MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Az idő küszöbén - A magyar balett története

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar balett történetének bemutatását tűzte ki célul azon a műhelykonferencián, amelyet május 6-án rendezett meg az óbudai Szindbád Rendezvénytérben. Az esemény Milloss Aurél táncművész, koreográfus, balettigazgató 1951-es római koreográfiája után Az idő küszöbén címet kapta. A Kutatóintézet a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen korszerű módszerekkel vizsgálja a magyar balett-történetet, így egy hosszú távú koncepciót követve minden évben egy-egy tudományos ülésszakon számolnak be az aktuális kutatási eredményekről. Az előadók tudatosan igyekeztek utalni ezen tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett és más színpadi táncok koreográfiájára.
A műhelykonferenciát Farkas Attila filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa nyitotta meg. Beszédében Kiss János balettművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának szavait idézte, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte azon kutatások fontosságát, amelyek azt vizsgálják, „miképpen mozdította a tánc, a balett az emberi létezés minőségét”.

Haza a mélyben II. – Kortárs öko-regionalista építészet Romániában – 2019. május 23. 18.30 FUGA

Török Áron előadása egy pályakezdő évtized történetét járja körbe, amely során egy Budapestről Háromszékre hazatérő fiatalember egyszerre próbál igazodni a helyi feltételekhez és hitvallása szerint alakítani rajtuk. Néhány munkájukat ismertetve szeretné bemutatni azt a környezetet, amelyben azok születtek, inspirációs forrásaikat és nehézségeiket. Beszélni kíván röviden a háromszéki építészek maroknyi közösségéről és törekvéseikről is. A témát nem egy átfogó szemlélettel fogja elemezni, inkább egymástól független történeteket mesélne el, amelyek mondandóját – talán kevésbé átláthatóan, de annál izgalmasabban – eredeti élethelyzetekben jeleníti meg. Török Áron a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 2005-ben, majd a gyakornoki évek után, 2008-ban tért haza.

Könyvtári beszélgetések - A digitálisan születő magyar kultúra megőrzése webarchiválással

A 21. századi kultúra már nagyrészt számítógépen születik és az interneten terjed. Digitális értékeink megőrzése és kutathatóvá tétele ugyanúgy közös feladata azok előállítóinak, terjesztőinek, a tudományos és a
memóriaintézményeknek, mint ahogy ez a hagyományos hírforrások, könyvek és egyéb dokumentumok, valamint a művészeti alkotások esetében zajlott és zajlik évszázadok óta. Az informatika gyors változása és a világhálón közzétett kulturális tartalom növekedésének, változásának és eltűnésének elképesztő tempója miatt ez a feladat egyáltalán nem könnyű és nincsenek évszázadaink a megoldására. A 25 éves magyar webnek már számtalan értékes része veszett el, az első hazai hírportáltól kezdve az Internet Expo magyar pavilonján át a legnépszerűbb magyar közösségi oldalig.

Esték a Hild-villában - Wesselényi-Garay Andor: Makovecz építészete és annak hatása- 2019. 05.09.

Makovecz Imre építészetével kapcsolatos elsődleges asszociációink egyike a szentség, a szakralitás, amely éppúgy rejtezett építészeti formáiban, mint az általa létrehozott terekben; éppúgy az organikus építészet természet – értsd: mindenség-közeliségében, mint a házak által képviselt narrativitásában. Miközben Makovecz Imre templomépítőként jelenik meg előttünk - nem utolsósorban közösségépítői tevékenységének következtében -, mi több építészete kapcsán akár arra a megállapításra is juthatunk, egész életében templomokat épített, az első ilyen megbízása a paksi római katolikus templom volt.

Csomortáni Gál László kiállítás megnyitója a Makovecz Központban

Csomortáni Gál László képzőművész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasának kiállítását megnyitja Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A megnyitón közreműködik Heinczinger Mika énekmondó.

A kiállítás díjtalanul megtekinthető 2019. április 29. és május 12. között, a Makovecz Központ és Archívum nyitvatartási idejében. (Hétfő-szerda-péntek 14.00-17.00)

Az idő küszöbén - A magyar balett története - műhelykonferencia

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézete a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen a magyar balett történetének korszerű kutatását tűzte ki célul. A konferencia irodalmi címe Milloss Aurél 1951-es római koreográfiájára utal, amelyben Bartók Béla Concerto című zenekari művére komponált előadást. Az előadók tudatosan utalnak a jelenlegi tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett – és más színpadi táncok – koreográfiájára. Az egyes előadások a zenetörténeti hagyományokra támaszkodó balett-történeti alapkutatási kérdésekről, törekvésekről és fejleményekről számolnak majd be. A balett-történeti kutatások egy hosszútávú tudományos koncepciót követnek, amelynek eredményeit minden évben egy-egy tudományos ülésszakon prezentálják. 

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Zene a templomban - 2019. 04.25.

A népének terjedése, feldolgozása a 20. században

A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban  a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában - 2019. 04. 18. 18.30

„Szégyen a szó ha nem vigasz,
Szégyen a vers, ha nem igaz.”

