseket járta körebe. Szó esett többek közt a néptánctagozatról, azon belül az első évfolyamtól a tizennegyedikig, valamint az előzmények bemutatása során kitért arra is, hogyan nézett ki a táncművészképzés a 70-es években. Hozzátette, a néptáncoktatás jelenleg az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben virágkorát éli.
Utolsó előadóként Kővágó Zsuzsa, a Magyar Táncművészeti Egyetem címzetes egyetemi docense tartotta meg beszédét a Magyar Iskola szemléletével nevelt táncművészekről, a pedagógusaik szerepéről, valamint az iskola hatásáról táncművészetünk újragondolásában. A néptáncművész szak első periódusának eltérő szemléletű, iskolateremtő mestereinek bemutatását követően kitért a végzett növendékek megjelenésére a professzionális társulatoknál, emellett bemutatta a hazai táncélet koreográfiai kísérleteinek kezdetét is.

A teljes konferencia ITT nézhető vissza.

Programfüzet:

A böngészője nem támogatja a PDF fájlok megnyitását
A megtekintéshez töltse le a dokumentumot: Fájl letöltése

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle