Művészet az online térben

2022. július. 29.

Lemásolhatja-e stílusunkat egy mesterséges intelligencia a jövőben? Milyen jogszabályokkal tudjuk megvédeni eredeti műalkotásainkat a világháló veszélyeitől? Miért fontos egy művészettel foglalkozó intézmény márkájának a kiépítése, milyen egy jó arculat, és hogyan tudunk hatékonyan kommunikálni a közösségi médiában? Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az online művészeti oktatáshoz?

A következő sorokban kutatóintézetünk szakértőinek segítségét kérve három terület irányából közelítjük meg a művészet online térben való jelenétének kérdéseit, miközben hasznos tanácsaikon keresztül igyekszünk arra is rávilágítani, hogy az adott terület szakembereként milyen buktatókat érdemes elkerülnünk a siker érdekében.

(Cikkünkben az MMA MMKI közelmúltban megjelent, illetve hamarosan érkező kiadványaiból közlünk válogatást.)


Képzőművészet / Fotóművészet

Grad-Gyenge Anikó és Timár Adrienn következő Műhelytanulmányok-kötetében a képzőművészet, illetve a fotóművészet szerzői jogi kérdéseit vizsgálja. Az átfogó tudományos munkából kiderül többek közt az is, mit jelent pontosan a szerzői alkotás fogalma a képzőművészet és a fotóművészet területén, mi az eredeti műpéldány fogalma és jelentősége ezeken a területeken, és melyek a szerzői mű védelmével kapcsolatos legfontosabb szempontok.

A modern kor magával hozta a mobiltelefonok és egyéb képalkotó eszközök soha nem látott technikai fejlődését, amelynek köszönhetően bárki fotóssá és adott esetben szerzővé válhat, hiszen egy hétköznapi, piacon bárki által megvehető eszközzel is kiemelten jó minőségű képek és videók készíthetők, amelyek ma már akár a telefonon lévő alkalmazásokkal is szerkeszthetők. Valószínűleg ezen alkotások többsége nem lesz művészi és nem fog rendelkezni kiemelt esztétikai jellemzőkkel, ugyanakkor ez nem is szükséges az egyéni, eredeti jelleg megállapításához. Mindezek okán fontos kiemelni, hogy a szerzői mű létrejöttének kérdése kapcsán lényegtelen a képkészítő eszköz jellege, az akár egy mobiltelefon is lehet, önmagában az eszköz technikai jellemzői nem befolyásolják a szerzői mű létrejöttét.

Az eredetiség kritériumától függetlenül kell szólni a képző- és fotóművészeti alkotások körében az eredeti (első) műpéldánnyal kapcsolatos kérdésekről. A szerzői művek többsége körében nincsen kiemelt szerepe az eredeti műpéldánynak, hiszen egy könyv esetében ritkán tartjuk kezünkben az eredeti kéziratot, vagy egy film esetében az eredeti filmszalagot. Ezek nem gyakran kerülnek kereskedelmi forgalomba. Természetesen előfordulhat ez is, elsősorban speciális aukciók keretében, ugyanakkor a vizuális művek esetében – főleg a festmények, szobrok és fotók körében – e fogalomnak kiemelt jelentősége van, hiszen az eredeti műpéldány kerül többségében értékesítésre, továbbá a szerző egyes esetekben több eredeti műpéldányt is készít.

Érdemes röviden kitérni a fotóművészeti alkotásokra, ahol a digitális fotózás fejlődésével komoly problémát jelenthet az eredeti műpéldány meghatározása, hiszen ugyanolyan jó minőségű nyomtatott változatból akárhány példány készíthető a szerző döntése alapján a megfelelő eszközökkel, míg valójában az eredeti fotó csak a fényképész gépének memóriakártyáján létezik. A fotóművészek gyakran szimpla másolatok eladása mellett döntenek, amelyek tekinthetőek eredeti másolatnak, ugyanakkor minél nagyobb számban kerül sor eladásukra, nyilván annál kisebb a piaci értékük.

Viszonylag új, de prosperáló jelenség az úgynevezett non-fungible token (nem helyettesíthető token), amely olyan digitális adategység, amely az alkotó szignójához, aláírásához hasonlóan igazolja, hogy a digitális eszköz egyedi, nem felcserélhető. Alkalmas képzőművészeti, fotóművészeti alkotások hordozására is. Ilyen módon azt az eredetiséget, amely a képzőművészeti alkotások értékének meghatározó szempontja, a digitális térben képes lehet biztosítani.

A képzőművészeti, fotóművészeti alkotásokkal kapcsolatban viszonylag gyakori jelenség, hogy olyan módon hamisítják azokat, hogy az alkotó megszokott, a közönség számára jól felismerhető stílusjegyeit másolják, vagy akár illesztenek belőlük össze korábban soha nem létezett alkotásokat és értékesítik azokat eredeti műként.

A stílus utánzása a jövőben is igen nagy jelentőséggel fog bírni: ha a mesterséges intelligencia képes lesz már egyes ismert szerzők stílusát megtanulni és ezzel újabb, a szerző eredeti műveivel versenyképes produktumokat előállítani, annak jogszerűsége szerzői jogi szempontból nem lesz (feltétlenül) kérdés, de más jogalapon megakadályozható lesz az ilyen produktumok műpiaci versenye az eredeti alkotásokkal.

 

Marketingkommunikáció

Dér Cs. Dezső és Fehér Euridiké a #maradjotthon #veledvagyunk című kötetünkben arra keresik a választ, mit is jelent a marketingkommunikáció, hogyan értelmezhető az online térben, illetve milyen, a pandémia által alakított trendekre kell figyelnünk, hogy hatékony kommunikációt folytathassunk az ezt követő időszakban. A könyvből az is kiderül, hogy mi történt valójában a pandémia első éve alatt a hazai színházak esetében.

A marketingkommunikáció egyik legfontosabb feladata a megkülönböztetés. A tökéletes kommunikáció egyértelműen jelzi, miben különbözünk másoktól, miben vagyunk mi „jobbak”. Erről folyamatosan tájékoztatnunk, meggyőznünk, vagy éppen emlékeztetnünk kell a látogatóinkat. De rosszul gondoljuk, ha azt hisszük: csupán a média eszközeivel kommunikálunk: már az előadásaink, arculatunk, megjelenésünk (dizájn), munkatársaink vagy éppen az áraink is sok-sok mindent elárulnak rólunk a kultúrafogyasztók számára. A kommunikáció az intézményi márka „hangja”, a márkaépítés megkerülhetetlen, legfontosabb feladata. Ahhoz, hogy hatékonyan kommunikáljunk, minden esetben egy hosszú folyamatot kell megterveznünk lépésről lépésre.

A marketingkommunikáció egyik fő feladata tehát az üzenet minél hatékonyabb eljuttatása a fogyasztókhoz. Ez a feladat egyre nehezebbé válik, mivel a fogyasztók is egyre több kulturális program, élményígéret közül választhatnak nap mint nap.

Kommunikációs stratégiánk, illetve akárcsak egy kampányunk tervezéséhez a következő lépések átgondolása nyújthat segítséget:

  • Mi a közvetlen célunk?
  • Kikhez szeretnénk szólni?
  • Mit szeretnénk üzenni nekik?
  • Mennyi pénzünk van a feladatra?
  • Milyen médiumokat használjunk?
  • Hogyan tudjuk mérni a kommunikációnk eredményét?

A digitalizáció egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg adatot nyerhetünk általa, viszont ha nem akarunk elveszni az adattengerben, fontos, hogy előre meghatározzuk a célokat, a méréseket pedig ezekhez igazítsuk. Gyakorlatilag bármit mérhetünk, ami digitalizált, a látogatók létszámától az alkalmazásunk letöltési arányán át a hashtagünkkel ellátott fotók mennyiségéig. Az adatok begyűjtése az adatalapú marketing szempontjából is hasznos. A digitális világban ugyanis az általunk preferált tartalmak alapján feltérképezik, hogy miket szeretünk, ezek alapján algoritmusokat generálnak, így személyre szabott ajánlatokat kaphatunk a különböző felületeken.

Amennyire frusztráló tud lenni a digitalizáció hiánya, annyira lehet zavaró vagy nehézkes egy másfajta közönség számára. Akik otthonosan mozognak a digitális világban, vagy kifejezetten ilyen területen dolgoznak, nagyon nem szeretik, ha nyomtatott papírokat kell maguknál tartogatni egész nap; nekik az kell, hogy mindent elérjenek a telefonjukon. Ha viszont „konzervatívabb” a célközönség, őket kimondottan zavarni fogja, ha például érintőképernyőn kell keresgélni, vagy be kell olvasni egy QR-kódot, hogy elérjék az összes információt, miközben nincs is okostelefonjuk. Fontos tehát, hogy ismerjük a célközönségünk digitális szokásait és annak megfelelően használjuk ezeket az eszközöket.

