A 770 oldalas kötet műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A szerkesztők a mozikban forgalmazott valamennyi filmtípusra kiterjesztették a válogatást: a 314 egész estés játékfilmek mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs filmekre is. Érdekesség, hogy az első magyar gyártású, bemutatásra szánt film, Zsitkovszky Béla A táncz című munkája, amelyet 1901. április 30-án láthattak a nézők, de mivel a film elveszett, így szócikk sem készülhetett róla. Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumiere testvérek megbízásából forgatták Budapesten, s 1896. május 10-én vetítették le őket a Royal Szálló kávézójában, ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig egy 2021-es bemutatóról szóló szócikk zárja. A szócikkeket 15 szócikkíró tudományos igényességgel készítette el, de olvasmányos formában, ezért a témával egyetemi szinten foglalkozók és a szakma képviselői mellett fontos és hiánypótló olvasmány lehet a laikus érdeklődők számára is. A filmlexikon célja a sokszínű magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése.
A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében bemutatja:
Az MMA Kiadó és az MMA MMKI által szervezett rendezvényen a résztvevőkről tömegfelvételnek minősülő vagy nem minősülő kép- és/vagy hangfelvétel, illetve írásbeli összefoglaló hír készülhet, melyet az MMA Kiadó és az MMA MMKI a honlapján, illetve Facebook-, Instagram-oldalán, valamint YouTube-csatornáján közzétehet.
