Szabó Dezső író, kritikus, publicista alakja köré szervezett kétnapos konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában Szabó Dezső helye a magyar kultúrában címmel október 2829-én. A tudományos ülés az életmű szerteágazó jellegéből, sokszínű hatástörténetéből fakadóan különböző tudományterületek képviselőit hívta párbeszédre. A konferencia tárgyát képezte többek közt az író életpályája, filozófiai világképe, politikai eszmerendszere, irodalomszemlélete és prózapoétikája is.
A konferencia első napján Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabó Dezső ellentmondásos személyisége a magyar irodalom történetének, amely ellentmondásosságra reflektálva épült fel a konferencia programja is. Mint azt hangsúlyozta, az író munkásságában nem kifejezetten maguk a művek bírnak fontos szereppel, hanem azok hatásai: mind a filozófiai és politikai nézet, mind az írói teljesítmény közrejátszik abban, hogy teljes képet kapjunk Szabó Dezsőről.
Első előadóként Eőry Áron politológus szólalt fel: Szabó Dezső politikai gondolkodását vizsgálta regényeinek és kisregényeinek tükrében, amelynek során kitért a politikai nyelv jellegzetes fejleményeire is. A prezentáció a szépírói művek feldolgozásával keresett választ arra, hogy azokon keresztül milyen rajongókat szerző világlátás tárult az egykorú olvasók szeme elé. Farkas Attila filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Szent István Egyetem adjunktusa előadásának A pamflet retorikája címet adta, amelynek során a vitairat, röpirat, gúnyirat, vádirat műfajának szerepét és annak retorikai szabályrendszerét, retorikájának változó megítélését járta körbe Szabó Dezső életművének aspektusából, többek közt az Ede megevé ebédem című mű példáján keresztül megközelítve. Kovács Dávid történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense Az elsodort falu eszmetörténeti jelentőségét mutatta be. Jelentősége egyrészt abban áll, hogy egy új nemzetfogalmat hozott a köztudatba, azonban a magyarság megújulásának vágya, amely a műben intenzíven jelen van, egyfajta fordulatot is jelent Szabó Dezső életútjában (mondhatni „internacionalista íróból nacionalista íróvá válik”). Falusi Márton költő, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a Segítség! című regény elemzését állította előadásának középpontjába, amelynek során eszmetörténeti megközelítésből igyekezett feltárni az író korát, személyiségét és társadalmi programját. Elmondása szerint Szabó Dezső szépírói munkásságát ellentmondások jellemzik; elsősorban eszméi, gondolatai teszik őt naggyá. Monostori Imre irodalomtörténész beszédében Szabó Dezső és Németh László egymáshoz fűződő viszonyát elemezte, érintve többek közt a két szerző munkásságában szerepet játszó mélymagyarságot és a magyar protestantizmust, valamint Ady Endre felbukkanását a szerzők életművében. Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő Szabó Dezső és Ady Endre számos kérdést felvető kapcsolatát vizsgálta meg közelebbről. Mint azt hangsúlyozta, egymáshoz való viszonyuk érdekessége, hogy működésük két külön korszakhoz kapcsolódott, azonban születésük között csupán két év telt el – mégis elég volt ennyi ahhoz, hogy más generációhoz tartozzanak. Windhager Ákos művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója prezentációjában Bartók Béla és Szabó Dezső életművének párhuzamait tárgyalta, amelynek során említésre került többek közt a falu képének, valamint nő és férfi kapcsolatának megjelenítése a két életműben. Arra kereste a választ, hogy az elmúlt évtizedek során egymástól két teljesen elkülönített „harcostárs” között egykoron saját maguk által kimondott sorsközösség mit takarhatott.
A konferencia második napját Papp István történész, az Állambizottsági szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója kezdte meg előadásával, aki Szabó Dezső édesapját, Szabó Józsefet helyezte beszédének középpontjába. Elmondása szerint az író életének és munkásságának kutatásán belül eddig viszonylag kevés szó esett családjáról, szüleiről, pedig az apa személyisége kitüntetett szerepet játszott világlátásának, politikai véleményének, irodalmi ízlésének alakulásában. Bartha Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója Szabó Dezső pénzhez való viszonyát járta körbe. Rávilágított arra, hogy miben nyilvánult meg a két nehéz természetű közszereplő, Szabó Dezső és Bajcsy-Zsilinkszy Endre világnézete, hogyan vezetett mindez konfliktushoz, illetve mely pontokon kapcsolódik egymáshoz a két életút. Veszprémy László Bernát történész, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézet tudományos segédmunkatársa új források tükrében vizsgálta Szabó Dezső antiszemitizmusát. Az előadó fontos szerepet szánt az olyan korabeli zsidó sajtóban megjelent interjúknak, amelyeket a szakirodalom eddig figyelmen kívül hagyott, álláspontja szerint ugyanis Szabó Dezsőről megannyi kép él a magyar irodalomban és a közéletben – ezekre kívánt reflektálni. Zuh Deodáth filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának posztdoktori kutatója Szabó Dezső magyaros építészetről formált vélekedéseit mutatta be az első világháború utáni eszmetörténet kontextusában. A felszólalás legfőbb célja volt érthetővé tenni, hogy Szabó Dezsőnek a magyar nemzeti építészeti és iparművészeti törekvésekről formált kritikus véleménye mely forrásokból táplálkozik, illetve melyek voltak azok a közös élmények, amelyek külön utakra terelték a kor hasonló gondolkodású íróit. Babus Antal irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának osztályvezetője Király István Szabó Dezsőről alkotott képét vázolta fel előadásában. Az elhangzottak szerint Király István, a Kádár-rendszer irodalomtörténésze és irodalompolitikusa világképét Szabó Dezső alakja nagy mértékben befolyásolta, a rendszerváltás hajnalán pedig lényegében rehabilitálta az író munkásságát, amikor is visszahozta őt az irodalmi köztudatba. Papp Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza arra kívánt részletesen rávilágítani, hogyan látta a két világháború közötti időszak katolikus közéleti publicisztikája az író irodalmi tevékenységét, nemzetszemléletét és társadalomfelfogását. Az előadó a Szabó Dezső műveivel és szemléletmódjával kapcsolatos korabeli katolikus sajtóreflexiók vonzásában azon felekezeti-politikai orgánumok anyagára kívánt támaszkodni, amelyek a szóban forgó időszak során a legszínvonalasabb publicisztikai munkásságot nyújtották. Végezetül Boros János filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára egy filozófus szemszögéből vizsgálta meg Szabó Dezső politikai gondolkodásmódját az író egyes műveiből kiragadott példákon keresztül. Mindenekelőtt a politikára vonatkozó fogalomkészletet és azok morális általánosíthatóságának lehetőségét vette figyelembe, feltéve a kérdést, hogy a gondolkodástörténet fényében milyen értékelés adható az irodalmi gondolkodó politikai felfogásának.
A kétnapos konferencia lezárásaként Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára tartotta meg zárszóját. Beszédében Kocsis Miklóshoz hasonlóan felhívta a figyelmet Szabó Dezső életútjának ellentmondásosságára, mint fontos tényezőre. Véleménye szerint az útkeresés kezdetén jelen lévő irányzatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy később egy új gyakorlat vegye kezdetét Szabó Dezső életében, amely egyfajta önkorlátozásban nyilvánult meg. A konferencia végén a jelenlévőknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni és hozzászólásokat megfogalmazni az előadások témájához kapcsolódóan.
