MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


„Mozgó dó” A Kodály koncepció értelmezése a XXI. században – szimpózium

2017. november 14.

Pesti Vigadó, Makovecz terem

1966. július 27-én a kaliforniai Berkeley-ben a Corvin Magyar Club keretében Kodály előadást tartott a jelenlévőknek. Az utána kialakult beszélgetésben, vitában megkérdezte tőle valaki, mi is annak az új nevelési módszernek a lényege, „ami iránt a külföld érdeklődik”. Kodály Zoltán maga válaszolt a kérdésre: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel. Hiába kísérleteznek mással, utol nem érik soha. Nem magyar találmány: több mint száz éve egy Curwen nevű angol kezdte; azóta hol használták, hol elhanyagolták. Mi most újra elővettük és nagyon hasznosnak bizonyult.

A másik pedig, hogy az iskolásgyerekek fejét népdallal töltjük meg, ha nincsen benne amúgy is… A népdalokhoz fűződik a zenei elemek megtanítása… A korán, hat-hét éves korban kezdett gyakorlás úgy kifejleszti a gyerek készségét és úgy meggyorsítja felfogóképességüket, hogy nekik ez játék.”

Kórusművei, zenepedagógiai etüdjei, énekgyakorlatai mind ezt a célt szolgálták. Kodály elképzelése tanítványai, munkatársai közreműködésével ért el nemzetközi sikereket és vált maradandóvá, megkérdőjelezhetetlenné. Mi, akik így tanultuk a zenei „betűvetést”, jól tudjuk, hogy nemcsak a kotta vált számunkra ismerős tereppé, de a zene belső világának megértése is könnyebb lett és nem mellesleg, a magyar népdalok világába is örömteli és hasznos betekintést nyerhettünk. A Kodály metódus nem változik: örök és maradandó. Ám a tanuló ifjúság szellemi és mentális változásainak figyelembe vételével időről időre, apró elemeiben más és más ötletek is belekerülhetnek. Konferenciánk, a Kodály Zoltán emlékévhez kapcsolódóan ezek fontosságára próbálja felhívni a figyelmet.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

http://vigado.hu/programok/-/event/10184/-mozgo-do-/10922

Konferencia Weöres Sándor életművéről

A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.

Egyházművészet ma

Lélek – vallás – művészet

Lélek – vallás – művészet címmel rendezett kétnapos, keresztény egyházművészeti konferenciát a Pesti Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) 2017. szeptember 25–26-án. A konferencia elsősorban arra kereste a választ, hogy milyen befolyása-hatása van az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek.

 

Lélek – vallás – művészet Keresztény egyházművészeti konferencia

2017. szeptember 25-26.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

A huszonegyedik század egyházi művészetével foglalkozó sorozatunk második részéhez érkeztük. Az első alkalommal megpróbáltuk számba venni a szakterületeket és meghatározni ezek határait. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett konferencia során ezek hatását szeretnénk vizsgálni. Arra keressük a választ, hogy van-e befolyása az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek?

A hit önmagában lelki táplálék, orvosság, vigasz, ám ha a vallásos élet eszközei a művészetek közelségében, vagy azokkal együtt jelennek meg, hatásuk megtöbbszöröződhet. Ez legegyszerűbben a különféle pszichoterápiás formákon mérhető és vizsgálható. A népzene ősi motívumai, természetes formái is építhetik, gyógyíthatják a lelket. A míves, komoly szakmai és művészi értéket hordozó műtárgyak, a modern, de a régire is figyelő templomépítészet is jelentős hatású.

A közös gondolkodás fő vonala az, hogy kiderítsük, vajon a tartalom (esetünkben a keresztény hit) vagy az eszközök (művészeti jelenségek, termékek) használata a fontosabb. Mennyire kell belemélyedni egyik vagy másik oldalba? Van-e rangsor, azaz hatékonyabb-e egyik oldal a másiknál? Beszélgetésünk másik vonala a tér és az idő hatása a vallási elmélyülésre. A teret a képzőművészet, az időt a zene dekorálja a mostanában divatos megfogalmazás szerint. Kérdés az is, hogy korunk vallásos eseményeinek színtere és akusztikus tartalma hogyan alakul, merre tart, kell-e, lehet-e befolyásolni a változás folyamatát.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet:

„A teljesség felé"

Weöres Sándor – konferencia

2017. szeptember 18-19.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

Sem hétköznapibb, sem magasztosabb feladat elé nem nézhet az irodalomértés, mint hogy tárgyát, az irodalmat a maga teljességében vegye szemügyre. Ha az elmúlt évtizedek a dekonstrukció bűvös csábításának engedtek, mi egyéb dolgunk lehet, mint hogy a magyar irodalmi gondolkodást elkezdjük újraépíteni? Weöres Sándor életművének centrumba állítása több szempontból alapvető jelentőségű. Nincs még egy magyar költő, akinek a hagyományba illesztése – a kanonizálás alapjául vett esztétikai kód szerint – ekkora változatosságot mutatna. Ezért érdemes a Weöres-recepcióból kiindulnunk, ha a „kortárs" lírai beszédmódokat vizsgáljuk. Ám a weöresi életmű nem csupán líratörténeti mérföldkő; a zene- és az eszmetörténet számára is esszenciális, sőt drámaköltészete vagy az összetett műfajú Psyché szintúgy a magyar irodalom páratlan tüneményei, mindemellett a film- és a képzőművészet is reflektál rá. A konferencia célja, hogy Weöres Sándor művészetét a lehető legsokrétűbb módon, az életrajzi és az összművészeti vonatkozásokkal együtt ragadjuk meg; még akkor is, ha ez a velejéig orpheuszi eredetű törekvés nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.

Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

A konferencia részletes programja itt érhető el:
[letöltés]

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött

Regisztrálni itt lehet:

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-1-nap

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-2-nap

Sikeres PR-brandek

Az Intézet 2017. május 16-án elindította sikeres kulturális PR-brandekről szóló műhelybeszélgetés sorozatát a Pesti Vigadóban.

A szervezők, a kultúra válságáról szóló jelentések idején is szeretnék megmutatni azokat a sikeres kulturális szereplőket, akik tudatosan alakítják át a magyar kultúra szerkezetét, arculatát, programját. A Concerto Budapest képviseletében Mesterházi Gabriella művészeti titkár, a Csiky Gergely Színház menedzsmentjéből pedig Fehér Euridiké mutatta be a kortárs kultúrafogyasztók által felvetett igényeket és a két intézmény arra adott válaszát.

Iparművészeti és tervezőművészeti konferencia a Műcsarnokban

Május 4-én és 5-én Fogalmak és összefüggések az iparművészetben és tervezőművészetben címmel konferenciát rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) a Műcsarnokban, az MMA intézményében a Nemzeti Szalon kiállítás-sorozat idei nagyszabású tárlatához kapcsolódóan.

A nagy érdeklődés övezte konferencia résztvevőit és vendégeit Kocsis Miklós, az MMKI megbízott igazgatója köszöntötte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a program nemcsak színes és gazdag, hanem kellőképpen szellős is, ami azt jelentette, hogy lehetőség volt a vélemények cseréjére és ütköztetésére is a két nap során.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete „Sikeres új brandek

A műhelybeszélgetés-sorozat célja, hogy új kulturális brandeket mutasson be előadások, kerekasztal-beszélgetések és nyílt viták keretében, elmélyítve ezzel Magyarországon a kulturális PR-beszédmódot.

Első alkalommal vendégként köszönthetünk két sikeres, nagy hagyománnyal rendelkező, de napjainkban látványosan megújuló brandet, a Concerto Budapest Zenekart és a Csiky Gergely Színházat.

A PR-szakemberek által tartott bemutatkozó előadások után a beszélgetés szereplői az alábbi kérdésekre keresik a választ:

Hogyan határozza meg magát egy zenekar és egy színház a sajátos piaci környezetben? Melyek a legfontosabb teendői, ha brandet akar létrehozni?

