allarrow-downarrow-leftarrow-rightarrow-upcalendarcategorychevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-updatadatededoidownloaddurationenenvelopeeventfacebook-altfacebookfilterforwardhamburgerhuinfoinstagramlinkmailmediaMTMTorcidpausepeoplepersonphone-callphonepinterestplay-circleplaypostpublicationquoteresearchrewindsearchsettingssharespotifystoptagstiktokuservolume-mutevolumeyoutube
Bán András az MMA MMKI megbízott kutatója

Bán András PhD

Műkritikus, nyugalmazott egyetemi oktató. Kutatási területe a vizuális antropológia és a fotótörténet. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízásából 2018 óta életútinterjúkat készít idős fotóművészekkel. Projektjében magyar fotótörténet-írási alapkutatások hiányát pótolva és az írott források összegyűjtése mellett a XX. század második felében – a digitális kor előtt – tevékenykedő nagy generáció megszólaltatását tűzte ki céljául. Terjedelmes, 10–15 órás hangfelvételeiből az életútesemények mellett a szakma szerveződése és gyakorlásának módjai is feltárulnak az elmúlt félszáz évben, amely a fotográfia fénykorának tekinthető. Ekkor kialakultak a szakma intézményi keretei, lassacskán megindult a professzionális képzés, számos munkahelyen alkalmaztak hivatásos fotográfust, s ha nehezen is, de nyilvánossá vált a fotótörténeti gyűjtemény: röviden a képi kommunikációnak intenzív időszaka volt, amely a digitális átállással azóta alapvetően megváltozott. 2022 óta – Haris László és Kincses Károly, az MMA rendes tagjainak bevonásával – A magyar fotóművészet 300 alkotója című tanulmánykötet szerkesztésével foglalkozik (várható megjelenés: 2026). A tervezett könyv egyedülálló a magyar fotóművészet történetében, hiszen nem csupán bemutat háromszáz alkotót képekkel és esszéjellegű tanulmányokkal, hanem egyúttal meg is jeleníti a fotóművészet sokszínűségét és lehetséges értelmezési kereteit. A könyv egyfelől folytatása a kutatóintézet kiadásában megjelent két korábbi – irodalmi és filmes – műfajt teremtő lexikonjainak, másfelől jelentősen eltér azoktól a fotóművészet sajátosságai szerint: az elemző szövegek életműveket, műegyütteseket mutatnak be. A könyv nem időrendben, hanem fotográfusi mentalitások szerint tárgyalja a látvány stilizálásának, a fénykép formanyelvi kialakulásának és a sajátosan fényképszerű kép megkonstruálásának történetileg változó kihívásait.