Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza, 2016. október 10-11.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete konferenciát szervez Bartók Béla születésének 135. és Járdányi Pál halálának 50. évfordulója tiszteletére.
A konferencia során a szervezők a közkedvelt témakörök mellett számos eddig kevéssé feltárt kulturális jelenséget is a figyelem középpontjába állítanak.
A konferencia előestéjén kerekasztal-beszélgetésre hívjuk a kultúraszervezés néhány kimagasló szakemberét. A kérdések, melyekre választ várunk:
Vajon el lehet-e adni minden jegyet egy Bartók-koncertre? Best of-e a Bartók-életmű? Mennyiben mondhatjuk azt, hogy a Bartók, Járdányi, de akár Liszt, Erkel és Kodály mindannyiunk zenéje? Lehet-e olyan helyszínen Bartók vonósnégyesből koncertet szervezni, ahol nincs mosdó?
A beszélgetés célja, hogy a közönség számára feltárja a kultúra saját erőforrásait, illetve más dimenzióktól (pl. gazdaság, politika, oktatás) szükségszerű függőségének mértékét. Ha a beszélgetés egyik hallgatója meri majd Bartók nevét B'Art-ók-ként leírni, mint márkavédjegyet, akkor az est már nem zajlott le hiába. A programot a Járdányi Pál emlékét megidéző film bemutatása zárja.
A keddi konferencián a következő témakörökben hallhatnak előadásokat: életmű, népzene, művészetelmélet, társművészetek.
Amíg az közismert, hogy Bartók Béla és Járdányi Pál életművét a népzenével való találkozása határozta meg, addig az a folyamat, amely során Bartók felfedezte, hogy mi is az a népművészet, kevéssé tárgyalt.
A tudományos ülésszak számos esetben életközelivé is kívánja tenni a két ikonikus művészt. Előadás szól majd Bartók elefánt-csonttornyáról és az abból való szökési kísérletéről. Járdányi Pál forradalom előtti, alatti és utáni tevékenysége eddig nem került tárgyalásra, ahogy az sem, hogy a zeneszerző magatartása több mint hősies. Egy olyan televíziós dokumentum ritkaságot is bemutatunk, amelyben Kodály és Bartók egy asztalnál ülve beszélnek a IFMC 1964-es budapesti konferenciájáról, valamint a magyar népdalok rendszerezésének akkori helyzetéről.
Összegezve a konferencia egészét, a rendezvény legfontosabb jellemzője, hogy néprajzkutatókon és zenetörténészeken túl irodalom- és esztétikatudományi előadókat is megszólaltat, sőt, aktív zenészek és alkotóművészek elmélkednek Bartókról és Járdányiról.
A napot egy ritkán hallható műveket felsorakoztató hangverseny zárja, amelynek egyediségét az adja, hogy a két évfordulós szerző egymás életművére rímelő alkotásait vonultatja fel. Járdányi Pál számára Bartók Béla zenéje jelentette kiindulópontot saját művészi önértelmezéséhez. Az esten megszólaló népszerű Bartók-művek (Magyar képek, III. zongoraverseny, egyneműkarok) mellett Járdányi jelenleg nem játszott, ám a kor zenekari irodalmából kiemelkedő alkotásai csendülnek fel. A Divertimento Concertante (1949) noha szorosan kapcsolódik a magyar zenetörténet nagyzenekari concertóihoz, s bár Bartók és Kodály együttes inspirációja is felfedezhető benne, igencsak önálló nyelvezetű neoklasszicista műalkotás. E klasszicizáló jellege 1951-ben elégséges ok volt Járdányi politikai üldözésére. Az, hogy Járdányi talpon maradhatott, részben a Tisza mentén (1951) című szimfonikus költeménynek köszönhető. A fiatal kórustagok derűje, Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy remek műértelmezése, Mocsári Károly briliáns zongoratechnikája, az Art's Phil-Harmony magas intezitású összjátéka Bartal László erélyes érzékenysége közös garancia az est színvonalára.
A kétnapos rendezvény ingyenesen látogatható a szakmai közönség számára, a részvétel azonban regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linkeken keresztül lehet:
2016. október 10. 16:00 - PR kerekasztal beszélgetés: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/bartok-es-jardanyi-a-tarsmuveszetek-tukreben-1
2016. október 11. 9:00-18:20 – Konferencia: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/bartok-es-jardanyi-a-tarsmuveszetek-tukreben-2
2016. október 11. 19:30 – Bartók-Járdányi Hangverseny: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/bartok-jardanyi-emlekest
Műsor:
Közreműködnek:
