MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Haza a mélyben - Kortárs öko-regionalista építészet Romániában ELŐADÁS-SOROZAT A FUGÁBAN

A kortárs magyar építészek Erdély-recepciója kettős. Vagy nem ismerik az ott zajló munkát – miközben székelyföldi kollégák szoros olvasással követik a hazai eseményeket -, vagy az ritkán lép túl a székelykapuk közé állított három kopjafa ikonográfiáján. Az előadás-sorozat olyan öko-regionalista építészet körvonalait mutatja be, amelynek létezéséről Magyarországon jószerivel fogalmunk sincs.

Esték a Hild-villában - Pap János: VIASZBA KARCOLT HANGOK -a fonográf, az első mechanikus hangrögzítő és -visszajátszó

A hangok rezgések, és ha ezen rezgések geometriáját valamilyen módon rögzítjük, és letapogathatóvá tesszük, az egyébként illékony hangokat halhatatlanná varázsoltuk. Noha Edison előtt számosan kitalálták, hogy a rezgéseket hogyan lehet rajzolt formában megőrizni, mégis ő volt az első, aki 1877-es találmányával, a forgó viaszhengeres fonográffal lehetővé tette a világ hangjainak újrahallgatását. Az előadó erről az útról fog mesélni, a működési elvekről (fizikáról, akusztikáról), kicsit a felhasználásról, és a továbblépésről, illetve az újjászületésről, a múlt hangrajzainak digitális újraalkotásáról.

Időpont: 2018. szeptember 20. 18:00

Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük részvételi szándékát ide kattinva jelezze: Online jelentkezés

„Mozgó dó…” II. „A zene lelki táplálék…” Szimpózium a Kodály-módszerről

Szeptember 24-én ismét Kodály konferencia! A Pesti Vigadóban tavaly megrendezett Kodály szimpózium sikere azt mutatja, hogy folytatni kell a diskurzust Kodály nevelési elveiről.

Tornai Szabolcs könyvbemutató a Hild-villában

Megjelent Tornai Szabolcs az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete felkérésére készült tanulmánya alapján a Gondolat Kiadó gondozásában"Hol a bóbitád?" A transzcendencia képzetei a modern magyar költészetben című kötete.

A kötet könyvbemutatója 2018. szeptember 10-én 16 órakor kerül megrendezésre a Hild-villában. A Szerzővel beszélget Boros János filozófus, egyetemi tanár, az MMA MMKI tudományos munkatársa.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezheti: Online jelentkezés

Szeptember 6-án folytatódik az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat

Thomas Alva Edison rendkívüli jelentőségű, a kultúra történetét nagyban befolyásoló műszaki találmánya, a fonográf 1878. február 19-én kapta meg a szabadalmat. Edison a készülékek gyártására megalapította az Edison Speaking Phonograph Company céget.

Ezen események évfordulója előtt tiszteleg sorozatunk.

A fonográfot hivatalosan először néprajzi felvételek készítésére használták az amerikai kontinensen. Európában elsőként Vikár Béla alkalmazta, népdalok gyűjtésére.

A fonográf természetesen nemcsak a folklór gyűjtések menetét gyorsította meg, hanem a tudománytörténetben, a zenetörténetben és a kommunikációban is hatalmas előrelépést hozott. Előadás sorozatunk a hangrögzítés kezdeteit, a fonográfos gyűjtéseket, majd az ezt követő egyéb eljárásokkal készített felvételeket mutatja be, technikai, művészi és történeti szempontból. Különös tekintettel leszünk a népzentudományra, mert abban hozta a legnagyobb változásokat.

A sorozat előadásai nemcsak a fonográf történetét, de használatának múltját is bemutatják.

A rendezvény ingyenesen látogatható, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

Első előadónk: Windhager Ákos - Moór Emánuel és a marketing

 

Ismeretterjesztő előadásokkal várta májusban látogatóit a Makovecz Központ

“…népművészeti jelekről” címmel 2018. május 7-én 19 órakor tartotta a Makovecz Központ és Archívum első nyilvános eseményét, amelyen Hüse Csaba színművész monológjában Makovecz Imre 1977-ben tartott „…népművészeti jelekről” című legendás kaposvári előadását elevenítette fel, az akkori vetített anyag felhasználásával.

