Mind tervezői gyakorlatom, mind főépítészi és tervtanácsi tapasztalatom azt mutatja, hogy a legjobb tervekben is sokszor elsikkad a bejárat fontossága, eleganciája. Ugyanakkor a történeti épületek megismerésekor mindig az épület bejáratának gondos megfogalmazása tűnhet fel. Az ösztöndíj során ennek a megragadott „határátlépési” pillanatnak, az épületek bejáratának kérdéskörét jártam körül, párhuzamot vonva létezésünk és életszakaszaink kapuival. Keresve annak meghatározását, hogy van-e jó bejárat, és ha igen, mely ismérvek határozzák ezt meg. Áttekintettem és rendszereztem a történelmi korok és eltérő funkciók építészeti alkotásait és a számomra legérdekesebb bejáratokat makettokban jelenítettem meg.
Kiválasztásuk elsősorban szubjektív szemponkon alapult, ugyanakkor a sokféleséget is szándékoztam bemutatni. Különlegesnek gondolom a Kazinczy utcai zsinagógát, amely az utcai vonal törését, mint erényt használja fel a bejárat pozíciójának kitűzésére. Az Új Színház épülete karakterében egyedi, a kevés homlokzati díszítés ellenére beszédes és feltárja a mögöttes rendeltetést. A fasori református templom bejárata a protestáns hagyományokra, a magyar népi építészeti elemekre utal. A Szerb utcai templom kerítéskapuja a szakrális építészetnek a városi, zártsorú környezetében egy különleges eleme. A hegyvidéki polgármesteri hivatal egy a korára és funkciójára jellemző, karakteres, mégsem kirívó megoldás. A CEU épülete pedig jó példa a történelmi környezetbe való illeszkedés és a bejárat problémájának megoldáskeresésére. Különös bejáratnak tekintem a garázsliftet, hiszen egyre több hasonló szituációval kell a városoknak és az építészeknek megbírkóznia. Úgyanígy különösnek tartom a Madách-házak eredeti, szándék szerinti városkapu jellegét és mai helyzetét a városi szövetben. Egy jellemzően budapesti nagykörúti kapu zárja a sort sajátosan nagykörúti viselkedésével.
Az MMA művészeti ösztöndíja biztosította a lehetőséget, hogy a mindennapi építész-lét mellett időt szentelhessek egy olyan kérdésben az elmélyülésre és alkotásra, amely nem a mindennapi munkám része. Célom, hogy ezt a szemlélődő és alkotói figyelmet fenntartsam és használjam.
