A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a 2020-as évben számos sokszínű és érdekes kiadvánnyal bővítette repertoárját, amelyek remek időtöltést nyújtanak akár a téli estékre is, és amelyeket ezúton ajánlunk figyelmébe. A kiadványok elektronikus formában elérhetők honlapunkon.
Az irodalom iránt érdeklődők három kötet közül válogathatnak, amelyek a két neves szerző, Krúdy Gyula és Németh László alakját járják körbe. A Krúdy: Egy város anatómiája című tanulmánykötet kilenc darab tanulmányt fűz össze, és a 2018-as, az MMA MMKI szervezésében azonos címmel megrendezésre került művészetelméleti konferencia tematikája mentén többek közt az író Budapesthez, azon belül is Óbudához kapcsolódó legendás viszonyát helyezi középpontba.
Amikor az irodalomban jártas közönség Krúdy Óbudájára gondol, akkor a macskaköves, zegzugos utcákat, kisvendéglők és kiskocsmák világát idéző kép elevenedik meg. Vajon így volt ez a valóságban is? Amellett, hogy megelevenedik előttünk a városrész korabeli képe, megtudhatjuk akár azt is, hogy milyen szerepet játszik a szórakoztató zene Krúdy és kortársai prózájában, vagy napjainkba visszakanyarodva azt, hogy milyen esélyekkel indul egy Krúdy-mű a mai középiskolai irodalomoktatásban.
A következő irodalmi témában megjelent kiadvány a Németh László a magyar művelődéstörténetben című tanulmánykötet, amely tizenhat tanulmányt tartalmaz az azonos címmel megrendezésre került konferencia témáiból összeállítva. Különlegessége abban áll, hogy az egyes szerzők mind-mind más aspektusból közelítik meg Németh László alakját, ezáltal adva új értelmezést és olvasatot az egyes műveknek. Így bukkan fel a gyász mint normasértő identitásképzés egyik regényében, irodalomteoretikai munkái a „világcivilizáció” áramában, vagy a technológiai világcivilizáció kritikájával való kapcsolat. A kötetben a lánya, Németh Magda előadásának írott változata is megtalálható. A harmadik kiadvány pedig ifj. Sipka Sándor „Magam helyett” az „Irgalom” című tanulmánya, amely szintén az író munkássága köré szerveződik. Németh László író – akinek jövőre emlékezünk születésének 120. évfordulójára – minden szempontból megkerülhetetlen szereplője a XX. századi magyar szellemi életnek. Munkásságának recepciója erős történelmi hullámokat vetett; akkor is, amikor mértékadó igazodási pontként mutatta fel, akkor is, amikor heves bírálatokkal illette a különféle beszédmódokat választó, különféle műnemekbe, műfajokba sorolható írásait. Ifj. Sipka Sándor így fogalmaz az író több szempontból is jelentős műveit elemző tanulmányában: „Örülnék, ha Németh László nemcsak íróként, hanem szellemi és erkölcsi példaként, mérceként, mértékként is élne és hatna közöttünk tovább. De ehhez nélkülözhetetlen a tényleges jelentőségének tudatosítása a nemzet jelenében ma is, továbbá élményszerű megismertetése az ifjúsággal az oktatásban. Ő ugyanis többet jelent, mint egy író, vagy mint egy stílus képviselője. Amíg élt, önfeláldozó, bátor lelkiismeret volt, megközelíthetetlen dimenziójú, modern gondolkodó, aki a legmélyebb »nemzetit« kapcsolta össze a legmagasabb szintű »egyetemes« világkultúrával.”
A filozófia tudományának mélyébe vezet be minket Boros János legújabb kötetében, a Filozófiaművészetben. De mi van akkor, ha a filozófiát nem tudományként, hanem művészetként közelítjük meg? Az eltérő nézőpont eltérő értelmezésekhez vezet. A művészet és a filozófia együtt születtek az emberrel, ugyanazon alkotó, poétikus képességéből. Boros János filozófus alapfelvetése szerint minden filozófia művészet, habár nem minden művészet filozófia, amennyiben művészet alatt az ember megformált aktivitását értjük. A gondolkodás évezredes művelése, a strukturált társadalmak felépítése után felismerték, hogy bizonyos fogalmi összefüggések szerinti cselekvésekre a világ válaszol, mégpedig úgy, ahogy azt a fogalmakkal előre megmondtuk.
A zene és a táncművészet iránt érdeklődőknek ajánljuk soron következő kiadványainkat. Az Auróra – A magyarországi balett születése című kötet a romantikus balettművészet korának magyarországi személyiségeivel foglalkozik, és a korabeli sajtócikkgyűjteményen alapszik, amely átfogó képet ad a magyar balett kezdetének két központi személyéről, Campilli Frigyesről és Aranyváry Emíliáról. A könyvben magyarországi működésükről kapunk átfogó képet és új adatokat. Bólya Anna Mária így ír a magyar balett születésének kezdeti mozzanatairól: „A romantika emberének érzelmi katarzis iránti igénye volt az, amely tömegeket vonzott a balettelőadásokra. A műfaj lehetőséget adott a fantáziavilágba való menekülésre. A középosztály tagjai fantomlények és emberi lények intenzív érzelmi kapcsolatát bemutató történetekbe élhették bele magukat, amelyek katarzist adtak, a társadalmi stressz alól való felszabadulást és érzelmi megtisztulást jelentettek.”
