MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


„A teljesség felé"

Weöres Sándor – konferencia

2017. szeptember 18-19.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

Sem hétköznapibb, sem magasztosabb feladat elé nem nézhet az irodalomértés, mint hogy tárgyát, az irodalmat a maga teljességében vegye szemügyre. Ha az elmúlt évtizedek a dekonstrukció bűvös csábításának engedtek, mi egyéb dolgunk lehet, mint hogy a magyar irodalmi gondolkodást elkezdjük újraépíteni? Weöres Sándor életművének centrumba állítása több szempontból alapvető jelentőségű. Nincs még egy magyar költő, akinek a hagyományba illesztése – a kanonizálás alapjául vett esztétikai kód szerint – ekkora változatosságot mutatna. Ezért érdemes a Weöres-recepcióból kiindulnunk, ha a „kortárs" lírai beszédmódokat vizsgáljuk. Ám a weöresi életmű nem csupán líratörténeti mérföldkő; a zene- és az eszmetörténet számára is esszenciális, sőt drámaköltészete vagy az összetett műfajú Psyché szintúgy a magyar irodalom páratlan tüneményei, mindemellett a film- és a képzőművészet is reflektál rá. A konferencia célja, hogy Weöres Sándor művészetét a lehető legsokrétűbb módon, az életrajzi és az összművészeti vonatkozásokkal együtt ragadjuk meg; még akkor is, ha ez a velejéig orpheuszi eredetű törekvés nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.

Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

A konferencia részletes programja itt érhető el:
[letöltés]

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött

Regisztrálni itt lehet:

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-1-nap

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-2-nap

Sikeres PR-brandek

Az Intézet 2017. május 16-án elindította sikeres kulturális PR-brandekről szóló műhelybeszélgetés sorozatát a Pesti Vigadóban.

A szervezők, a kultúra válságáról szóló jelentések idején is szeretnék megmutatni azokat a sikeres kulturális szereplőket, akik tudatosan alakítják át a magyar kultúra szerkezetét, arculatát, programját. A Concerto Budapest képviseletében Mesterházi Gabriella művészeti titkár, a Csiky Gergely Színház menedzsmentjéből pedig Fehér Euridiké mutatta be a kortárs kultúrafogyasztók által felvetett igényeket és a két intézmény arra adott válaszát.

Iparművészeti és tervezőművészeti konferencia a Műcsarnokban

Május 4-én és 5-én Fogalmak és összefüggések az iparművészetben és tervezőművészetben címmel konferenciát rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) a Műcsarnokban, az MMA intézményében a Nemzeti Szalon kiállítás-sorozat idei nagyszabású tárlatához kapcsolódóan.

A nagy érdeklődés övezte konferencia résztvevőit és vendégeit Kocsis Miklós, az MMKI megbízott igazgatója köszöntötte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a program nemcsak színes és gazdag, hanem kellőképpen szellős is, ami azt jelentette, hogy lehetőség volt a vélemények cseréjére és ütköztetésére is a két nap során.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete „Sikeres új brandek

A műhelybeszélgetés-sorozat célja, hogy új kulturális brandeket mutasson be előadások, kerekasztal-beszélgetések és nyílt viták keretében, elmélyítve ezzel Magyarországon a kulturális PR-beszédmódot.

Első alkalommal vendégként köszönthetünk két sikeres, nagy hagyománnyal rendelkező, de napjainkban látványosan megújuló brandet, a Concerto Budapest Zenekart és a Csiky Gergely Színházat.

A PR-szakemberek által tartott bemutatkozó előadások után a beszélgetés szereplői az alábbi kérdésekre keresik a választ:

Hogyan határozza meg magát egy zenekar és egy színház a sajátos piaci környezetben? Melyek a legfontosabb teendői, ha brandet akar létrehozni?

A kultúra különböző területei hogyan hasznosítják a PR-t? Melyek a legfontosabb üzenetek a kulturális piacon? Hogyan épül fel egy kulturális szervezet saját brandje és miben különbözik a brand építés az üzleti szférában megszokott alapvető mechanizmusoktól?

Végül, megfogalmazható-e egy általános kulturális PR?

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos tudományos konferenciát szervez a „Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017" - kiállításhoz kapcsolódóan. A konferencia célja az iparművészettel és tervezőművészettel kapcsolatban ma használt fogalmak, a különböző művészeti területekkel való összefüggések feltárása, vizsgálata és értelmezése.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
 

A részletes program itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Az irodalomtörténeti előadások (Toldi Éva, Kontra Ferenc) összegezték a magyar irodalmároknak az Adriával való kapcsolatát. Így nemcsak arra derült fény, hogy hányan kötődnek a Délvidéken, Szlavónián és Zágrábon keresztül a tengerhez, de az is, hogy a kezdetektől hogyan változott az Adria képe az irodalom toposzai között. Pilinszky horvát fordításai (Sokcsevits Dénes) alátámasztották azt a rég ismert igazságot, hogy a magas színvonalú költészet minden nyelvi határt át tud lépni.

A nyelvi kérdéseket feszegette a néprajzi előadó is (Fehér Anikó), aki azt mutatta be, hogy Bátya, az egyik legismertebb horvát-magyar falu miként veszíti el kétnyelvűségét, s ezzel együtt zeneisége is miként homogenizálódik. A jogtörténész (Krizsics Zorán) előadásában felvázolta a két ország együttélésének államjogi kapcsolatait, amelyek közel hétszáz éven keresztül kifejezetten gyümölcsözőeknek bizonyultak. A politológiai értekezés (Kelemen Zoltán) pedig ezt a vonalat terjesztette ki az európai uniós csatlakozási tárgyalások témaköréig.

A régész előadó (Pap Norbert) azt a történeti kutatást foglalta össze, amely során az egymásnak ellentmondó adatok, információk és legendák ellenére sikerült megtalálniuk Szulejmán szultán sírhelyét. A szlavóniai térség nemzetközi hírű kutatója (Silvija Lucevnak) a horvát-magyar együttélés történeti és kulturális vetületére hívta fel a figyelmet, mind a Pejacsevich-család hatásán keresztül, mind a MÁV horvát nyelvterületeken felépített iskoláinak példáján. Végül a zenetörténeti előadás (Windhager Ákos) két szlavóniai horvát-magyar zeneszerző szimfóniát ismertette meg a közönséggel abból a szempontból, ahogy a szerzők a zenében jól hallható módon megküzdöttek fátumukkal a kortárs világtragédiák árnyával.

A szimpózium végkicsengése az volt, hogy noha a kortárs horvát és magyar kulturális szereplők kevéssé vannak tisztában a közös gyökerekkel, azok számos és jelentős lehetőséget biztosítanak a közép-európai identitás egyéni és közös megőrzéséhez.

Keresztény egyházművészet a XXI. században Szimpózium a Hild villában

2017. március 16-án

 
„Énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is" - ezzel a bibliai részlettel (Korinthusbeliekhez írt I. levél 14:15) indított annak a projektindító belső szimpóziumnak a programfüzete, amelyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) szervezett.
Szekularizált világunkban sokfelé próbál a hajszolt, időhiányos, gyakran fenyegetett ember vigaszt, gyógyszert vagy akár csak egy kis pihenőt keresni magának. Nemcsak a vallásukat gyakorló, hívő emberek mélyednek el az egyházakhoz különböző módokon kötődő művészeti alkotásokban. Először nyilvánvalóan a templomépítészet jut eszünkbe, a megszentelt helyszín létrehozása, dekorálása, de fontosak a kegytárgyak és a felcsendülő zene is.

Konferencia Csoóri Sándor életművéről

Jóslás a te idődről címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor emlékére 2017. február 6-án és 7-én az MMA székházában, a Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI). A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége volt, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja.

Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében Konferencia a Pesti Vigadóban, a MMA székházában

Fővédnök: Devescovi Erzsébet
2016. október 10-11.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) kettős évforduló kapcsán rendezte meg legutóbbi konferenciáját. A 20. század két meghatározó jelentőségű alkotója Bartók Béla, valamint Járdányi Pál munkássága állt a központban.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója lehetőséget ad a zenefolklór alapvetőjére, a 20. század meghatározó zenei nyelvezetének megalkotójára, a kitűnő zongoraművészre és a fáradhatatlan, több országot bejáró népzenegyűjtőre való emlékezésre.

Járdányi Pál nagyon fiatalon, mindössze 46 évesen távozott az élők sorából, 50 esztendeje. Rajeczky Benjamin, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán tanítványaként, valamint a Zeneakadémia mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakát is elvégző fiatal szakemberként a népzene kutatását tekintette szakmai élete egyik nagy feladatának. A magyarországi etnomuzikológia legjelentősebb eredménye az a népzenei rendszer, amelyet megalkotott továbbfejlesztve az ezt megelőző kodályi és bartóki rendszer eredményeit. A magyar népzene összkiadása, A Magyar Népzene Tára a mai napig is e szisztéma alapján készül.

A kétnapos konferencia napjaink problémáiról és eredményeiről szólt. Talán azért is kívánkozott hétfő estére mintegy felütésként egy olyan előadásokat felsorakoztató esemény, amely arról szólt, hogyan is lehet „eladni" ma Bartókot, az operát, egyáltalán az igényes klasszikus zenét. Bátor Tamás a Miskolci Operafesztivál eddigi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot, Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a fiatal kortárszenei fesztivál, a CAFE Budapest tapasztalatairól beszélt. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a Bartók Új Sorozatot mutatta be a közönségnek, Zsoldos Dávid a közönség arcára gyakran mosolyt csaló előadásával a Bartók brand mai lehetőségeiről beszélt, összevetve ezt egyéb, külföldi példákkal.

