Diplomámat formatervezőként kaptam, a későbbiekben mégis a festészet felé fordultam, azon belül is egy elég speciális területtel - nagyméretű dekoratív festészettel - foglalkozom 2007 óta.
Az ember ősi igénye, hogy lakókörnyezetét, életterét díszítse, dekorálja. Művészeti Ösztöndíjasként az épített lakókörnyezet és a faldíszítés kapcsolatával foglalkoztam. A falfestészetet, faldekorációt vizsgáltam két különböző irányból, az alkalmazott technológiák és történeti szempontok alapján is.
Életünket falak között éljük le. Falak vesznek körül minket otthonunkban, az iskolában, a munkahelyen... Egyáltalán nem mindegy ezért, milyenek ezek a falak! Ösztöndíjas kutatásom során sem esztétikai, sem tartalmi megkötéseket nem alkalmaztam. Minden érdekelt, a giccs és a „csúnya” is, és annak módjai, megoldásai. Nem a tartalmat, vagy a jelentést kerestem, hanem azt, hogy mindez hogyan hat a benne élő emberre.
A minták inspirációiért sokat jártam a természetet. A földön, vízen, növényzeten található, spontán kialakuló mintázatok, raszterek, nyomok, elmúló és ismétlődő rejtett szépségek inspiráltak. Az időtálló ideiglenes művek helyett, figyelmem a street-art néhány speciális ága -inverz graffiti - felé irányult.
Végül mindebben a különböző raszterek érdekeltek, amelyek közelről is adnak egy dekoratív mintázatot, de nagyban, távolabbról szemlélve teljesen új értelmet nyernek, azáltal, hogy a sok kis elem egy nagyobb képpé áll össze. A mozaikhoz hasonló raszteres elven korábban már készítettem két monumentális murális munkát. Az ösztöndíjas időszak utolsó fázisában a rész és egész, a pixelek, a mozaikhatás, a szimmetria és aszimmetria vonalán elindulva, készítettem el egy falfestmény terveit, ahol a matt és fényes felületek és a szürke árnyalatai adják ki a tükör segítségével összeálló, végleges képet.