Symphonia Ungarorum – Tanulmányok Nagy Gáspár és Szokolay Sándor életművéről című kötetünk azt a célt tűzte ki, hogy megkezdje a két életmű újraolvasását, s az egyes műveket eleddig kevéssé figyelembe vett szempontokból helyezze el új, egyetemes és hazai kontextusokban is. Az alkotói kompozíció, annak közönséggel folytatott párbeszéde, valamint a szakmai recepció három csomópontjában vélik a szervezők tetten érni a két művész velünk élő örökségének kortárs jelentőségét. A két alkotó együttes tárgyalását ars poeticáik összeolvashatóságán túl indokolja, hogy több ízben is kölcsönösen megihlették egymást. Az ezeréves államiság tiszteletére, közös vállalkozásként született meg a Symphonia ungarorum kantáta, amely mindkettőjük számára létösszegző vallomás a művészetről, önmagukról és a közösségről.
A „Mozgó dó...” Gondolatok Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről című kiadványunkban pedig több oldalról vizsgáltuk a zenetanulás mikéntjét és hatásait: az iskola, az amatőr zenei mozgalmak, a tudomány és a népzeneoktatás oldaláról. Kiderült, él a Kodály-módszer, ma a magyar iskolákban nagyrészt ez alapján tanulnak a diákok, kitűnő tanáraink révén pedig külföldön is egyre nagyobb a sikere. Kutatások és tanári tapasztalatok ráadásul azt is bizonyítják, hogy aki ezzel a módszerrel tanulja a zenei írás-olvasást, annak egyéb képességei is jobban, hatékonyabban fejlődnek.
Marketingszakembereknek és minden marketing iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk Dér Cs. Dezső – Márkus Renáta: Új utak a kulturális marketingben című kötetünket, amely az online marketing világát helyezi előtérbe, elsősorban hazai gyakorlati példákkal illusztrálva. Mindemellett kiegészül még egy fogalomtárral is, valamint olyan struktúrák bemutatásával, amelyek a kulturális menedzsmentben és kommunikációban alapvetőnek számítanak: például hogyan kell különböző elemzéseket készíteni, milyen szempontjai vannak egy sajtóelemzésnek, egy PR-elemzésnek, egy online marketingelemzésnek vagy egy kommunikációs elemzésnek. A szerzők elhatározták, hogy a művészetet és a marketinget közös konszenzusra hozzák annak érdekében, ha egy marketinges szakember fogja a kezébe a könyvet, akkor könnyebben tudjon kommunikálni egy művészeti ágból érkező szakemberrel, és ugyanígy fordítva.
Jogi kérdéseket feszeget a Design és jog – Bevezető a design védelmének lehetőségeibe című kötet, ugyanis a szerzők, Baksay-Nagy György és Grad-Gyenge Anikó szándéka elsősorban arra irányult, hogy a design sokszínű világában tevékenykedő gyakorlati szakemberek, művészek, tervezők számára könnyen megközelíthető, használható módon mutassák be a munkájuk során felmerülő fontosabb szellemitulajdon-védelmi kérdéseket. A kötet célja rávilágítani arra, milyen helyzetekben kell figyelemmel lenniük a jogi aspektusokra, melyek azok a jogi keretek, amelyeken belül mozogniuk kellene annak érdekében, hogy eredményeiket minél hatékonyabban hasznosíthassák, növelve elismertségüket szakmailag és anyagilag is, illetve elkerüljék a jogsértéseket, amellyel jelentős mértékben csökkenthetik költségeiket.
Az MMA MMKI által szervezett 2019-es szigligeti nemzetközi műhelytalálkozó témáját és előadásait dolgozza fel A Political or a Cultural Project? Contemporary Discourses on Central European Identity című angol nyelvű kötet. A találkozón a közép-európai identitás aktuális kérdéseiről tartottak előadásokat a meghívott nemzetközi kutatók, ezen belül a 2004-ben történt európai uniós csatlakozást követő identitásfolyamatokat elemezték. A Szerbiából, Szlovéniából, Olaszországból, Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából érkező egyetemi oktatókhoz az MMKI munkatársai csatlakoztak.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton Nemzet és múzeum – A magyar múzeumügy a jogszabályalkotás tükrében (1777-2010) című munkájának elsődleges célkitűzése a magyar múzeumügy törvényi szabályozásainak jogtörténeti szempontú vizsgálata. A témakört - a múzeumi jogszabályok rendszertani elhelyezése és az újkori európai művelődéstörténetben ismert múzeumtípusok ismertetése után - hét kronológiai egységben mutatja be elemző módon.
Végül, de nem utolsó sorban legutóbb megjelent Művészeti körkép – Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről című e-bookunk egy nagyszabású kutatás eredményeit mutatja be. A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai Kutatócsoportja az MMA MMKI támogatásával általános iskolás gyermekek tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségeit vizsgálta. Az eredményekről tizennyolc kutató összegzi a tapasztalatokat.
A kötetek megtalálhatók honlapunkon a kiadvány menüpont/e-könyvek és műhelytanulmányok fül alatt.
