Online mutatja be május 18-án a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan Jean-Luc Nancy: Noli me tangere című könyvét az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).
A „Ne érints engem” című műben az író az újszövetségi János evangéliumában megtalálható tiltómondat valamennyi lehetséges értelmezését kibontja az olvasó előtt. A beszélgetés során Boros János és Farkas Attila filozófusok, az MMA MMKI tudományos munkatársai Orbán Jolánnal, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárával azt a kérdést járják körbe, hogy hogyan értelmezhető a feltámadt Jézus Krisztus és Mária Magdolna találkozása húsvétvasárnap hajnalban a sírnál, illetve a különböző művészeti ágak – különösen a festészet – miként mutatják be a két szereplő közötti érintést és távolodást. Néhány alkotáson Isten Fia kertészként, a sírok közt járva, a növények gondozójaként jelenik meg.
Jean – Luc Nancy könyvének fontos része, hogy elemzi is a képzőművészeti alkotásokat, az ifjú nő szerepkörét, a kezek egymáshoz való viszonyát, kiemelve Giotto di Bondone és Rembrandt képét, de a zenéből is és az irodalmi megjelenésekből is hoz példát. A Noli me tangere a zenetörténetben egy 19. századi francia zeneszerzőnél, Jules Émile Frédéric Massenet -nál is megjelenik. A művész 1873-ban írta meg drámai oratóriumát, a Marie-Magdeleine-t, amelynek fontos mozzanata, hogy Jézus megszólítja Mária Magdolnát, az asszony pedig ennek hatására ismeri fel, hogy nem a kertészt látja, hanem a Megváltót.
A francia filozófus tágan értelmezi a Noli me tangere-t. Egyfelől: „Ne illess engem, mert nem mentem fel az én Atyámhoz, hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a Ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” (Jn 20:17) Vagyis Mária Magdolna azért nem érinthette meg a feltámadt Üdvözítőt, mert ő már nem ennek a világnak az anyagából volt. Csak hittel volt látható, Nancy szavaival „[a] hit úgy tud látni és hallani, hogy nem érint.” Másfelől a „Ne érints meg” arra utal, hogy a feltámadás mindenkinek szól, nem az egyedi kapcsolatnak, amit egy érintés, kézfogás hordoz. Az örömhírt vinni kell, minél előbb.
A kötet hat fejezetből áll: Indulófélben, a hit, a feltámadás, a vallás ismeretelmélete és metafizikája parabolikus vázlata. A második rész a „Noli me tangere” nyelvi és ábrázolástechnikai megértés kérdését veti föl. A harmadik fejezetben a tévedés mindig fenyegető paradigmája kap helyt a kertész személyében. Amíg meg nem szólal az Üdvözítő, Mária Magdolna a kertésznek nézi. Az érintés a kéz műve, A kezek fejezete érzékelő képességünk hermeneutikája a bibliai szöveg és festészeti alkotások függvényében. A Magdalai Mária fejezet képzőművészeti és irodalmi értelmezéseket említ, míg a Ne érints engem a minden emberi találkozásban eredendően hordozott elválás fájdalmát és megválthatóságát, megváltását tematizálja.
A beszélgetést premierje 2021. május 18. 18.00-tól ITT ÉRHETŐ EL!
Az MMA Kiadó gondozásában megjelent Jean-Luc Nancy: Noli meg tangere című kötet elérhető az Írók Boltjában.
