A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai Kutatócsoportja Váradi Judit egyetemi docens vezetésével 2018 novemberében indított felmérést az Észak-Alföld régióban Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei címmel. A kutatás az általános iskolás tanulók kötelező tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvételének lehetőségeit vizsgálta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézete támogatásával.
A kutatócsoport tagjai arra fókuszáltak, hogy a gyermekeknek a kötelező oktatásban jelenlévő művészeti tárgyak mellett van-e, és ha igen, milyen lehetősége van tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységekre, illetve hogy mennyire élnek ezekkel a lehetőségekkel. A kutatás öt dimenzióban vizsgálta a művészeti rendezvényeken való részvételt és az általános iskolás tanulók kulturális attitűdjére és ízlésére ható tényezőket. Az alapkutatás az Észak-Alföld régióban (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) történt, ahol több mint kétezer 4. és 6. osztályos általános iskolás diák és szüleik, majd másfélszáz művészeti tárgyat oktató pedagógus mellett felmértük az intézményvezetők álláspontját is a művészeti nevelés szerepéről, szervezéséről és lehetőségeiről, az iskolai és tanórán kívüli tevékenységek meghatározó tényezőiről. A helyzet további árnyalásához a kutatás ötödik dimenziójaként a szolgáltatói oldal felmérésére is megtörtént. A DEXARTA adatbázis alapján elkészült kutatási jelentés Művészeti körkép címmel tanulmánykötet formájában jelenik meg. A tizennyolc szerző a művészeti nevelés kurrikuláris jellemzői és a művészetközvetítő pedagógusok szakmai megújulásának lehetőségei mellett feltárta a kulturális tőke szerepét a művészeti nevelésben, valamint a szülők és tanulók kulturális fogyasztásának jellemzőit.
A reprezentatív minta alapján összegzett kutatási eredmények hitelesen tükrözik a valóságot, így szembe kell néznünk azzal a társadalmi jelenséggel, hogy a felnövekvő generáció kétharmadának életéből hiányoznak azok a művészeti tevékenységek és hatások, amelyek nem direkt tantárgyi képességet fejlesztenek, hanem szokás- és értékrendet formálnak, műveltséget kínálnak, tanórai keretek között fel nem fedezhető képességeket, tehetséget tárnak fel és ápolnak, értelmes közösségi életre készítenek fel. A tanórán kívüli tevékenységek nem kizárólag a szabadidő hasznos eltöltésére szolgálnak, jelentősen hozzájárulnak az önértékelés, önmegvalósítás fejlődéséhez, valamint a szociális és érzelmi fejlődéshez. Az extrakurrikuláris tevékenységben részvevő tanulók az itt megszerzett tapasztalatokkal és kompetenciákkal később az életben is kreatívabbnak bizonyulnak, amely a sikeresség előfeltételét is magában hordozza. A művészeti nevelés színterén kiemelt szerepet kapnak a tanórán kívüli művészeti tevékenységek és rendezvények, mert ezek tudnak teret biztosítani az egyéni tehetségfejlesztésnek és a művészeti élmény megtapasztalásának. Megdöbbentő tapasztalat, hogy a tanulók felének még soha nem adódott lehetősége művészeti előadáson való részvételre. A kutatás feltárta, hogy vannak nagyszerű és példamutató kezdeményezések, de ez a tanulók szűk rétegét érintik, a kulturális hátrányokat nem tudják feloldani.
A tanulmánykötet eredményei nemcsak kutatók és oktatáspolitikai szakemberek számára lehet érdekes, a tartalmas információk ismerete segítséget nyújthat a gyermeknevelés, a művészeti, esztétikai nevelés, a szabadidő pedagógia kérdései iránt érdeklődnek és szakembereknek, valamint a kulturális és művészeti szolgáltatóknak.