(Szilágyi Domokos)

Tárgyi környezetre is vetíthető a Szilágyi Domokos által megfogalmazott szentencia? Hol köszönhet vissza mindez az építészetben? Lehet-e műhely az iroda? A kolozsvári MossFern munkáinak bemutatásával Macalik Arnold építész ehhez hasonló kérdések mentén igyekszik a résztvevőkkel együtt szemlélődni. 

Könyvtári beszélgetések - Szövegbányászat, névterek, adatvizualizáció, digitális filológia...

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. A Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma. Az elektronikus folyóirat azzal a céllal indult 2018-ban, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, segítse az ezzel foglalkozó közösség szerveződését, gazdagítsa a kutatási terület oktatását. A lap alapításáról, célkitűzéseiről, illetve a digitális bölcsészet jelentőségéről és lehetőségeiről beszélgetnek a lap szerkesztői Vass Johanna könyvtárvezetővel.

Esték a Hild-villában - Windhager Ákos: A 20. századi misék és a politika- 2019. 04.04.

A 20. században Magyarországon misét írni olyan személyes vállalkozás volt, amely számos, a zeneirodalmat jól őrző határ átlépésére csábított, s olykor kötelezett. A modern (magyar) misék tehát elsősorban nem a liturgikus elemeket hangsúlyozták (noha, természetesen tartalmazták azokat), hanem az aktuális kategorikus imperatívuszt a közösség (vagy a Közösség) számára. Azt keveseknek kell magyarázni, hogy a Budavári Te Deum miért is hordoz közéleti jelleget, noha nyílt politikai üzenete nem volt. Az viszont kevésbé ismert, hogy Kodály előtt és után is számos alkotó öntötte hangokba a határokat átlépő, elemi erejű, közösségi hitvallását. Dohnányi Szegedi miséje – amely mai napig nem érhető el felvételen, Lajtha László Fríg miséje – amelynek alcímét hosszú ideig leírni sem lehetett, vagy éppen Soproni József hatalmas látomása, a Soproni mise – amely egyetlen ízben hangzott el, mind érdemi kérdést tett fel a közösség, a közélet és az egyház irányába. 

Eszmetörténeti lehetőségek IV. - Építészet, dizájn és eszmetörténet

Intézetünk műhelykonferencia-sorozata 2019. március 18-án negyedik állomásához érkezett. Az eddigiekben sorra vettük az eszmetörténetnek a filozófiához, a történelemtudományhoz és az irodalomtörténethez fűződő viszonyát, kitértünk az eszmetörténet és a zenetörténet kapcsolatára is. Ez alkalommal az eszmetörténet és az építészettörténet, illetve az eszmetörténet és a dizájntörténet kapcsolatait vizsgáltuk. 

Az építészt és a dizájn első látásra távolabb áll az eszmék kifejeződési területététől, mint például a szépirodalom. Érdemes azonban felidéznünk Hegel fejtegetéseit, aki esztétikájában annak ad hangot, hogy mind fogalmilag, mind történetileg az építészet az első művészeti ág. Mégpedig azért, mert e művészet alakítja az önmagában objektívet, az öntudatlan természet világát, a szellem külső környezetét elsőként a szellem érdekeinek megfelelően, hogy aztán végigkísérje a szellem egész fejlődését. A dizájn objektíve legalább annyira régi, mint az építészet, akkor is, ha szubjektíve teoretikusan csak jóval később, jellemzően a modern korban reflektál önmagára. A modern ipari civilizáció korszakában viszont lehetetlen nem észrevenni, hogy a dizájn milyen nagymértékben hat az emberek életére, ami megkülönbözetett jelentőséget biztosít számára a művészeti világban. Természetesen nem arról van szó, hogy bármelyik műalkotás pusztán egy eszme kifejező eszköze lenne, de az eszmék kifejeződésének vizsgálata minden bizonnyal hasznos eszköze a művészet vizsgálatának. 

Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában - konferencia a Pesti Vigadóban

„Az amerikai film kolonizálta a tudatalattinkat.”
(Wim Wenders)

A művészet a technikai sokszorosíthatóság, a tömegtársadalom és a globalizált közízlés korában is megtartotta igényét arra, hogy egyedi és élményszerű módon mutassa fel az emberi létezés minőségét. Vitatható, hogy egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. Egyedi és megismételhetetlen vagy kultúripar? Nemzeti sajátosság vagy uniformizáló globalizáció? A bejáratott marketingtechnikák nem adnak választ számtalan kihívásra vagy a bejáratott marketingstratégiák már választ is adtak? Hogyan lehet elérni, hogy a magasművészet ne csak a kevesek öröme legyen, s így a kulturális és közéleti elit magánügye? Van-e egy műalkotásnak célközönsége? Hogyan használhatja ki egy kulturális intézmény a XXI. századi informatikai készségeit? Létezik-e kulturális (marketing)tevékenység közösségépítés nélkül? Tekinthető-e a közösséggel fenntartott valódi kapcsolatnak az, ahogyan a PR (public relations) a saját gyakorlatát kialakította? Léteznek-e sajátosan magyar marketingsikerek a kulturális területen?