MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


Németh László a magyar művelődéstörténetben - konferencia

Németh László minden szempontból megkerülhetetlen szereplője a 20. századi magyar szellemi életnek. Munkásságának recepciója erős történelmi hullámokat vetett; akkor is, amikor mértékadó igazodási pontként mutatta föl, akkor is, amikor heves bírálatokkal illette a különféle beszédmódokat választó, különféle műnemekbe, műfajokba sorolható írásait.

Eszmetörténeti lehetőségek II. - műhelykonferencia a Hild-villában

Intézetünk folytatta az eszmecserét, amely a különböző tudásterületek, illetve az eszmetörténet közötti módszertani kapcsolatokat, metszeteket hivatott feltárni vizsgálva annak a lehetőségét, hogy alkalmas-e az eszmetörténet, s ha igen, milyen szempontból és mennyire, a kutatásokat integráló és strukturáló szerepre. A módszertani megközelítés most sem formális kiüresítést jelentett, hanem tartalmi szempontok együttes alkalmazását. A módszer kérdése annál is inkább problematikussá vált, mert az 2018. november 12-én megrendezett műhelykonferencián a filozófia és az eszmetörténet viszonya került tárgyalásra. A filozófiában a módszertan érvényére vonatkozó ítéletek igencsak szélsőséges megoszlást mutatnak. Egyfelől a modern filozófia Descartes által kezdeményezett programja már címében is tartalmazza a módszer fogalmát, s ki is fejti azt, meghatározza a lépéseket igazság keresésének útján; másfelől viszont többen azt a meggyőződést vallják, hogy a filozófia, mivel nem tudomány, ebből kifolyólag nincs is módszertana. Úgy a tudomány, mint a filozófia és a módszer, nemkülönben a közöttük lévő reláció fogalma meghatározott, de eltérő értelemben jelenik meg ezekben az ellentétes ítéletekben. Az előadások arra keresték a választ, hogy mi a szerepe az eszméknek a múlt jelenben lezajló történeti rekonstrukciója vagy konstrukciója során; az eszmék rendszere és hierarchiája hogyan függ össze ismertelméleti szempontokkal, morális értékekkel, politikai célokkal, a művészi alkotással és annak kanonizációjával.

Kortársunk Erkel - tudományos ülésszak Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából

Az idei Erkel-emlékév lehetőséget ad arra, hogy a még mindig nem eléggé elemzett zenei életmű mellett az életút más jelentős elemeit is vizsgáljuk. Így a jelen konferencián két eddig kevéssé figyelemre méltatott terület kerül középpontba: a művek politikai reprezentációhoz való viszonya, illetve a karmesteri-zenekarvezetői örökség. Erkelt hol „kuruc” zeneszerzőnek tekintették, akinek operájában az aktuális uralkodó mindig a saját negatív énképét fedezhette fel, hol viszont reálpolitikusként elemezték, aki még Albrecht főherceg lányait is tanította zongorázni. A Nemzeti Színház, majd az Operaház karnagya természetesen számos kényszerű lépést tett a művelődéspolitikai színtéren, műveinek politikai reprezentációját azonban csak szoros olvasattal és eszmetörténeti kettős megközelítéssel lehet feltárni.

Krúdy – Egy város anatómiája

Ahogy az „Egy éj" című Krúdy Gyula-novellában fonja egy leány orsóján a nem felejtés fonalát, úgy fonták tovább az emlékezés fonalát Krúdy „szavakból szőtt Budapestjének" az óbudai Szindbád Rendezvényteremben megrendezett művészetelméleti szimpóziumon. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) ezúttal is az értékmentés útját járva, a rekanonizáció szükségességét kiemelve, annak módszertani kereteit megalapozó módon szervezett konferenciát. A rendezvény kísérlet volt arra, hogy „Krúdy városát" a különböző tudományterületek párbeszéd keretében fogalmi összefüggésbe állítsák és jelen korunk Budapestjét Krúdy-értelmezéssel közelítsék meg.

Krúdy: Egy város anatómiája - Művészetelméleti szimpózium

2018. október 15-16-án az óbudai Esernyős Galéria Szinbád-termében rendezett kétnapos szimpózium Krúdy Gyula életműve mentén a TÁRGY, TÉR, TÁVLAT, METSZET, TEXTÚRA, KÉPZET, TOPOSZ és ATTRIBUTUM szekciókban olvassa össze az egykori fővárosi kultúrát és az írói életművet.

„A zene lelki táplálék…" – Szimpózium a Kodály-módszerről

Az MMA Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársai Fehér Anikó karnagy és népzenekutató vezetésével második alkalommal szerveztek konferenciát Kodály Zoltán nevelési elveiről és ezek gyakorlati alkalmazásáról „Mozgó dó..." II. − „A zene lelki táplálék" címmel a Pesti Vigadóban, az MMA székházában szeptember 24-én. Mint a kutatóintézet igazgatója, Kocsis Miklós a köszöntőjében elmondta, ez a második rendezvény korántsem az utolsó, mivel a tervek szerint a téma tudományos tárgyalására újból sor fog kerülni.

Haza a mélyben - Kortárs öko-regionalista építészet Romániában ELŐADÁS-SOROZAT A FUGÁBAN

A kortárs magyar építészek Erdély-recepciója kettős. Vagy nem ismerik az ott zajló munkát – miközben székelyföldi kollégák szoros olvasással követik a hazai eseményeket -, vagy az ritkán lép túl a székelykapuk közé állított három kopjafa ikonográfiáján. Az előadás-sorozat olyan öko-regionalista építészet körvonalait mutatja be, amelynek létezéséről Magyarországon jószerivel fogalmunk sincs.

„Mozgó dó…” II. „A zene lelki táplálék…” Szimpózium a Kodály-módszerről

Szeptember 24-én ismét Kodály konferencia! A Pesti Vigadóban tavaly megrendezett Kodály szimpózium sikere azt mutatja, hogy folytatni kell a diskurzust Kodály nevelési elveiről.

Ismeretterjesztő előadásokkal várta májusban látogatóit a Makovecz Központ

“…népművészeti jelekről” címmel 2018. május 7-én 19 órakor tartotta a Makovecz Központ és Archívum első nyilvános eseményét, amelyen Hüse Csaba színművész monológjában Makovecz Imre 1977-ben tartott „…népművészeti jelekről” című legendás kaposvári előadását elevenítette fel, az akkori vetített anyag felhasználásával.

Egyházművészeti konferencia és Kallós Zoltán-emléknap a Műcsarnokban

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete egyházművészeti konferenciát tartott május 31-én és június 1-jén Vallás – Nép – Művészet címmel a keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozat harmadik állomásaként a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A másfél napos program során, amelynek második napját az idén februárban, 91 évesen elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő emlékének szentelték, a keresztény egyházművészet néprajztudományi és népművészeti vonatkozásairól, a népi vallásosságról, a szakrális népi építészetről, a szakrális térben megjelenő vizuális elemekről, zenéről és szövegekről beszéltek az előadók.

 

Eszmetörténeti lehetőségek műhelykonferencia a Hild-villában

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének célkitűzése, hogy az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó kutatások mellett a művészet társadalmi viszonyrendszereit tárgyaló vizsgálatok is szerves részét képezzék tevékenységének, ezzel együtt az Intézet a módszertani kutatásokat is feladatai között tartja számon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a különböző tematikájú kutatások között az eszmetörténet lehet az egyik módszertani kapcsoló elem, sőt integráló és strukturáló elv is. A Hild-villában 2018. május 15-én Eszmetörténeti lehetőségek címmel megrendezett műhelykonferencia az eszmetörténet és három diszciplína (zenetörténet, történettudomány, irodalomtörténet) viszonyát vizsgálta.

Nemzetközi tudományos szimpózium Szigligeten: A közép-európai identitás történelmi előzményei

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet háromnapos nemzetközi konferenciát tartott Szigligeten 2018. május 7. és 9. között. A kétnyelvű (angol és magyar) rendezvény címe: The Light and Shadow of ‘K. und K.’ Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe. A tizenegy – bajor, szlovák, cseh és magyar nemzetiségű – előadó a plenáris üléseken saját identitáskutatásáról számolt be; az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Két álláspont körvonalazódott a közép-európai identitással kapcsolatban: egyfelől a térség önképét geopolitikailag és kulturálisan meghatározó birodalmakkal, a közös történelmi veszélyekkel szembeni összefogás (hídszerep) toposza, másfelől viszont ugyanennek a létállapotnak köztes/átmeneti zónaként, ugyanakkor sajátosságként való értelmezése.

Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megnyitójában a rendezvény előzményeiről és távlati lehetőségeiről beszélt.