A digitalizációnak akkor van előnye, amikor egyszerűsít valamin, kiküszöböli az offline megoldás nehézségeit. Viszont nem érdemes gondolkodás nélkül használni, ráerőltetni mindenre, mert sok olyan részterület van, ahol a hagyományos megoldás működőképesebb.

 

Zeneművészeti oktatás

Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban című kötet az MMA MMKI és a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának művészetpedagógiai kutatócsoportja együttműködésének eredményeképpen jött létre. A projekt az online művészeti oktatás tapasztalatait és hatását vizsgálja az oktatás minden szintjén Magyarországon, valamint a határon túli magyar oktatásban egyaránt. A szakemberek arra keresték a választ, hogy az online oktatás hogyan változtatta meg a módszertani eszköztárat, milyen új, innovatív ötletek, tanulást segítő vagy kiegészítő kezdeményezések születtek.

Kerekes Rita és Kiss Julianna a Csoportos zenei órák az online térben című írásásból kiderül, annak ellenére, hogy Ouren már 1997-ben ír a Vivace Personal Accompanist szoftver pozitív tapasztalatairól a zenei képességfejlesztés, precizitás, zeneiség (muzikalitás) és az interpretálás dimenzióiban, a tradicionális és hatékony módszertani repertoárral rendelkező zenei oktatás sokáig mellőzte az információs és kommunikációs kultúra eszközeit. A csoportos zenei órák esetében (zeneismeret/szolfézs, ének-zene) az internetes felületek pozitív hatása a zenehallgatás, a zenei ismeretszerzés, a hallás- és ritmuskészség fejlesztésének területén mutatkoznak meg leginkább.

Az utóbbi évtizedekben egyre több program, szoftver vált elérhetővé. A kottaképek okostáblán való megjelenítését kottaíró programok segítik (Musescore, Sibelius, Finale), a képességfejlesztésre is több alternatíva áll rendelkezésre. A SmartMusic webalapú alkalmazás több oldalról támogatja a zeneoktatást, oktatói és tanulói felülettel, digitális kottatárral rendelkező program. Azonnali visszajelzést ad a teljesítményről, képes a felvételt rögzíteni, és a tanár is azonnali visszajelzéssel élhet a diák felé. A szoftver előnye, hogy segíti a hangszeres gyakorlást, digitális kíséretet, „korrepetíciót” biztosít. Észak-Írország zenei oktatását a négy különböző tematika köré csoportosított (ritmus, hang, zenekari hangszerek, stílusok) weboldal támogatja, a Musical Mysteries. A felület különlegessége, hogy a tanárokon és a tanulókon kívül a szülőknek is segítséget nyújt abban, hogyan támogassák 7–11 éves gyermekeik zenetanulását. Az Earmasterpro elnevezésű szoftver több mint 2000 zenei leckét tartalmazó program, amely egészen a professzionális szintig kínál fejlődési lehetőséget, otthoni és osztálytermi keretek között biztosítja a hallás- és éneklési készség fejlesztéséhez, zeneelméleti ismeretekhez, stílusokhoz kötődő gyakorlatokat. A szoftver amellett, hogy érzékeli az intonációt, a többszólamú éneklési készség fejlesztésére is alkalmas.

A hazai színtéren körülnézve a Sulinet Digitális Tudásbázis felületén találunk a köznevelés és a szakképzés számára ingyenesen hozzáférhető pedagógiai segédanyagokat, azonban az ének-zene tárgynál alig lelhető fel érdemi tartalom. A hazai zenepedagógiai kutatások egy része az ének-zene órákat övező negatív tanulói hozzáállás miatt szorgalmazza a technológiával támogatott tanulási környezetet, a digitális felzárkózást.96 A tapasztalat azt mutatja, hogy az ének-zene és szolfézstárgyak digitális segédanyagainak kidolgozottsága a korlátozó intézkedések bevezetéséig messze elmaradt a többi tantárgytól. A Szegedi Tudományegyetem Zenepedagógiai kutatócsoportjának munkatársai az edutainment és a gamifikáció szemléletére alapozva fejlesztették ki a Zenesziget programot. Az online és offline módon is játékos tanulási lehetőségeket kínáló motivációs eszköztár elsősorban az ének-zenei órák módszertani palettáját szeretné segíteni.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle