Rendezvények
Jász Borbála: Modernizmus sátortetővel – Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete
Az Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat legújabb kötete
A tanulmány 2017. november 3-án (pénteken) 9 órakor került bemutatásra a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
A kötet Ligeti Pál – a magyar és az európai mondernizmus jeles képviselőjének – művészetfilozófiáját, építészetelméletét és a hatására kialakuló hazai építészetkritika kezdeteit mutatja be.
A kötetet a Szerzővel közösen Dévényi Sándor az MMA volt alelnöke, Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára és Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója mutatta be.
Esték a Hild-villába - Windhager Ákos Létösszegző magyar kantáták 1920 - 1944 között
Az előadás szellemtörténeti kitekintést nyújt a Psalmus hungaricus és a Cantata profana időszakában született létösszegző (személyes, közösségi és szakrális létet egybe sűrítő) kantátákra. Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Veress Sándor eltérő közösségi beállítottságból, hasonló közéleti felhangok és azonos szakrális szimbólumok révén zenésítették meg a személyes lét drámáját. Az áttekintés révén kiviláglik a Bartók- és Kodály-remekművek esztétikai magaslata, de a létösszegző művészi igényből fakadó nagyszabású kísérletek fensége is.
2017. november 9. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
„Mozgó dó” A Kodály koncepció értelmezése a XXI. században – szimpózium
2017. november 14.
Pesti Vigadó, Makovecz terem
1966. július 27-én a kaliforniai Berkeley-ben a Corvin Magyar Club keretében Kodály előadást tartott a jelenlévőknek. Az utána kialakult beszélgetésben, vitában megkérdezte tőle valaki, mi is annak az új nevelési módszernek a lényege, „ami iránt a külföld érdeklődik”. Kodály Zoltán maga válaszolt a kérdésre: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel. Hiába kísérleteznek mással, utol nem érik soha. Nem magyar találmány: több mint száz éve egy Curwen nevű angol kezdte; azóta hol használták, hol elhanyagolták. Mi most újra elővettük és nagyon hasznosnak bizonyult.
A másik pedig, hogy az iskolásgyerekek fejét népdallal töltjük meg, ha nincsen benne amúgy is… A népdalokhoz fűződik a zenei elemek megtanítása… A korán, hat-hét éves korban kezdett gyakorlás úgy kifejleszti a gyerek készségét és úgy meggyorsítja felfogóképességüket, hogy nekik ez játék.”
Kórusművei, zenepedagógiai etüdjei, énekgyakorlatai mind ezt a célt szolgálták. Kodály elképzelése tanítványai, munkatársai közreműködésével ért el nemzetközi sikereket és vált maradandóvá, megkérdőjelezhetetlenné. Mi, akik így tanultuk a zenei „betűvetést”, jól tudjuk, hogy nemcsak a kotta vált számunkra ismerős tereppé, de a zene belső világának megértése is könnyebb lett és nem mellesleg, a magyar népdalok világába is örömteli és hasznos betekintést nyerhettünk. A Kodály metódus nem változik: örök és maradandó. Ám a tanuló ifjúság szellemi és mentális változásainak figyelembe vételével időről időre, apró elemeiben más és más ötletek is belekerülhetnek. Konferenciánk, a Kodály Zoltán emlékévhez kapcsolódóan ezek fontosságára próbálja felhívni a figyelmet.
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:
Esték a Hild-villában Ittzés Mihály: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában
Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.
2017. október 19. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza
(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
.jpg)
Konferencia Weöres Sándor életművéről
A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.
Egyházművészet ma
Lélek – vallás – művészet
Lélek – vallás – művészet címmel rendezett kétnapos, keresztény egyházművészeti konferenciát a Pesti Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) 2017. szeptember 25–26-án. A konferencia elsősorban arra kereste a választ, hogy milyen befolyása-hatása van az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek.
Esték a Hild-villában Sziklavári Károly: „Háry János vitéz” – A Háry János a magyar hagyomány tükrében
Az előadó a nemzeti hagyomány legkülönbözőbb területei felől igyekszik megvilágítani Kodály egyik fő művének magyar kultúrtörténeti jelentőségét, egyaránt kitérve az eszmetörténet, műfaj, zenei összetevők kérdéseire. Rámutat arra a latens eszmei szálra is, amely összeköti a magyar művészet különféle Háry-alakjait Petőfi János vitézével – és részint Arany Toldijával. Vizsgálja továbbá a Háry-libretto helyét a kor szépírásában, ráirányítva a figyelmet a közvetlen vagy közvetett előzményekre, s ugyanúgy a daljáték egykorú fogadtatására is.
2017. október 5. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza
(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Kutatók Éjszakája a Hild-villában
Egy napra megnyílik a Hild-villa kapuja minden érdeklődő előtt. Ezen az estén Kutatóink a magyar kortárs művészetekkel
foglalkozó kutatási területeket mutatják be könnyedebb, közérthetőbb, játékos formában.
Ingyenesen látogatható programjainkra minden korosztályt szeretettel várunk!
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=405
Időpont: 2017. 09. 29. 14.00-23.00 óráig
Helyszín: Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
Esték a Hild-villában
Fehér Anikó: „Gerencséri utca…" – Az új stílusú magyar népdal megjelenése Kodály kórusműveiben és pedagógiai etűdjeiben
Aki csak érintőlegesen ismeri a magyar népzenét, azt bizonyosan tudja, hogy van „régi stílus" és „új stílus". Ez a tudás nem is kevés. Ha meg tudjuk különböztetni a rendkívül gazdag magyar népzenekincs két fontos fajtáját, nyugodtan elindulhatunk a mélyebb vizek felé.
Az új stílus a tizenkilencedik század második felében alakult ki, a legújabb kutatások szerint nem a régire alapozva. Ezek a dalok ugyanúgy négy sorosak mint a régi réteg dallamai, ám maximum kétféle dallamsorral találkozhatunk bennük. Ráadásul az első és az utolsó soruk azonos. Nem tűnik ez túl nagy zenei készletnek, mégis mintegy 100 éven át ez uralta a népzene terepét a magyar nyelvterületen.
Az előadó senkit nem akar meggyőzni Kodály Zoltán zenei igényességéről, inkább azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolata az új stílussal. Hogyan, milyen mértékben használta fel a „kupolás" szerkezetű magyar népdalt a számára oly fontos kórusművekben, s a szívéből fakadt pedagógiai munkákban, amelyekkel egy nemzetet akart megtanítani a kottaolvasásra, s a zene befogadására.
2017. szeptember 21. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza
(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
Lélek – vallás – művészet Keresztény egyházművészeti konferencia
2017. szeptember 25-26.
Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza
Makovecz terem
A huszonegyedik század egyházi művészetével foglalkozó sorozatunk második részéhez érkeztük. Az első alkalommal megpróbáltuk számba venni a szakterületeket és meghatározni ezek határait. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett konferencia során ezek hatását szeretnénk vizsgálni. Arra keressük a választ, hogy van-e befolyása az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek?
A hit önmagában lelki táplálék, orvosság, vigasz, ám ha a vallásos élet eszközei a művészetek közelségében, vagy azokkal együtt jelennek meg, hatásuk megtöbbszöröződhet. Ez legegyszerűbben a különféle pszichoterápiás formákon mérhető és vizsgálható. A népzene ősi motívumai, természetes formái is építhetik, gyógyíthatják a lelket. A míves, komoly szakmai és művészi értéket hordozó műtárgyak, a modern, de a régire is figyelő templomépítészet is jelentős hatású.
A közös gondolkodás fő vonala az, hogy kiderítsük, vajon a tartalom (esetünkben a keresztény hit) vagy az eszközök (művészeti jelenségek, termékek) használata a fontosabb. Mennyire kell belemélyedni egyik vagy másik oldalba? Van-e rangsor, azaz hatékonyabb-e egyik oldal a másiknál? Beszélgetésünk másik vonala a tér és az idő hatása a vallási elmélyülésre. A teret a képzőművészet, az időt a zene dekorálja a mostanában divatos megfogalmazás szerint. Kérdés az is, hogy korunk vallásos eseményeinek színtere és akusztikus tartalma hogyan alakul, merre tart, kell-e, lehet-e befolyásolni a változás folyamatát.
A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet:
„A teljesség felé"
Weöres Sándor – konferencia
2017. szeptember 18-19.
Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza
Makovecz terem
Sem hétköznapibb, sem magasztosabb feladat elé nem nézhet az irodalomértés, mint hogy tárgyát, az irodalmat a maga teljességében vegye szemügyre. Ha az elmúlt évtizedek a dekonstrukció bűvös csábításának engedtek, mi egyéb dolgunk lehet, mint hogy a magyar irodalmi gondolkodást elkezdjük újraépíteni? Weöres Sándor életművének centrumba állítása több szempontból alapvető jelentőségű. Nincs még egy magyar költő, akinek a hagyományba illesztése – a kanonizálás alapjául vett esztétikai kód szerint – ekkora változatosságot mutatna. Ezért érdemes a Weöres-recepcióból kiindulnunk, ha a „kortárs" lírai beszédmódokat vizsgáljuk. Ám a weöresi életmű nem csupán líratörténeti mérföldkő; a zene- és az eszmetörténet számára is esszenciális, sőt drámaköltészete vagy az összetett műfajú Psyché szintúgy a magyar irodalom páratlan tüneményei, mindemellett a film- és a képzőművészet is reflektál rá. A konferencia célja, hogy Weöres Sándor művészetét a lehető legsokrétűbb módon, az életrajzi és az összművészeti vonatkozásokkal együtt ragadjuk meg; még akkor is, ha ez a velejéig orpheuszi eredetű törekvés nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.
Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
A konferencia részletes programja itt érhető el:
[letöltés]
A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött
Regisztrálni itt lehet:
nap http://vigado.hu/weores-konferencia-1-nap
nap http://vigado.hu/weores-konferencia-2-nap
Indul az „Esték a Hild-villában
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat második félévében a Kodály Zoltán emlékévnek szentelve rendezi meg kéthetente csütörtökönként művészetelméleti előadás-sorozatát.
Kodály Zoltán a huszadik század egyik legnagyobb formátumú művésze volt, akinek hatása messze túllépett a kultúrán. A Visszatekintés és a Levelek olvasójaként rajzolódik ki impozáns portréja: zenét szerzett, vezényelt, tanulmányt írt, népzenét gyűjtött és népzenei rendszert állított fel. Egységes zenepedagógiai rendszerével megreformálta a zenei oktatást, folyóiratokat alapított és intézményeket vezetett, miközben irodalomtörténeti kutatást végzett, reprezentált a magyar kultúra érdekében. Túl ezen misén kántorizált és szolfézspéldákat gyártott, szakmai tevékenysége mellett jutott ereje arra, hogy teljes értékű magánéletet éljen, s a nehéz pillanatokban is őszinte barátja maradt Bartóknak, Dohnányinak és Lajthának.
Jelentőségét jól mutatja, hogy kétszer jelölték köztársasági elnöki tisztségre, kétszer kérték fel a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Élete végéig hiteles személyiség maradt, aki szabadságeszményéből jottányit sem adott fel egyetlen kitüntetése kedvéért és üldöztetése során sem. Az előadássorozat a szerző e sokoldalú művelődéstörténeti jelentőségét hét előadás keretében mutatja be.
Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük jelezze részvételi szándékát az adott rendezvényre a honlapunkon megtalálható regisztrációs link segítségével.