A kerekasztalbeszélgetés lezárásaként Fehér Anikó 2000-ben készített filmje került levetítésre, amelynek címe Vivente e moriente, Járdányi Pálra emlékezünk. A televíziós koncertfilm narrációval, valamint a Járdányit és a családját bemutató fotókkal, korabeli, otthon készült kisfilm felvételekkel tűzdelt formája lehetőséget adott arra, hogy beleéljük magunkat abba a világba, ami a '60-as évek elején adatott a szerzőnek.

A keddi nap Fekete György, az MMA elnökének megnyitójával kezdődött, majd Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Ezután az Életmű szekcióban hallhattunk előadást Járdányi Pál fiától, Járdányi Gergelytől. A nagybőgőművész meghatottan emlékezett édesapjára. Windhager Ákos Járdányi politikai szerepvállalásáról szólt, Solymosi-Tari Emőke pedig Lajtha Bartók képét vetítette elénk. Andrásfaly Bertalan azt a kort mutatta be, amikor megindultak azok a népzene- és néptáncgyűjtő utak, amelyek a jelenleg is viruló táncházmozgalmat táplálták.

A népzenei szekció Fehér Anikó előadásával kezdődött, amelyben sosem hallott, nemrégiben előkerült fonográf hengerek is megszólaltak Járdányi gyűjtéséből. Juhász Zoltán a számítógépes népzenei rendszerezésről, Szalay Olga pedig Járdányi népzenei rendszereiről beszélt.

A művészetelméleti előadások elején Medveczky Ádám Bartókról, hitéről és hazaszeretetéről szólt. Járdányi Zsófia édesapja hegedűiskoláját mutatta be, Devich János pedig a vonósnégyes kultúra fejlődését Bartók után.

Ezután a társművészetekről esett szó. Csernyus Lőrinc és F. orosz Sára az építő- ill. képzőművészet oldaláról, Ablonczy László a színház felől, Falusi Márton pedig az irodalom szemszögéből vizsgálta mindazt, ami a két zeneszerzővel kapcsolatba hozható. Temesi Ferenc saját, kitűnő Bartók könyvéből olvasott fel, megcsillogtatva Bartók gyakran rejtett humorát.

A konferencia alatt a Pesti Vigadó 4. emeletén kiállítást tekinthettek meg az arra járók. Járdányi személyes tárgyai, kéziratai, Kossuth-díja mellett Juhász Zoltán népi hangszereit és F. Orosz Sára Bartók plasztikája volt megtekinthető.

A két napot egy nagysikerű hangverseny zárta. Az Art's Philharmony zenekar Bartal László vezetésével, a Iubilate kórus Sapszon Ferenc iránytásával Bartók és Járdányi műveket adtak elő. Volt ősbemutató és ún. új ősbemutató, azaz nagyon régen elhangzott művek most ismét teljes pompájukban szólalhattak meg. A Bartók III. zongoraverseny szólistája Mocsári Károly volt, akinek előadását a közönség vastapssal hálálta meg egy Allegro Barbarot kikövetelve tőle.

A konferencia színvonalát emelte egy kísérőfüzet, amely Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának köszöntőjével indul. Az előadások absztraktjait, valamint az előadók rövid bemutatását is tartalmazta. Ugyancsak kiadásra került Járdányi Gergely édesapjáról írott esszéje Édesapám, Járdányi Pál címmel.

Nemzetközi konferenciát szervezett az MMA MMKI szlovák, cseh és lengyel előadók meghívásával.

2016. szeptember 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán 1956/68 emigrációi Közép-Európában címmel egész napos műhelytalálkozóra került sor, amit a Visegrádi Alap támogatott. A műhelytalálkozón tíz angol, illetőleg lengyel és magyar nyelvű előadás vizsgálta, hogy a kommunista hatalommal szembeni ellenállás szimbolikus és sorsfordító történelmi eseményei (1956, 1968, 1980) miként hagytak nyomot a közép-európai emigráns műhelyek és művészek gondolkodásán.

A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című konferencia 2016. szeptember 21-én kerül megrendezésre

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete arra törekszik, hogy a kortárs művészetek változatosságát minél alaposabban felmutathassa. E munka része az élő irodalmat vizsgáló különféle szemléletmódok, tudományos irányzatok, elméleti iskolák, gondolkodásképletek számbavétele.
A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című konferencia egy újabb lépés a hosszú távú kutatások elindításához. Ezúttal fiatal irodalomtudósokat hívtunk meg, hogy együtt folytassuk az eszmecserét: milyen is a kortárs magyar irodalom, és hogyan válhatunk képessé gazdagságának megragadására. 
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken keresztül lehet: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/a-kortars-irodalomertelmezes-perspektivai-konferencia

Konferencia a szerzői jogról és a művészi szabadságról

A Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös tanácskozást rendezett Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai címmel a Pesti Vigadó Makovecz termében 2015. november 16-án.