MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Iparművészeti és tervezőművészeti konferencia a Műcsarnokban

Május 4-én és 5-én Fogalmak és összefüggések az iparművészetben és tervezőművészetben címmel konferenciát rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) a Műcsarnokban, az MMA intézményében a Nemzeti Szalon kiállítás-sorozat idei nagyszabású tárlatához kapcsolódóan.

A nagy érdeklődés övezte konferencia résztvevőit és vendégeit Kocsis Miklós, az MMKI megbízott igazgatója köszöntötte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a program nemcsak színes és gazdag, hanem kellőképpen szellős is, ami azt jelentette, hogy lehetőség volt a vélemények cseréjére és ütköztetésére is a két nap során.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete „Sikeres új brandek

A műhelybeszélgetés-sorozat célja, hogy új kulturális brandeket mutasson be előadások, kerekasztal-beszélgetések és nyílt viták keretében, elmélyítve ezzel Magyarországon a kulturális PR-beszédmódot.

Első alkalommal vendégként köszönthetünk két sikeres, nagy hagyománnyal rendelkező, de napjainkban látványosan megújuló brandet, a Concerto Budapest Zenekart és a Csiky Gergely Színházat.

A PR-szakemberek által tartott bemutatkozó előadások után a beszélgetés szereplői az alábbi kérdésekre keresik a választ:

Hogyan határozza meg magát egy zenekar és egy színház a sajátos piaci környezetben? Melyek a legfontosabb teendői, ha brandet akar létrehozni?

A kultúra különböző területei hogyan hasznosítják a PR-t? Melyek a legfontosabb üzenetek a kulturális piacon? Hogyan épül fel egy kulturális szervezet saját brandje és miben különbözik a brand építés az üzleti szférában megszokott alapvető mechanizmusoktól?

Végül, megfogalmazható-e egy általános kulturális PR?

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos tudományos konferenciát szervez a „Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017" - kiállításhoz kapcsolódóan. A konferencia célja az iparművészettel és tervezőművészettel kapcsolatban ma használt fogalmak, a különböző művészeti területekkel való összefüggések feltárása, vizsgálata és értelmezése.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
 

A részletes program itt érhető el: [link]

Eljutok-e még a víz jó ízéhez?

2017. április 27-én a Hild-villában került bemutatásra Ágh István költő, a Nemzet Művésze 1956-os forradalmi sebesülését és emlékeit feldolgozó dokumentumfilm. Az eseményen közreműködtek: Ágh István, Szabó Mihály rendező és Falusi Márton forgatókönyvíró.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Falusi Márton: Arany-recepció a kortárs költészetben

2017. április 20. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Arany-recepció a kortárs költészetben

Falusi Márton tudományos munkatárs Arany János epikájának és lírájának kortárs recepcióját elemezte előadásában. Bemutatta az életmű értékelésének hullámzásait, a verses epikus és a lírikus korszakok különféle értelmezési irányait, majd a kortárs magyar költészet Arany Jánoshoz való viszonyulását vizsgálta Nagy László, Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István, Kányádi Sándor, Térey János és Lövétei Lázár László munkásságának középpontba állításával. A prezentáció alaptézise az volt, hogy fordulat következett be a hagyománytörténésben: a 20. században Arany János költészete látszott korszerűbbnek, mára viszont fölerősödött az epikus struktúrák recepciója.

Az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat a Kodály Zoltán – emlékévhez kapcsolódóan szeptember 7-én folytatódik.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet

Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Farkas Attila, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársának előadását április 6-án hallhatta a közönség az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat keretében.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Farkas Attila: Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Időpont: 2017. április 6. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Az irodalomtörténeti előadások (Toldi Éva, Kontra Ferenc) összegezték a magyar irodalmároknak az Adriával való kapcsolatát. Így nemcsak arra derült fény, hogy hányan kötődnek a Délvidéken, Szlavónián és Zágrábon keresztül a tengerhez, de az is, hogy a kezdetektől hogyan változott az Adria képe az irodalom toposzai között. Pilinszky horvát fordításai (Sokcsevits Dénes) alátámasztották azt a rég ismert igazságot, hogy a magas színvonalú költészet minden nyelvi határt át tud lépni.

A nyelvi kérdéseket feszegette a néprajzi előadó is (Fehér Anikó), aki azt mutatta be, hogy Bátya, az egyik legismertebb horvát-magyar falu miként veszíti el kétnyelvűségét, s ezzel együtt zeneisége is miként homogenizálódik. A jogtörténész (Krizsics Zorán) előadásában felvázolta a két ország együttélésének államjogi kapcsolatait, amelyek közel hétszáz éven keresztül kifejezetten gyümölcsözőeknek bizonyultak. A politológiai értekezés (Kelemen Zoltán) pedig ezt a vonalat terjesztette ki az európai uniós csatlakozási tárgyalások témaköréig.

A régész előadó (Pap Norbert) azt a történeti kutatást foglalta össze, amely során az egymásnak ellentmondó adatok, információk és legendák ellenére sikerült megtalálniuk Szulejmán szultán sírhelyét. A szlavóniai térség nemzetközi hírű kutatója (Silvija Lucevnak) a horvát-magyar együttélés történeti és kulturális vetületére hívta fel a figyelmet, mind a Pejacsevich-család hatásán keresztül, mind a MÁV horvát nyelvterületeken felépített iskoláinak példáján. Végül a zenetörténeti előadás (Windhager Ákos) két szlavóniai horvát-magyar zeneszerző szimfóniát ismertette meg a közönséggel abból a szempontból, ahogy a szerzők a zenében jól hallható módon megküzdöttek fátumukkal a kortárs világtragédiák árnyával.

A szimpózium végkicsengése az volt, hogy noha a kortárs horvát és magyar kulturális szereplők kevéssé vannak tisztában a közös gyökerekkel, azok számos és jelentős lehetőséget biztosítanak a közép-európai identitás egyéni és közös megőrzéséhez.

Arany János körei

Kis Domokos Dániel az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténésze, előadásában Arany János szépirodalmon kívüli életművéről és szerteágazó kultúra- és tudományszervezői tevékenységéről adott képet március 23-án az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat előadásán.
A jelenlevők megtudhatták, hogy Arany egy évig vett részt a Nemzeti Színház Drámabíráló Bizottságában. A feladatot csak barátai, Salamon Ferenc és Gyulai Pál kedvéért vállalta el, ám egy év múlva felmentését kérte. A Koszorú szerkesztése és a Kisfaludy Társaság vezetése közben számos Shakespeare fordításon dolgozott. Érdekes gondolatkísérletként merült fel, hogy a nagyepika zsenije vajon érzett kísértést arra, hogy drámát létrehozzon.
Az előadás érintette Arany református vallásosságát is. A költő ugyan nem fogadta el a Dunamelléki Egyházkerület egyháztanácsnoki tisztségét, ám annak idején Nagyszalontán éppen ő volt az, aki az éneklést a kis gyülekezetben fellendítette.


A rendezvénysorozat következő előadása:
Farkas Attila: Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében
 
2017. április 06. 18 óra
Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
 
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Keresztény egyházművészet a XXI. században Szimpózium a Hild villában

2017. március 16-án

 
„Énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is" - ezzel a bibliai részlettel (Korinthusbeliekhez írt I. levél 14:15) indított annak a projektindító belső szimpóziumnak a programfüzete, amelyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) szervezett.
Szekularizált világunkban sokfelé próbál a hajszolt, időhiányos, gyakran fenyegetett ember vigaszt, gyógyszert vagy akár csak egy kis pihenőt keresni magának. Nemcsak a vallásukat gyakorló, hívő emberek mélyednek el az egyházakhoz különböző módokon kötődő művészeti alkotásokban. Először nyilvánvalóan a templomépítészet jut eszünkbe, a megszentelt helyszín létrehozása, dekorálása, de fontosak a kegytárgyak és a felcsendülő zene is.