Rendezvények
Szerzői jogi kutatások – komolyzenei workshop a Hild-villában
A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. A zenekultúrában való részvétel szinte minden területét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek előadóművészi interpretálásáról van szó, akárha védett alkotások rögzítéséről, akárha csak „egyszerűen” azok létrehozatala az érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára.
Esték a Hild-villában - Haza a magasban
Windhager Ákos: Terényi Ede zeneszerző munkássága
Terényi Ede önmagát Bartók Béla „gyermekének” tartja olyannyira, hogy ezt ifj. Bartók Bélának is jelezte. Ez az önmeghatározás éppannyira jelent küldetést, ethoszt, mint állandó önkritikát. A marosvásárhelyi születésű és kolozsvári életutat magáénak mondható alkotó folyamatosan kapcsolatban állt a zenei folyamatok három áramlatával: a magyar zenekultúrával, a romániai zeneélettel és – azokon keresztül, de azoktól függetlenül is – a nemzetközi mozgással. Zeneszerzőként, egyetemi oktatóként és kritikusként kereste, elemezte a régi, illetve új jelenségeket, amelyeket újra s újra egységbe fűzött. Öntudatos módon alkotta meg az egyes egységgé váló zenei halmazok karaktereit, amelyek azután stílus-korszakként jelennek meg a visszatekintés távlatából (is). Az 1980-as évek második felében ért fel alkotói fennsíkjára, ahol immáron meg-megújuló kísérletei is egy létösszegzés elemeivé váltak.
Esték a Hild-villában - Haza a magasban Tóth László: A felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom műhelyei
Az előadás megkísérli meghatározni a (cseh)szlovákiai magyar irodalom fogalmát, s röviden áttekinti ez irodalom(rész) kialakulásának körülményeit és majd százéves történetének legfontosabb csomópontjait (eredményeit, alkotóit, alkotásait, műhelyeit, „paradigmaváltásait”). Összefoglalja azokat a vitákat, melyek e száz év során e fogalom körül, továbbá magának a ’(cseh)szlovákiai magyar irodalomnak’ a létéről, illetve nemlétéről folytak, s melyek végül a fogalom viszonylagosításához vezettek. Kitér azokra a változásokra, amelyekre a szlovákiai magyarság életében, kultúrájában a rendszerváltás, illetve Szlovákia önállósodása után került sor (területi átrendeződés; népességfogyás; a kényszerközösségi helyzet megszűnése; az asszimiláció felgyorsulása és az elvándorlás általánossá válása; a kulturális szerkezet, ill. a kultúrafogyasztói szokások átalakulása; a különböző ideológiák és értékfelfogások mentén húzódó frontvonalak kialakulása), nem feledkezve meg a szlovákiai magyarság (kulturális) önmeghatározásában, önreflexiójában bekövetkezett szemléletváltásokról sem. Majd felteszi a kérdést: van-e (még) a hagyományos értelemben, a fogalom eddigi (megszokott) jelentése szerint felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom a 2010-es évek második felében, s vannak-e (még) – ugyanilyen értelemben – műhelyei? Az előadást végül a tárgyához tartozó legfontosabb új jelenségek, törekvések, alkotók szemléje zárja.
Időpont: 2018. április 19. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
Esték a Hild-villában - Haza a magasban Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei
Esték a Hild-villában - Haza a magasban
Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei
A határon túli magyar képzőművészetet sokáig – évtizedekig – politikai okokból nem vették komolyan, hiszen az ábrázolás "nyelve", akárcsak a zenéé, egyetemes. Ezért keltett riadalmat a hetvenes évek elején megjelent marosvásárhelyi Igaz Szó romániai magyar képzőművészet-száma. Azóta, szerencsére, holott még vannak döccenők, megváltozott a helyzet, és a különféle terrénumok – Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja – önálló arculata az egyetemes magyar művelődés képét is gazdagítja. A klasszikus hagyományok (Nagybánya) továbbélésével, és az újabb modern irányzatok művészeinek életművével.
Időpont: 2018. április 5. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
Esték a Hild-villában - Haza a magasban Márkus Béla: Szilágyi István pályaképe
Szilágyi István a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, mint Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár és mások. Szépírói pályáját a Kolozsvárt megjelent Utunkban kezdte, ennek volt a riportere, majd évtizedeken át főszerkesztő-helyettese. Legjelentősebb sikerét az Ady korabeli Zilahról szinte korképet rajzoló, bűnügyi történetként is felfogható Kő hull apadó kútba című regényével érte el, miután több novellás kötete, illetve az Üllő, dobszó, harang című első regénye is megjelent.
Önéletrajzi írásai
- köztük a Katlanváros és a Vesztesek - az Utunk évkönyveiben láttak napvilágot. Az Agancsbozót című nagyregénye csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg, csekélyebb érdeklődést váltva ki, mint a török hódoltság önvédelmi harcait és a reformáció idejének vallási vitáit megidéző Hollóidő. Legutóbb a Bolygó tüzek című kötete adott ízelítőt elbeszéléseiből. Irodalomtörténészek, kritikusok szinte egybehangzó véleménye szerint korunk legkiemelkedőbb szépírói közé tartozik, a klasszikusok sorában.
Időpont: 2018. március 22. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
Symphonia Ungarorum
tudományos ülésszak Nagy Gáspár és Szokolay Sándor életművéről
2018. 03. 28.
Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza
Makovecz terem
Nagy Gáspár és Szokolay Sándor nagyszabású életművéből a rendszerváltás után főként a közéleti konnotációk kerültek az elemzések középpontjába. A szerzők 1956-os forradalom eszmeisége iránti elkötelezettsége valóban identikus, ám nem kizárólagos elem ars poeticáikban. A nemzeti hagyományközösséggel való azonosulás s a megélt, személyes hit szintúgy eleme művészi hitvallásaiknak, mint az örökölt stílus és a kísérletező nyelvjáték ötvözése. Öntörvényű, romantikus alkatú művészként egyikük sem igyekezett az iskolánként és kurzusonként változó korszerűségi elveknek megfelelni; egy egyetemes közösségnek írtak nyelviségükre reflektáltan, aktuálisan, alkotói személyiségük legteljesebb hitelével. A jelen tudományos ülésszak ezért azt a célt tűzi ki, hogy megkezdje a két életmű újraolvasását, s az egyes műveket eleddig kevéssé figyelembe vett szempontokból helyezze el új, egyetemes és hazai kontextusokban is. Az alkotói kompozíció, annak közönséggel folytatott párbeszéde, valamint a szakmai recepció három csomópontjában vélik a szervezők tetten érni a két művész velünk élő örökségének kortárs jelentőségét. A két alkotó együttes tárgyalását ars poeticáik összeolvashatóságán túl indokolja, hogy több ízben is kölcsönösen megihlették egymást. Az ezeréves államiság tiszteletére, közös vállalkozásként született meg a Symphonia Ungarorum kantáta, amelynek ünnepélyes levetítésével zárul az ülésszak. A mű mindkettőjük számára létösszegző vallomás a művészetről, önmagukról és a közösségről.
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken keresztül lehet: http://vigado.hu/symphonia-ungarorum
Vendégünk volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Múzeumi Szekciója
Szakmai nap az MMA MMKI könyvtárában 2018. február 12-én
A Magyar Művészeti Akadémia – 2017 novembere óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet – könyvtára még viszonylag fiatal intézmény, így a szakmai kapcsolatok építése kiemelt jelentőségű a könyvtár számára. Mindemellett könyvtár az elmúlt évek hasonló rendezvényei után harmadszor látta vendégül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) valamelyik tagszervezetét. A Bibliográfiai Szekció 2016-os, és a Műszaki Szekció 2017-es rendezvénye után ez úttal a Múzeumi Szekció látogatott el idén, 2018. február 12-én az intézmény Pesti Vigadóban működő részlegébe. Szerencsés egybeesésnek mondható, hogy a programot szervező kollégák megfelelő helyszínt keresve bennünket, a szakmai kapcsolatok építésében érdekelt könyvtárat választották helyszínül, és így otthont adhattunk egy színes, érdekes szakmai programnak, amelyen összesen négy előadás hangzott el.
A magyar művészetelmélet hagyományai
Kétnapos szakmai konferenciát szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar művészetelmélet hagyományairól a Pesti Vigadóba, ahol a meghívott előadók arra keresték a választ, hogy beszélhetünk-e önállóan működő diszciplínaként a magyar művészetelméletről. A 2018. február 12–13-án tartott konferencián azokat a kérdéseket is feltették: miféle hagyománykincsből meríthet a magyar gondolkodó, amikor műalkotásokkal foglalkozik, vagy hogyan alakul ki a kánon, ami aztán hatással van a művészettel foglalkozók közösségének életére?
