MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában - konferencia a Pesti Vigadóban

„Az amerikai film kolonizálta a tudatalattinkat.”
(Wim Wenders)

A művészet a technikai sokszorosíthatóság, a tömegtársadalom és a globalizált közízlés korában is megtartotta igényét arra, hogy egyedi és élményszerű módon mutassa fel az emberi létezés minőségét. Vitatható, hogy egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. Egyedi és megismételhetetlen vagy kultúripar? Nemzeti sajátosság vagy uniformizáló globalizáció? A bejáratott marketingtechnikák nem adnak választ számtalan kihívásra vagy a bejáratott marketingstratégiák már választ is adtak? Hogyan lehet elérni, hogy a magasművészet ne csak a kevesek öröme legyen, s így a kulturális és közéleti elit magánügye? Van-e egy műalkotásnak célközönsége? Hogyan használhatja ki egy kulturális intézmény a XXI. századi informatikai készségeit? Létezik-e kulturális (marketing)tevékenység közösségépítés nélkül? Tekinthető-e a közösséggel fenntartott valódi kapcsolatnak az, ahogyan a PR (public relations) a saját gyakorlatát kialakította? Léteznek-e sajátosan magyar marketingsikerek a kulturális területen? 

A művészet közege - konferencia a Pesti Vigadóban

A művészet az emberrel egyidős a földön. Tudományágak sokasága foglalkozik vele, számtalan szempont szerint vizsgálva a talányos jelenséget. A művészet történelme során körülvette az embert, mint ahogy bizonyos értelemben az ember is körülvette művészetét. Állítható, hogy egymás közegeiként működtek. A művészet mindig hatott a közegre, amelyből származott. 
A konferencia a művészetet körülvevő világra, miliőre, atmoszférára, közösségre, társadalomra fókuszál: milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet mindabban, ami körülveszi, amiben maga elhelyezkedik, és ahol ő maga is más művészetek vagy műalkotások közegét vagy közeg-elemét képezi.

A népzenei monográfia műfaji vizsgálata

Az idei év első konferenciája, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) szervezett, a népzenekutatás jegyében került megrendezésre A népzenei monográfia műfaji vizsgálata címmel január 21-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházának Makovecz termében. A tudományos konferencia a népzenei monográfia fogalmát járta körbe, miközben nagy hangsúlyt fektetett az eddig megjelent és a még kiadás előtt álló népzenei gyűjtések, azon belül a falu- és személymonografikus kiadványok részletes ismertetésére. Egy teljesség igényét szem előtt tartó, hiteles és pontos gyűjtés alapján dolgozó, tudományos igényű monográfia elkészítése nem könnyű feladat, gyakran évtizedek munkáját öleli fel, továbbá széleskörű látásmódot igényel – nemcsak zenei, de néprajzi tudás is kell hozzá. Mindezek tudatában lényegi szerepüket többek közt Kodály Zoltán is hangsúlyozta: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

„Teljes dallamtérkép…” A népzenei monográfia műfaji vizsgálata - KONFERENCIA

„A falusi munka hosszabb helybenlakást kíván, állandó érintkezést ugyanazon emberekkel.
A vándorgyűjtő típusa régebben volt időszerű, mikor rövid idő alatt is sok anyagot talált.”

(Kodály Zoltán)

A teljességre törekvő, hiteles és pontos népzenei gyűjtés és az ezt megjelenítő tudományos igényű népzenei kiadványok fontosságára Kodály Zoltán már 1937-ben, A magyar népzene című alapvetésében felhívta a figyelmet. Ő maga összegzi: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

Németh László a magyar művelődéstörténetben

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos konferenciakeretén belül vizsgálta a Kossuth-díjas író magyar művelődéstörténetben kifejtett szerepét. „Miért megkerülhetetlen az életmű nekünk, 21. századi olvasóknak, hogyan olvassuk ma Németh Lászlót" hívókérdésekre többek között Imre László, Bertha Zoltán, irodalomtörténészek, Farkas Attila filozófus, az MMKI tudományos munkatársa keresték a választ. Az előadók között köszöntötték Németh Magdát, Németh László lányát, és számos szakavatott kutatóját az író haza és emelkedés szolgálatába állított életművének.

Megnyitóbeszédet dr. habil. Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója mondott a konferencián – Falusi Márton, József Attila-díjas költő, az MMKI tudományos munkatársa, a konferencia szakmai felelőse, a tudományos eszmecserét a korábbi Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Arany János és Kodály Zoltán hatástörténetét vizsgáló előadássorozatok folyamatába illesztette.

A Szent Korona művészete - konferencia a Makovecz Központban

2018. november 26-án 10 órakor került megrendezésre a Szent Korona hazatértének 40. évfordulóját ünneplő emlékév alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett műhelykonferencia a Makovecz Központ és Archívumban.

Az esemény köszöntőjét Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára tartotta, aki beszédében kitért a korona történetére, emellett azt is kiemelte: a Szent Korona kettőssége, hogy királlyá tesz valakit, állameszményt és államegységet jelenít meg, de egyúttal a biztosítéka is annak, hogy az isteni hatalomtól eltévelyedő uralkodóval a korona nevében szembe szegüljünk, vagy adott esetben megkérdőjelezzük legitimitását.

Kortársunk Erkel- tudományos ülésszak a Pesti Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) Kortársunk, Erkel címmel tudományos ülést rendezett a zeneszerző halálának 125. évfordulója alkalmából. A Pesti Vigadó Makovecz termében 2018. november 19-én megrendezett program Erkel életének kevésbé ismert és feltárt momentumaira fókuszált – így művei politikai érintettségére, és karmesteri-zenekarvezetői örökségére. Az előadók között köszöntötték Dubrovay László zeneszerzőt és Kocsár Balázs karmestert, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjait, és Ókovács Szilveszter operaénekest, zenekritikust, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját is. Az egybegyűlteket az MMKI igazgatója, Kocsis Miklós üdvözölte, megnyitó beszédet Vashegyi György, Liszt Ferenc-díjas karmester, az MMA elnöke mondott.

Németh László a magyar művelődéstörténetben - konferencia

Németh László minden szempontból megkerülhetetlen szereplője a 20. századi magyar szellemi életnek. Munkásságának recepciója erős történelmi hullámokat vetett; akkor is, amikor mértékadó igazodási pontként mutatta föl, akkor is, amikor heves bírálatokkal illette a különféle beszédmódokat választó, különféle műnemekbe, műfajokba sorolható írásait.

Eszmetörténeti lehetőségek II. - műhelykonferencia a Hild-villában

Intézetünk folytatta az eszmecserét, amely a különböző tudásterületek, illetve az eszmetörténet közötti módszertani kapcsolatokat, metszeteket hivatott feltárni vizsgálva annak a lehetőségét, hogy alkalmas-e az eszmetörténet, s ha igen, milyen szempontból és mennyire, a kutatásokat integráló és strukturáló szerepre. A módszertani megközelítés most sem formális kiüresítést jelentett, hanem tartalmi szempontok együttes alkalmazását. A módszer kérdése annál is inkább problematikussá vált, mert az 2018. november 12-én megrendezett műhelykonferencián a filozófia és az eszmetörténet viszonya került tárgyalásra. A filozófiában a módszertan érvényére vonatkozó ítéletek igencsak szélsőséges megoszlást mutatnak. Egyfelől a modern filozófia Descartes által kezdeményezett programja már címében is tartalmazza a módszer fogalmát, s ki is fejti azt, meghatározza a lépéseket igazság keresésének útján; másfelől viszont többen azt a meggyőződést vallják, hogy a filozófia, mivel nem tudomány, ebből kifolyólag nincs is módszertana. Úgy a tudomány, mint a filozófia és a módszer, nemkülönben a közöttük lévő reláció fogalma meghatározott, de eltérő értelemben jelenik meg ezekben az ellentétes ítéletekben. Az előadások arra keresték a választ, hogy mi a szerepe az eszméknek a múlt jelenben lezajló történeti rekonstrukciója vagy konstrukciója során; az eszmék rendszere és hierarchiája hogyan függ össze ismertelméleti szempontokkal, morális értékekkel, politikai célokkal, a művészi alkotással és annak kanonizációjával.

Kortársunk Erkel - tudományos ülésszak Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából

Az idei Erkel-emlékév lehetőséget ad arra, hogy a még mindig nem eléggé elemzett zenei életmű mellett az életút más jelentős elemeit is vizsgáljuk. Így a jelen konferencián két eddig kevéssé figyelemre méltatott terület kerül középpontba: a művek politikai reprezentációhoz való viszonya, illetve a karmesteri-zenekarvezetői örökség. Erkelt hol „kuruc” zeneszerzőnek tekintették, akinek operájában az aktuális uralkodó mindig a saját negatív énképét fedezhette fel, hol viszont reálpolitikusként elemezték, aki még Albrecht főherceg lányait is tanította zongorázni. A Nemzeti Színház, majd az Operaház karnagya természetesen számos kényszerű lépést tett a művelődéspolitikai színtéren, műveinek politikai reprezentációját azonban csak szoros olvasattal és eszmetörténeti kettős megközelítéssel lehet feltárni.

Krúdy – Egy város anatómiája

Ahogy az „Egy éj" című Krúdy Gyula-novellában fonja egy leány orsóján a nem felejtés fonalát, úgy fonták tovább az emlékezés fonalát Krúdy „szavakból szőtt Budapestjének" az óbudai Szindbád Rendezvényteremben megrendezett művészetelméleti szimpóziumon. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) ezúttal is az értékmentés útját járva, a rekanonizáció szükségességét kiemelve, annak módszertani kereteit megalapozó módon szervezett konferenciát. A rendezvény kísérlet volt arra, hogy „Krúdy városát" a különböző tudományterületek párbeszéd keretében fogalmi összefüggésbe állítsák és jelen korunk Budapestjét Krúdy-értelmezéssel közelítsék meg.

Krúdy: Egy város anatómiája - Művészetelméleti szimpózium

2018. október 15-16-án az óbudai Esernyős Galéria Szinbád-termében rendezett kétnapos szimpózium Krúdy Gyula életműve mentén a TÁRGY, TÉR, TÁVLAT, METSZET, TEXTÚRA, KÉPZET, TOPOSZ és ATTRIBUTUM szekciókban olvassa össze az egykori fővárosi kultúrát és az írói életművet.