Csáji László Koppány

Csáji László Koppány

Dr. Csáji László Koppány PhD író, kulturális antropológus és ügyvéd, az MMA MMKI megbízott igazgatója, a SIEF (International Society for Ethnology and Folklore) diákok és fiatal kutatók mentorálásával, szervezésével, a nemzetközi tudóstársadalom utánpótlásával foglalkozó Young Scholars Working Group társelnöke; a Magyar Írószövetség, a Magyar Néprajzi Társaság, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a FilmJus és a Napút-kör tagja; továbbá a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) felügyelőbizottsági tagja.

2021-ben a FilmEU Európai Unió által szervezett és finanszírozott, új, európai művészeti egyetem felállításán dolgozott. Az ír, belga, portugál és magyar egyetemek közös, európai egyetemi konzorciumba szerveződésének európai uniós projektje 2020-ban indult. Magyar részről a minőségbiztosítással és akkreditációval foglalkozó QA-munkacsoportot vezette (WP9), továbbá tagja volt az új, nemzetközi szervezeti struktúrát kidolgozó Future Governance munkacsoportnak is (WP7). Mindkét munkacsoport „nemzetközi jó gyakorlatok” kötetének megírásában szerkesztő és szerzőtárs is volt, továbbá aktív szervezőként és több témakörben is előadóként részt vett a 2021. szeptemberi uniós FilmEU csúcstalálkozón Lisszabonban.

Rövid életrajza:

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 1996-ban.

Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán hadtáp szakos tartalékos hadnagyi diplomát szerzett (1996).

1996 és 1999 között dr. Strasser Tibor ügyvéd ügyvédjelöltje volt, 1999-ben jogi szakvizsgát tett, és megalapította saját ügyvédi irodáját (Dr. Csáji Ügyvédi Iroda).

A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken alapszakos, majd mesterszakos diplomát, és a néprajz és kulturális antropológia tudományok doktora (PhD) fokozatot szerzett (2020).

Ügyvédként a klasszikus polgári és gazdasági jog területén dolgozik, 1999-től a Dr. CSÁJI Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.

Etnológiai terepmunkáit a Kárpát-medencében (főleg Székelyföldön, a Vajdaságban és Közép-Magyarországon), továbbá Pakisztánban, Indiában, Nepálban, Oroszországban, Nyugat-Kínában, Japánban, Skandináviában és a Szaharában folytatta.

Az interpretatív antropológia módszereit a diskurzuselmélet és a kognitív szemantika eredményeivel ötvözve új antropológiai elméleti és módszertani keretet dolgozott ki doktori dolgozatában. Meghívott előadóként tartott előadást többek között a UCLA-n, a Kyoto Sangyo University-n, a kaunasi Vyatautas Magnus University-n, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában és több tucat tudományos hazai és nemzetközi tudományos konferencián, számos hazai és nemzetközi tanulmányt publikált e témában. Antropológiai szakterületei még az etnicitáskutatás, kultúra- és közösségkonstrukciós folyamatok és a vallásantrológia.

A Napút folyóirat szerkesztője (VoltJelen rovat), a Napút-kör tagja.

A Napkút Kiadónál megjelenő Ómúltunk Tára sorozatszerkesztője.

Magyarországon és külföldön jóval több mint száz esszéje, verse és novellája jelent meg a Napút, a Magyar Művészet, a Kalligram, a Búvópatak, a Lyukasóra, a Szózat, az Életünk, az Ezredvég, a Szcenárium, a Kethalo Drom, a Polísz, a Lenolaj, a Kapu, a QuArtett és a Muravidék folyóiratokban. Egyes írásait orosz, angol és szerb nyelvre fordították, jelenleg készül néhány versének finn nyelvű fordítása.

Etnológiai gyűjtéseiről 2001-től készít filmeket, huszonkét dokumentumfilmjét és dokumentumjátékfilmjét, továbbá egy kisjátékfilmjét mutatta be a Duna Televízió, majd az MTVA csatornái, de számos mozi (Uránia Nemzeti Filmszínház, Tabán) is műsorára tűzte.

2014-ben a Kőrösi Csoma Sándor-díjjal (emlékéremmel) tüntették ki a magyar kultúra és Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolásáért.

2018-ban az Aquincum Költőverseny költőverseny közönségdíját nyerte el Julianus császárról írt időmértékes (hexameteres) versével.

2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi nagyjátékfilm-pályázatának nyertese lett, majd a forgatókönyvet (Kezdetek és végzetek) a Nemzeti Filmintézet támogatásra elfogadta (2020).

A 2019-ben készült Szabadság, harc című történelmi kisjátékfilmjét (forgatókönyvíró: Csáji László Koppány és Gueth Ádám, producer: Csáji László Koppány és Sára Balázs, rendező: Sára Balázs, főszereplő: Dévai Balázs, Tóth János Gergely és Jerger Balázs) a Savaria és az Ars Sacra filmfesztiválon is a döntős alkotások közé választották.

Producere és forgatókönyvírója volt az Őseink nyomában (2014, MTVA) című dokumentumjátékfilmnek, továbbá a Lovasnomádok utódai Indiában című tízrészes dokumentumfilm-sorozatnak (2007, Duna Televízió), a Lovasnomád hatások az indiai társadalomra és kultúrára (2006, Duna Televízió), a Kasztrendszer az atomkorban I–II. (2005, Duna Televízió), A fehér hunok nyomában Ázsiában (2004, Duna Televízió), a Viszontagságos út a khowárok földjére, az afgán–pakisztáni határon (2003, Duna Televízió), az Ázsia elzárt szíve, Ujguria (2003, Duna Televízió), valamint a Hunza mítoszok Belső-Ázsiában (2002, Duna Televízió) című dokumentumfilmeknek.

Iratkozzon fel legújabb híreinkért!
magnifiermenuchevron-down-circle