A 20. században Magyarországon misét írni olyan személyes vállalkozás volt, amely számos, a zeneirodalmat jól őrző határ átlépésére csábított, s olykor kötelezett. A modern (magyar) misék tehát elsősorban nem a liturgikus elemeket hangsúlyozták (noha, természetesen tartalmazták azokat), hanem az aktuális kategorikus imperatívuszt a közösség (vagy a Közösség) számára. Azt keveseknek kell magyarázni, hogy a Budavári Te Deum miért is hordoz közéleti jelleget, noha nyílt politikai üzenete nem volt. Az viszont kevésbé ismert, hogy Kodály előtt és után is számos alkotó öntötte hangokba a határokat átlépő, elemi erejű, közösségi hitvallását. Dohnányi Szegedi miséje – amely mai napig nem érhető el felvételen, Lajtha László Fríg miséje – amelynek alcímét hosszú ideig leírni sem lehetett, vagy éppen Soproni József hatalmas látomása, a Soproni mise – amely egyetlen ízben hangzott el, mind érdemi kérdést tett fel a közösség, a közélet és az egyház irányába.
A jelen előadás azonban e keretek kijelölése után egy elfelejtett remekművet: Károlyi Pál Missa in memoriam diei 23. Octobris című misekompozícióját mutatja be. A forradalom idején készített vázlatokat a szabadságharc leverése rendezte a szerző és 1957 márciusában pedig már a főpróbát tartotta a Zeneakadémiai Zenekar és Énekkar együttműködésével. A nagyhatású főpróbát követően a Zeneakadémia vezetése az előadást azonnal betiltotta és a misét csak 2016-ban mutatták be. A kemény hangzású zene, hol nyílt módon utal az eseményekre, hol csupán teológiai gesztus révén értelmezi azt. Korunk zeneízlése (még/ismét) érdesnek találja Károlyi darabját, de ez segíthet abban, hogy a közös emlékezés áthatoljon a giccsek és a nosztalgia hamis hangtartományain.
https://www.youtube.com/watch?v=gjtLCdCeGmk
Időpont: 2019. április 4. 18.00
Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezheti: Online jelentkezés