Esték a Hild-villában – Haza a magasban Lőrincz P. Gabriella: Túlélés Kárpátalján
A kárpátaljai irodalom minden esetben kérdéseket vet fel a szemlélődőben, az olvasóban. Gyakran szinte vitatott kérdés, hogy létezik-e kárpátaljai irodalom, hiszen tudjuk, hogy létezik irodalom Kárpátalján. A legnehezebb időszak úgy tűnik, generációt szül, ilyen ez a mostani is. A magyar nyelven alkotott művek egységes egészéhez való tartozás viszont vitathatatlan, de hogyan jut el ehhez az egészhez egy olyan közösség, amelyiket az egésztől kényszerrel szeretnének leszakítani, útját állni?
Időpont: 2018. február 15. 18 óra
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
A magyar művészetelmélet hagyományai konferencia
Időpont: 2018. 02. 12-13.
Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza
Makovecz terem
Miféle hagyománykincsből meríthet a magyar gondolkodó, amikor műalkotásokkal foglalkozik? Vajon helytálló toposz, hogy a magyar művelődéstörténet kevéssé teoretikus hajlamú? Inkább a szépirodalmi – költői vagy esszéista – dominancia érvényesül benne? És vajon igaz-e, hogy a „nemzeti tudomány” és a „nemzeti filozófia” jelszavainak elvetése, a szellemtörténeti iskola meghaladása után nem maradt egyéb teendőnk, mint a külföldi elméletek fordítása, recepciója – vagy egy sötétebb színezetű kifejezéssel élve: importja? Amit pedig másoktól tanultunk, ellestünk a múlt század folyamán, erjesztőleg hatott-e ránk, akik – legyünk mégoly széles látókörűek – végső soron magyarul értelmezünk, kommentálunk, ítélkezünk, vitázunk; ekként örökítünk meg műveket a kulturális emlékezet csarnokaiban, és csinosítjuk azokat a csarnokokat? A kánon ugyanis összeforr azzal a regiszterrel, amely a közösség életére fordítja le. A mai kutatók nagy nyeresége lenne, ha minél több olyan eredményt föl tudnánk mutatni, amely sajátunk, és a múltból átmenthető. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében ehhez végeznek – mintegy a hosszútávú munkát előkészítő – mélyfúrásokat a XX. századi magyar művészetelmélet jelentős alakjairól a konferencia előadói.
A program itt tekinthető meg:
https://www.mma-mmki.hu/userfiles/MMA_MMKI_Muveszetelmeleti_konferencia_program_2018._02._12-13.pdf
A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni itt lehet:
nap:http://vigado.hu/magyar-muveszetelmelet-hagyomanyai-1-nap
nap:http://vigado.hu/magyar-muveszetelmelet-hagyomanyai-2-nap
Haza a magasban Folytatódik az Esték a Hild-villában rendezvénysorozatunk
2018. I. félévében a kortárs magyar művészet határon túli műhelyeiről szól művészetelméleti előadás-sorozatunk, amelynek első előadója Káldi Gyula építész lesz.
Az előadás Kozma Zsolt és Maczalik Arnold kolozsvári, illetve Tövissi Zsolt csikszeredai építészek néhány munkáját mutatja be. Munkáikon keresztül kirajzolódnak az erdélyi magyar közösség igényei, igényessége, helyi színei, felvillan a mai erdélyi műemlékvédelem néhány példája, mozzanata, végül a szélesebb értelemben vett romániai társadalom törekvéseinek néhány pozitív eleme is. A bemutatott munkák Nagyváradtól Kolozsváron át Bukarestig, illetve a székelyföldi városoktól a moldvai Pusztináig kalauzolják el a hallgatókat.
Időpont: 2018. február 1. 18 óra
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
„Haza a magasban”
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kéthetente csütörtökönként megrendezendő Esték a Hild-villában művészetelméleti előadássorozata a 2018. évben is folytatódik. A sorozat témaköre 2018. I. félévében, az Illyés-címhez hűen, a magyar hagyományközösség műhelyeit mutatja be, hangsúlyozva azt az elvet, miszerint a nemzeti kultúra működését az abban részt vevők szándéka határozza meg, s nem a politikai határok. A Haza a magasban sorozat előadásai építészet-, képzőművészet-, irodalom- és zenetörténeti kitekintést biztosítanak.
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.