A kultúra különböző területei hogyan hasznosítják a PR-t? Melyek a legfontosabb üzenetek a kulturális piacon? Hogyan épül fel egy kulturális szervezet saját brandje és miben különbözik a brand építés az üzleti szférában megszokott alapvető mechanizmusoktól?

Végül, megfogalmazható-e egy általános kulturális PR?

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos tudományos konferenciát szervez a „Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017" - kiállításhoz kapcsolódóan. A konferencia célja az iparművészettel és tervezőművészettel kapcsolatban ma használt fogalmak, a különböző művészeti területekkel való összefüggések feltárása, vizsgálata és értelmezése.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
 

A részletes program itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Az irodalomtörténeti előadások (Toldi Éva, Kontra Ferenc) összegezték a magyar irodalmároknak az Adriával való kapcsolatát. Így nemcsak arra derült fény, hogy hányan kötődnek a Délvidéken, Szlavónián és Zágrábon keresztül a tengerhez, de az is, hogy a kezdetektől hogyan változott az Adria képe az irodalom toposzai között. Pilinszky horvát fordításai (Sokcsevits Dénes) alátámasztották azt a rég ismert igazságot, hogy a magas színvonalú költészet minden nyelvi határt át tud lépni.

A nyelvi kérdéseket feszegette a néprajzi előadó is (Fehér Anikó), aki azt mutatta be, hogy Bátya, az egyik legismertebb horvát-magyar falu miként veszíti el kétnyelvűségét, s ezzel együtt zeneisége is miként homogenizálódik. A jogtörténész (Krizsics Zorán) előadásában felvázolta a két ország együttélésének államjogi kapcsolatait, amelyek közel hétszáz éven keresztül kifejezetten gyümölcsözőeknek bizonyultak. A politológiai értekezés (Kelemen Zoltán) pedig ezt a vonalat terjesztette ki az európai uniós csatlakozási tárgyalások témaköréig.

A régész előadó (Pap Norbert) azt a történeti kutatást foglalta össze, amely során az egymásnak ellentmondó adatok, információk és legendák ellenére sikerült megtalálniuk Szulejmán szultán sírhelyét. A szlavóniai térség nemzetközi hírű kutatója (Silvija Lucevnak) a horvát-magyar együttélés történeti és kulturális vetületére hívta fel a figyelmet, mind a Pejacsevich-család hatásán keresztül, mind a MÁV horvát nyelvterületeken felépített iskoláinak példáján. Végül a zenetörténeti előadás (Windhager Ákos) két szlavóniai horvát-magyar zeneszerző szimfóniát ismertette meg a közönséggel abból a szempontból, ahogy a szerzők a zenében jól hallható módon megküzdöttek fátumukkal a kortárs világtragédiák árnyával.

A szimpózium végkicsengése az volt, hogy noha a kortárs horvát és magyar kulturális szereplők kevéssé vannak tisztában a közös gyökerekkel, azok számos és jelentős lehetőséget biztosítanak a közép-európai identitás egyéni és közös megőrzéséhez.

Keresztény egyházművészet a XXI. században Szimpózium a Hild villában

2017. március 16-án

 
„Énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is" - ezzel a bibliai részlettel (Korinthusbeliekhez írt I. levél 14:15) indított annak a projektindító belső szimpóziumnak a programfüzete, amelyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) szervezett.
Szekularizált világunkban sokfelé próbál a hajszolt, időhiányos, gyakran fenyegetett ember vigaszt, gyógyszert vagy akár csak egy kis pihenőt keresni magának. Nemcsak a vallásukat gyakorló, hívő emberek mélyednek el az egyházakhoz különböző módokon kötődő művészeti alkotásokban. Először nyilvánvalóan a templomépítészet jut eszünkbe, a megszentelt helyszín létrehozása, dekorálása, de fontosak a kegytárgyak és a felcsendülő zene is.

Konferencia Csoóri Sándor életművéről

Jóslás a te idődről címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor emlékére 2017. február 6-án és 7-én az MMA székházában, a Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI). A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége volt, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja.