MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


Művészet és pedagógia - kiállítás, könyvbemutató, konferencia a Kaposvári Egyetemmel és a kaposvári Csiky Gergely Színházzal együttműködésben

Idén immár második alkalommal valósult meg az a hármas összefogás, amelynek eredményeként 2019. május 9-én színes, gazdag programsorozat valósult meg Kaposváron. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Kaposvári Egyetem Pedagógiai, valamint Rippl-Rónai Művészeti Kara tavaly egy tanulmánykötetet jelentetett meg, idén kiállításokkal, könyvbemutatókkal és konferenciával készültünk a Művészet és pedagógia névvel jelölt eseményre. 

Az idő küszöbén - A magyar balett története

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar balett történetének bemutatását tűzte ki célul azon a műhelykonferencián, amelyet május 6-án rendezett meg az óbudai Szindbád Rendezvénytérben. Az esemény Milloss Aurél táncművész, koreográfus, balettigazgató 1951-es római koreográfiája után Az idő küszöbén címet kapta. A Kutatóintézet a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen korszerű módszerekkel vizsgálja a magyar balett-történetet, így egy hosszú távú koncepciót követve minden évben egy-egy tudományos ülésszakon számolnak be az aktuális kutatási eredményekről. Az előadók tudatosan igyekeztek utalni ezen tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett és más színpadi táncok koreográfiájára.
A műhelykonferenciát Farkas Attila filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa nyitotta meg. Beszédében Kiss János balettművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának szavait idézte, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte azon kutatások fontosságát, amelyek azt vizsgálják, „miképpen mozdította a tánc, a balett az emberi létezés minőségét”.

Az idő küszöbén - A magyar balett története - műhelykonferencia

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézete a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen a magyar balett történetének korszerű kutatását tűzte ki célul. A konferencia irodalmi címe Milloss Aurél 1951-es római koreográfiájára utal, amelyben Bartók Béla Concerto című zenekari művére komponált előadást. Az előadók tudatosan utalnak a jelenlegi tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett – és más színpadi táncok – koreográfiájára. Az egyes előadások a zenetörténeti hagyományokra támaszkodó balett-történeti alapkutatási kérdésekről, törekvésekről és fejleményekről számolnak majd be. A balett-történeti kutatások egy hosszútávú tudományos koncepciót követnek, amelynek eredményeit minden évben egy-egy tudományos ülésszakon prezentálják. 

A marketing és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Kollarik Tamás, Vidnyánszky Attila és Kucsera Tamás Gergely is felszólalt azon a konferencián, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani kutatóintézete rendezett meg Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában címmel a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában április 1-jén. Az előadások mindenekelőtt a művészi alkotásokat mint termékeket vizsgálták napjaink fogyasztói társadalmának viszonylatában, továbbá arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. A konferencia kitűzött célja mindemellett az volt, hogy a kortárs magyar film és színház elismert alkotóinak, szakembereinek tolmácsolásában kiderítse, hogy kell-e, és ha igen, hogyan lehetséges egy európai filmművészeti alkotásnak felvenni a versenyt az amerikai filmekkel a hazai és a nemzetközi piacon.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolával közösen rendezett kétnapos konferenciát A művészet közege címmel a Pesti Vigadóba

A tudományos ülés elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba, valamint azt hivatott vizsgálni, hogy milyen nyomot hagy, avagy milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben amely körülveszi, amelyben helyet foglal, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét, illetve közeg-elemét. A konferencia a lehető legkülönfélébb művészeti- és tudományágak aspektusából tanulmányozta a művészet hatásait és megnyilvánulási formáit, így nem emelhető ki egyetlen határozott irány vagy tematika, amely mentén haladt előre, hiszen minden egyes előadás más-más területen keresztül szemlélte a művészet fogalmát.

Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában - konferencia a Pesti Vigadóban

„Az amerikai film kolonizálta a tudatalattinkat.”
(Wim Wenders)

A művészet a technikai sokszorosíthatóság, a tömegtársadalom és a globalizált közízlés korában is megtartotta igényét arra, hogy egyedi és élményszerű módon mutassa fel az emberi létezés minőségét. Vitatható, hogy egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. Egyedi és megismételhetetlen vagy kultúripar? Nemzeti sajátosság vagy uniformizáló globalizáció? A bejáratott marketingtechnikák nem adnak választ számtalan kihívásra vagy a bejáratott marketingstratégiák már választ is adtak? Hogyan lehet elérni, hogy a magasművészet ne csak a kevesek öröme legyen, s így a kulturális és közéleti elit magánügye? Van-e egy műalkotásnak célközönsége? Hogyan használhatja ki egy kulturális intézmény a XXI. századi informatikai készségeit? Létezik-e kulturális (marketing)tevékenység közösségépítés nélkül? Tekinthető-e a közösséggel fenntartott valódi kapcsolatnak az, ahogyan a PR (public relations) a saját gyakorlatát kialakította? Léteznek-e sajátosan magyar marketingsikerek a kulturális területen? 

A művészet közege - konferencia a Pesti Vigadóban

A művészet az emberrel egyidős a földön. Tudományágak sokasága foglalkozik vele, számtalan szempont szerint vizsgálva a talányos jelenséget. A művészet történelme során körülvette az embert, mint ahogy bizonyos értelemben az ember is körülvette művészetét. Állítható, hogy egymás közegeiként működtek. A művészet mindig hatott a közegre, amelyből származott. 
A konferencia a művészetet körülvevő világra, miliőre, atmoszférára, közösségre, társadalomra fókuszál: milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet mindabban, ami körülveszi, amiben maga elhelyezkedik, és ahol ő maga is más művészetek vagy műalkotások közegét vagy közeg-elemét képezi.

A népzenei monográfia műfaji vizsgálata

Az idei év első konferenciája, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) szervezett, a népzenekutatás jegyében került megrendezésre A népzenei monográfia műfaji vizsgálata címmel január 21-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházának Makovecz termében. A tudományos konferencia a népzenei monográfia fogalmát járta körbe, miközben nagy hangsúlyt fektetett az eddig megjelent és a még kiadás előtt álló népzenei gyűjtések, azon belül a falu- és személymonografikus kiadványok részletes ismertetésére. Egy teljesség igényét szem előtt tartó, hiteles és pontos gyűjtés alapján dolgozó, tudományos igényű monográfia elkészítése nem könnyű feladat, gyakran évtizedek munkáját öleli fel, továbbá széleskörű látásmódot igényel – nemcsak zenei, de néprajzi tudás is kell hozzá. Mindezek tudatában lényegi szerepüket többek közt Kodály Zoltán is hangsúlyozta: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

„Teljes dallamtérkép…” A népzenei monográfia műfaji vizsgálata - KONFERENCIA

„A falusi munka hosszabb helybenlakást kíván, állandó érintkezést ugyanazon emberekkel.
A vándorgyűjtő típusa régebben volt időszerű, mikor rövid idő alatt is sok anyagot talált.”

(Kodály Zoltán)

A teljességre törekvő, hiteles és pontos népzenei gyűjtés és az ezt megjelenítő tudományos igényű népzenei kiadványok fontosságára Kodály Zoltán már 1937-ben, A magyar népzene című alapvetésében felhívta a figyelmet. Ő maga összegzi: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

Németh László a magyar művelődéstörténetben

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos konferenciakeretén belül vizsgálta a Kossuth-díjas író magyar művelődéstörténetben kifejtett szerepét. „Miért megkerülhetetlen az életmű nekünk, 21. századi olvasóknak, hogyan olvassuk ma Németh Lászlót" hívókérdésekre többek között Imre László, Bertha Zoltán, irodalomtörténészek, Farkas Attila filozófus, az MMKI tudományos munkatársa keresték a választ. Az előadók között köszöntötték Németh Magdát, Németh László lányát, és számos szakavatott kutatóját az író haza és emelkedés szolgálatába állított életművének.

Megnyitóbeszédet dr. habil. Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója mondott a konferencián – Falusi Márton, József Attila-díjas költő, az MMKI tudományos munkatársa, a konferencia szakmai felelőse, a tudományos eszmecserét a korábbi Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Arany János és Kodály Zoltán hatástörténetét vizsgáló előadássorozatok folyamatába illesztette.

A Szent Korona művészete - konferencia a Makovecz Központban

2018. november 26-án 10 órakor került megrendezésre a Szent Korona hazatértének 40. évfordulóját ünneplő emlékév alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett műhelykonferencia a Makovecz Központ és Archívumban.

Az esemény köszöntőjét Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára tartotta, aki beszédében kitért a korona történetére, emellett azt is kiemelte: a Szent Korona kettőssége, hogy királlyá tesz valakit, állameszményt és államegységet jelenít meg, de egyúttal a biztosítéka is annak, hogy az isteni hatalomtól eltévelyedő uralkodóval a korona nevében szembe szegüljünk, vagy adott esetben megkérdőjelezzük legitimitását.

Kortársunk Erkel- tudományos ülésszak a Pesti Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) Kortársunk, Erkel címmel tudományos ülést rendezett a zeneszerző halálának 125. évfordulója alkalmából. A Pesti Vigadó Makovecz termében 2018. november 19-én megrendezett program Erkel életének kevésbé ismert és feltárt momentumaira fókuszált – így művei politikai érintettségére, és karmesteri-zenekarvezetői örökségére. Az előadók között köszöntötték Dubrovay László zeneszerzőt és Kocsár Balázs karmestert, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjait, és Ókovács Szilveszter operaénekest, zenekritikust, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját is. Az egybegyűlteket az MMKI igazgatója, Kocsis Miklós üdvözölte, megnyitó beszédet Vashegyi György, Liszt Ferenc-díjas karmester, az MMA elnöke mondott.