Egyházművészeti konferencia és Kallós Zoltán-emléknap a Műcsarnokban

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete egyházművészeti konferenciát tartott május 31-én és június 1-jén Vallás – Nép – Művészet címmel a keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozat harmadik állomásaként a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A másfél napos program során, amelynek második napját az idén februárban, 91 évesen elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő emlékének szentelték, a keresztény egyházművészet néprajztudományi és népművészeti vonatkozásairól, a népi vallásosságról, a szakrális népi építészetről, a szakrális térben megjelenő vizuális elemekről, zenéről és szövegekről beszéltek az előadók.

 

Eszmetörténeti lehetőségek műhelykonferencia a Hild-villában

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének célkitűzése, hogy az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó kutatások mellett a művészet társadalmi viszonyrendszereit tárgyaló vizsgálatok is szerves részét képezzék tevékenységének, ezzel együtt az Intézet a módszertani kutatásokat is feladatai között tartja számon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a különböző tematikájú kutatások között az eszmetörténet lehet az egyik módszertani kapcsoló elem, sőt integráló és strukturáló elv is. A Hild-villában 2018. május 15-én Eszmetörténeti lehetőségek címmel megrendezett műhelykonferencia az eszmetörténet és három diszciplína (zenetörténet, történettudomány, irodalomtörténet) viszonyát vizsgálta.

Nemzetközi tudományos szimpózium Szigligeten: A közép-európai identitás történelmi előzményei

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet háromnapos nemzetközi konferenciát tartott Szigligeten 2018. május 7. és 9. között. A kétnyelvű (angol és magyar) rendezvény címe: The Light and Shadow of ‘K. und K.’ Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe. A tizenegy – bajor, szlovák, cseh és magyar nemzetiségű – előadó a plenáris üléseken saját identitáskutatásáról számolt be; az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Két álláspont körvonalazódott a közép-európai identitással kapcsolatban: egyfelől a térség önképét geopolitikailag és kulturálisan meghatározó birodalmakkal, a közös történelmi veszélyekkel szembeni összefogás (hídszerep) toposza, másfelől viszont ugyanennek a létállapotnak köztes/átmeneti zónaként, ugyanakkor sajátosságként való értelmezése.

Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megnyitójában a rendezvény előzményeiről és távlati lehetőségeiről beszélt.

Kallós Zoltán emléknap

2018. június 1.

Műcsarnok

Almási István így emlékezik vissza a kitűnő népzenekutatóra:

„Amikor Erdélyben megkérdezünk akár fiatal, akár középkorú értelmiségieket, hogy szerintük ki a legnagyobb magyar népzenekutató, szinte kivétel nélkül azt válaszolják, hogy Kallós Zoltán, pedig a legtöbben hallottak Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Lajtha Lászlóról és a népzenetudomány többi kiválóságáról. Kétségtelen, hogy Kallós Zoltán hosszú élete során rendkívül sok – mintegy 14.000 – értékes népzenei adalékot gyűjtött, magyar dallamokon kívül számos románt és cigányt is. Neve 1970-től vált általánosan elismertté, amikor a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Balladák könyve című kötete, amelynek összeállításához a nyelvtudós Szabó T. Attila és a zenetudós Jagamas János nyújtott segítséget. Nem sokkal ezután a kibontakozó táncházmozgalomban vállalt irányító, támogató szerepe, úgyszólván állandó jelenléte növelte a népszerűségét.

Terepen végzett munkáját négy hagyományőrző tájegységre összpontosította: a Mezőségre, Kalotaszegnek a Nádas mentén fekvő falvaira, a Gyimesi-szorosra és Moldvára. Dallamok tekintetében arra törekedett, hogy főleg régi stílusú alkotásokat gyűjtsön. A népköltészeti műfajok közül kiváltképp a balladák kutatását tartotta fontosnak. De érdekelték a katonadalok, a szerelmi dalok, a bujdosóénekek, a keservesek, a rabénekek, a gyermekdalok, a szokásdalok, a hangszeres táncdallamok és az egyházi népénekek is. Igen gazdag a tárgyi néprajz körébe tartozó népművészeti gyűjteménye is: szőttesek, varrottasok, hímzések, népviseletek, bútorok és kerámiák teszik teljessé Kallós hagyatékát.

Grandiózus teljesítményének talán legfőbb titka akkor világosodott meg előttem, amikor Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó első igazgatójának megbízásából fölkerestem Kallóst, és tolmácsoltam az igazgató ajánlatát, amely szerint elintézi, hogy Kallós a Kolozsvári Folklórintézet munkatársa legyen. A kutató válasza ez volt: “Nem adom fel a szabadságomat”. Vagyis inkább folytatta az életét szellemi szabadfoglalkozásúként. Így jutott a legrangosabb állami kitüntetések birtokába.”

Program:

  • 9:30 – 10:00 Regisztráció
  • 10:00 – 10:10 Köszöntő
  • 10:10 – 10:40 Andrásfalvy Bertalan: Emlékeim Kallós Zoltánról
  • 10:40 – 11:10 Almási István: Kallós Zoltán néprajzkutatói érdemei
  • 11:10 – 11:40 Balázs-Bécsi Gyöngyi: Kallós Zoltán hagyatéka
  • 11:40 – 12:10 Kávészünet
  • 12:10 – 12:40 Fehér Anikó: Kallós Zoltán üzenete
  • 12:40 – 13:10 Éri Péter: Kallós Zoltán néprajzi gyűjtőútjai
  • 13.10 – 13:40 Népzene Erdélyből és Moldvából Kallós Zoltán emlékére – koncert

 

előadók:

  • Enyedi Ágnes, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népdalénekes
  • Salamon Soma, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népzenész
  • 13:40 – 13:50 Kérdések
  • 13:50 Zárszó

 

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

VALLÁS-NÉP-MŰVÉSZET

egyházművészeti konferencia

Időpont: 2018. 05. 31.

Helyszín: Műcsarnok, az MMA intézménye

 

A keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozatunk harmadik állomásához érkeztünk. Az alapokat tisztázó, majd az embert közvetlenül érintő lelki hatásokat vizsgáló beszélgetések után most a néprajztudomány ezen vonatkozású eredményeit, kutatásait is bevonjuk a körbe.

Az alcímül választott kifejezések önmagukban is megérnének egy-egy tudományos ülésszakot. Többféleképpen értelmezik a különféle diszciplínák képviselői mindhármat, most mégis megpróbáljuk ezeket együtt vizsgálni, elsősorban a néprajz, valamint a teológia szemszögéből.

„A népi vallásosság nem más, mint a hitnek egy meghatározott környezet kulturális elemeiből táplálkozó kifejeződése, amely eleven és hatékony módon értelmezi és vonja kérdőre a résztvevők érzékenységét” – mondta II. János Pál pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris üléséhez intézett üzenetében 2001. szeptember 21-én. A „nép”-nek nevezett társadalmi réteg összetételének változásával együtt módosul annak kultúrája is. E tekintetben állandóan „úton” vagyunk, vagyis folyamatos a változás.

Konferenciánkon elsősorban a XXI. század elején tapasztalt jelenségekre figyelünk, azt vizsgálva, hogyan maradnak meg bizonyos elemek, illetve ezek miként változnak az esztétikai környezetükkel együtt. Azt is reméljük, hogy egyre közelebb juthatunk annak a titoknak a megfejtéséhez, ami a lenti és a fenti világot összekötő cselekmények mögött rejlik.

Így kerül szóba egy olyan ereklye, amely eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt. Hallhatunk egy térség vallásos jelenségeiről, azok intenzitásáról, illetve a vallásos művészetnek a parasztság körében való megnyilvánulásáról. Fontos figyelni a szakrális térben megjelenő vizuális elemekre, de az itt elhangzó muzsikára, szövegekre, és az ezeket közrefogó épületre is. Szintén szükséges kitekinteni a keresztény körből, megfigyelve azt, hogy a távoli kultúra elemei valóban messze vannak-e a miénktől.

Mennyire fontos a klasszikus vallásosság, azaz az egyház intelmeinek pontos betartása, a vallásos cselekmény tárgyi kellékeinek autentikus volta, avagy változ(hat)nak-e szokásaink, környezetünk?

A nap gondolatköre összességében erre a kérdésre keresi a választ. A konferencia második napján a nemrég elhunyt Kossuth-díjas népzenekutatóra, Kallós Zoltánra emlékezünk.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

 

 

 

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI PROTESTÁNS TEMPLOMOK CENTRALIZÁLÓ FORMÁI MAGYARORSZÁGON

2018. május 14-én került sor a Hild-villában Hajós-Baku Eszter megbízott kutató tanulmányának műhelyvitájára. A téma kapcsán a felkért opponensek, Schneller István (Budapest volt főépítésze), Krähling János (a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének vezetője), Veöreös András (a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének vezetője), Bach Péter (építész) és Wesselényi-Garay Andor (az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa) voltak. Mind az opponensek, mind a közönség soraiban helyet foglaló vendégek egyöntetű rokonszenvvel fogadták a Szerző munkáját. Kiemelték a kutatás hiánypótló jellegét, a hatalmas és jól mozgatott szakirodalmat, az újdonságnak számító források felmutatását és a téma által lefektetett horizont tágasságát.

A kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz honlapunkon is.