Konferenciasorozatot indított a magyar egyházzene történetéről az MMA MMKI

Az egyházzene történetei I. – In memoriam Dobszay László címmel tartott konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) november 8-án a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában.

A konferencia egy három évre tervezett sorozat első részeként arra tett kísérletet, hogy felvázolja a magyar egyházzene-történet korszerű eredményeit. Az átfogó tudományos projekt kapcsán négy terület is hangsúlyos szerephez jutott, illetve jut majd a későbbi kutatások során: a magyar egyházzene történetének historiográfiája, mint például Dobszay László munkássága; a liturgiai változások eszmetörténete, beleértve az új református énekeskönyv elméleti vitáit; az 1949 előtt virágzó magyar egyházzenei alkotói életutak rekonstrukciója, többek közt Bräuer Ferenc, Buchner Antal, valamint Gárdonyi Zoltán munkássága; végezetül pedig a kortárs egyházzenei életutak bemutatása, köztük Szokolay Sándoré, Csemizcky Miklósé vagy Gyöngyösi Leventéé. A konferencián zenetörténészek, elméleti felkészültségű egyházzenészek és aktív zeneszerzők osztották meg gondolataikat, miközben egy-egy szakterületüknek megfelelő témát elemeztek végig.

A jelenlévőket Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója köszöntötte, aki a szakmai tartalom jelentősége mellett kiemelte a magyarországi, tágabb értelemben a határon túli szakmai műhelyekkel való együttműködések fontos szerepét, ugyanis először indult összehangolt kutatás az egyházzene négy szférájában a teljes Kárpát-medencére kiterjesztve. Hangsúlyozta, a Windhager Ákos által megálmodott széleskörű szakmai kutatás érdemi lökést kap ezzel a konferenciával, amelyhez tartalmas együttlétet kívánt.

Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója, a konferencia szakmai szervezője köszöntőjében rávilágított, hogy a konferenciasorozat célja három éven keresztül feltérképezni azokat a pontokat, amik a magyarországi egyházzene történetében kutathatóak, elsősorban korszerű új definíciók keresésével.

Fontos kérdés ezen belül az egyházzene, a szakrális zene, valamint a vallásos zene fogalmának pontos meghatározása, és ezek mai jelentőségének bemutatása. Mennyiben tudjuk feltárni a teljes egyházzenetörténetet, amely alapvetően a koncerttermeknek, és bizonyos értelemben csak a liturgiának a terében nyilvánul meg? Mennyiben tudunk katalógust felállítani, van-e egyházzene-történeti kánon? Mennyire megfogható ez a kánon? Hol helyezhetjük el a kortárs zeneszerzők műveit? Mindenekelőtt ezekre a kérdésekre szeretnének válaszokat találni.

Első előadóként Hermann Szabolcs karmester, egyházzenész a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye énekeskönyvéről, a Téged, Isten, dicsérünk orgona- és énekeskönyvről tartotta meg előadását, amelyet 2017 végén adtak ki, és a Szatmári Egyházmegyében gyűjtött hagyományőrző népénekeket foglalja magában. A kötet megalkotásakor az elsődleges cél az volt, hogy azokat az énekeket is összegyűjtsék, amelyek szájról szájra terjednek, hiszen bizonyos ünnepeken, búcsúkon még ma is felcsendültek olyan énekek, amelyek eddig nem voltak leírva.

Cselényi István Gábor nyugalmazott görögkatolikus parókus, az esztergomi Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusának előadását a magyar görögkatolikus énekek eredetéről és logikájáról Speidl Bianka tolmácsolásában hallhatta a közönség. Az egyház énekanyagáról tudni kell, hogy mind szöveg, mind dallam tekintetében a kárpátaljai görögkatolikusok liturgikus énekeit örököltük. Az előadásból megtudhattuk, hogy ezek a kárpátukrán és szláv dallamok milyen előzményekre mutatnak vissza.

Szabó Balázs zenetörténész, a Széchenyi István Egyetem Művészeti kar egyetemi docense a Gárdonyi-család munkásságát járta körbe, amely elmondása szerint meghatározó jelentőségű volt a magyar református egyházzene történetében. A család tagjai döntő mértékben járultak hozzá a nehéz sorsú terület túléléséhez, majd az ezredfordulóhoz közeledve újjáéledéséhez, többek közt kompozícióikkal, zenetudományi és zeneelméleti kutatásaikkal, valamint pedagógiai tevékenységükkel.

Draskóczy Balázs gimnáziumi ének-zene és hittantanár édesapjáról, Draskóczy Lászlóról beszélt előadásában, aki a református egyházzene hűséges alkotómunkása volt. Mint azt kiemelte, fiatal felnőttként egy évtizeden keresztül a Honvéd Művészegyüttes és a Bihari Táncegyüttes mellett dolgozva olyan népzenei ihletésű műveket komponált, amelyek közül több ma is nagy népszerűségnek örvend. Gyerekkorától kezdve református volt, lelkész édesapja és mélyen hívő édesanyja mellett házukban mindennapos volt az imádság és a református éneklés.

Kiss Eszter Veronika okleveles muzikológus egy olyan zenei műhelyről beszélt, amely kevésbé ismert, de sokak zenei pályája szempontjából meghatározó volt, ez pedig nem más, mint a Szondi utcai Szent Család-templom. Az előadó maga is itt szerezte első gregorián tapasztalatait, majd a plébánia egykori schola és kórusvezetője volt. Az egykori hívek közt Kodály Zoltán és Dobszay László neve is szerepel, akik öröksége rányomta bélyegét a helyi zenei életre is. A templom története egyébként a XX. század elejére nyúlik vissza, amikor is a környék rohamos fejlődésnek indult.

Farkas Domonkos egyházzenész, a Gödöllői Premontrei Apátság zenei vezetője az új magyar nyelvű gregorián énekek eredetéről, működéséről és szerepéről tartotta meg prezentációját. A Dobszay László hagyatékában megjelent kiadványok, írások és szóbeli közlések, interjúk 2300 új magyar nyelvű gregorián tételt ölelnek fel. Elmondása szerint a hetvenes évek elején az új tételek körül heves vita bontakozott ki, amely máig megosztja a magyar egyházzenei életet: egyesek az évezredes gregorián hagyomány rongálását, mások annak szerves folytatását vélték felfedezni benne.

Juhász Zsuzsa muzikológus, karnagy A ferencesektől a hetednapi adventistákig címmel tartott előadást, amelyben Murányi Róbert Árpád zenetörténész és egyházzenész életét mutatta be, aki maga is egyházzenészként is működött a Hetednapi Adventista Egyházban, emellett az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményének munkatársaként jelentős forráskutatásokat végzett és számos kottakiadvány közreadója volt, tudományos munkái széles zenetörténeti időszakot fognak át.

Fehér Anikó karnagy, népzenekutató, az MMA MMKI megbízott kutatója, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökségi tagja, a KÓTA Népzenei Bizottságának elnöke előadásának középpontjában Koudela Géza, az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus himnuszának szerzője állt. Az előadó meglátása szerint Koudela tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 83 évvel később újra Budapesten megtartott kongresszus ismét az ő dallamát vette himnuszául.

Horváth Ágnes az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanársegéde, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tudományos munkatársa elárulta, hogy tizenhét évig szolgált egyházzenészként aktívan a pesti belvárosi főtemplomban. Előadása egy három részből álló sorozat a nyitótagja volt, amely elsőként Bräuer Ferenc életét mutatta be, aki a század középső harmadában volt a főtemplom karnagya. Kitért Liszt Ferenc és a templom kapcsolatára is, hiszen kiemelt szerepet töltött be életében és munkásságában, Pesti tartózkodásai alatt számos művét vezényelte itt, és Bräuerhez való viszonya is meghatározó volt.

Dobszay Ágnes, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az 1990 utáni felsőfokú egyházzenei képzést vázolta fel beszédében, beleértve a mai továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket is. Elmondása szerint a képzésnek olyan sokoldalúnak kell lennie, a hallgatóknak olyan széleskörű liturgikai, zenei, repertoár-ismereti, módszertani, pedagógiai tudást kell szerezniük, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is önállóan, jó szakmai lelkiismerettel tudjanak döntéseket hozni, az egyházzene bármely területén is dolgoznak.

Horváth Márton Levente zeneszerző, orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium zeneszerzéstanára az idén negyven éve elhunyt Lisznyai-Szabó Gábor életpályáját járta körbe. Az előadás ezen belül is arra kereste a választ, hogy vajon kik voltak azok a zeneszerzők, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben a mise műfaját választották, és vajon műveik megírásának hátterében milyen motivációk állhattak.

Németh Kíra Gabriella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem muzikológia szakos hallgatója, a Figaro társfőszerkesztője Csemiczky Miklós De profundis című kompozíciójának két megközelítését vizsgálta. Az előadó célja volt többek közt a lehetséges értelmezési kontextusok (a hangverseny, a kortárs magyar zeneszerzés és a közelmúltbeli feldolgozások) elemzésén keresztül feltárni azt, hogy a mű mennyiben tud egyszerre reflektálni a múltra és közvetíteni a kereszténység örök érvényű megváltásüzenetét.

Bódiss Tamás, a Magyarországi Református Egyház egyházzenei vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének tanára, a Kálvin téri református templom orgonistája az új magyar református énekeskönyvet mutatta be ökumenikus és európai kontextusban. Mint arra rávilágított, az új énekeskönyv megalkotásakor fontos kitétel volt egyebek mellett, hogy őrizze meg és örökítse tovább a magyar reformátusság évszázados hitét hordozó énekkincsét, tartalmazza a széles körben énekelt és közismert énekeket, valamint adjon lehetőséget és nyújtson útmutatást mindezek istentiszteleti és más közösségi alkalmakon való használatára.

Végezetül Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója Kovács Zoltán és James MacMillan miséinek tanulságait ismertette a Missa Pannonica viszonylatában. Mindenekelőtt fontosnak tartotta tisztázni az egyházzene és szakrális zene összefüggéseit és eltéréseit, hiszen a koncertmise fogalma például az angolszász irodalomban egy régóta bevett fogalom. Az előadás a két új szakrális zene eszmetörténeti olvasatát mutatta be, valamint rávilágított azokra a zenei folyamatokra, amelyekre építkezve idézik meg az egyediben az egyetemeset.

A konferencia a személyes részvétel mellett élőben is követhető volt, illetve bármikor visszanézhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.

Galéria