MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Esték a Hild-villában


Haza a mélyben II. – Kortárs öko-regionalista építészet Romániában – 2019. május 23. 18.30 FUGA

Török Áron előadása egy pályakezdő évtized történetét járja körbe, amely során egy Budapestről Háromszékre hazatérő fiatalember egyszerre próbál igazodni a helyi feltételekhez és hitvallása szerint alakítani rajtuk. Néhány munkájukat ismertetve szeretné bemutatni azt a környezetet, amelyben azok születtek, inspirációs forrásaikat és nehézségeiket. Beszélni kíván röviden a háromszéki építészek maroknyi közösségéről és törekvéseikről is. A témát nem egy átfogó szemlélettel fogja elemezni, inkább egymástól független történeteket mesélne el, amelyek mondandóját – talán kevésbé átláthatóan, de annál izgalmasabban – eredeti élethelyzetekben jeleníti meg. Török Áron a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 2005-ben, majd a gyakornoki évek után, 2008-ban tért haza.

Esték a Hild-villában - Wesselényi-Garay Andor: Makovecz építészete és annak hatása- 2019. 05.09.

Makovecz Imre építészetével kapcsolatos elsődleges asszociációink egyike a szentség, a szakralitás, amely éppúgy rejtezett építészeti formáiban, mint az általa létrehozott terekben; éppúgy az organikus építészet természet – értsd: mindenség-közeliségében, mint a házak által képviselt narrativitásában. Miközben Makovecz Imre templomépítőként jelenik meg előttünk - nem utolsósorban közösségépítői tevékenységének következtében -, mi több építészete kapcsán akár arra a megállapításra is juthatunk, egész életében templomokat épített, az első ilyen megbízása a paksi római katolikus templom volt.

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Zene a templomban - 2019. 04.25.

A népének terjedése, feldolgozása a 20. században

A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban  a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.

Esték a Hild-villában - Windhager Ákos: A 20. századi misék és a politika- 2019. 04.04.

A 20. században Magyarországon misét írni olyan személyes vállalkozás volt, amely számos, a zeneirodalmat jól őrző határ átlépésére csábított, s olykor kötelezett. A modern (magyar) misék tehát elsősorban nem a liturgikus elemeket hangsúlyozták (noha, természetesen tartalmazták azokat), hanem az aktuális kategorikus imperatívuszt a közösség (vagy a Közösség) számára. Azt keveseknek kell magyarázni, hogy a Budavári Te Deum miért is hordoz közéleti jelleget, noha nyílt politikai üzenete nem volt. Az viszont kevésbé ismert, hogy Kodály előtt és után is számos alkotó öntötte hangokba a határokat átlépő, elemi erejű, közösségi hitvallását. Dohnányi Szegedi miséje – amely mai napig nem érhető el felvételen, Lajtha László Fríg miséje – amelynek alcímét hosszú ideig leírni sem lehetett, vagy éppen Soproni József hatalmas látomása, a Soproni mise – amely egyetlen ízben hangzott el, mind érdemi kérdést tett fel a közösség, a közélet és az egyház irányába. 

Esték a Hild-villában - Füzes Ádám - Az eucharisztia: áldozat, megjelenítő megemlékezés – találkozási pont Isten-ember, ember-ember között

Könnyen kimondjuk a szót: szentmiseáldozat. Valójában hogyan jutunk el a megjelenítő megemlékezéstől az áldozat fogalmáig, az utolsó vacsora ritualitásától a kereszt véres kivégzési jelenetéig, és mindez hogyan találkozik a misében? Az aktív részvétel X. Szent Piusz pápa óta hangoztatott elvén az elmúlt száz évben többen, több félét értettek. Az előadás teológiai szempontból járja körül a szentmisében való részvétel kérdését. Ki ajánl fel, kinek a nevében? Mit jelent a felajánlási könyörgés előtt a pap szavaiban a különbségtétel: „az én és a ti áldozatotok”?

Esték a Hild-villában - Fekete György: Tekintet az égre - 2019. 03.07.

Aki az égre néz, arra mosolyogva néz vissza az ég. Mert a művészet, mint küldés, onnan érkezik, így tehát az alkotó – bármilyen a világ sora – soha sincsen egyedül. A szó, a dallam, a forma, a mozdulat, az arány, a szín, az anyag csupa-csupa égi ajándék, eszköz és megbízatás egy időben a műre. A művek pedig az örökkévalósághoz írt levelek pompázatos bélyegei, szárnyaikkal ott lebegnek a mindenségbe és keresik a méltó címzetteket. Most éppen minket. 

Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnökének előadását az érdeklődők 2019. március 7-én hallhatják a Hild-villában.

Folytatódik az Esték a Hild-villában előadás-sorozat - „Krisztus kenyér s bor színében…” Az eucharisztia hatása a ma emberére 2019. február 21. 18.00

Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet

Előadás-sorozatunk egyfajta előkészítése, előgondolkodása kíván lenni az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak, amelynek időpontja 2020. szeptember 13-20.
A hat előadásban megpróbáljuk vázolni az eucharisztia mai definícióját, értelmezésének lehetőségeit a ma embere számára, megvizsgálva a kifejezés értelmezhetőségét a művészetelméletben is.

Állhatna az alcímben modern „ismeretművészet” is, habár e kifejezést még nem használják, így nem-létezőnek tekinthető, habár itt éppen használatban van, és ezáltal nem-létezése cáfolódik. Nem csak a hely szelleme kínálhatná ezt az alcímet, de a téma is, hiszen a gondolkodás olyan módjához történik közelítés, amely legalább annyira művészet, kreativitás és vízió, mint amennyire logika és fogalmi elemzés.

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Edison Amerikában és Magyarországon

Az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat 2018 őszi félévében 140 éves a fonográf címmel a jelentkezett kéthetente csütörtökönként. A fonográfot feldolgozó sorozatunk záró előadását az est szakmai szervezője Fehér Anikó népzenekutató, karnagy, az MMA Művészetelméleti és Módszertani
Kutatóintézetének tudományos munkatársa tartja.

Esték a Hild-villában - Sebő Ferenc: Vikár Béla és a fonográf

Az Esték a Hild-villában előadás-sorozat következő előadója Sebő Ferenc a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató.

Előadásában Vikár Béla fonográfos gyűjtéseiről beszél, aki elsőként gyűjtött Európában fonográffal népdalokat, bár maga nem volt zenész.

Esték a Hild-villában - Árendás Péter: Lajtha László erdélyi gyűjtései

Az Esték a Hild-villában előadás-sorozat következő előadója Árendás Péter népzenész, népzenekutatót, aki Lajtha László népzenei felvételeiről beszél november 8-án 18.00-tól az MMA MMKI székházában (1121 Budapest, Budakeszi út 38.). 

Esték a Hild-villában - Pávai István: A fonográf előnyei és hátrányai a népzenekutatásban

Az Esték a Hild-villában előadás-sorozat következő előadása áttekinti a fonográf megjelenését a népzenekutatásban, majd a magyar népzenekutásba való bekerülését, a körülötte kialakult viták pro és kontra érveit, a főbb kutatási eredményeket, amelyek fonográf nélkül nem jöhettek volna létre. Végül felvillantja a fonográfot leváltó eszközöket, összevetve azok képességeit a fonográf lehetőségeivel.

Esték a Hild-villában - Pap János: VIASZBA KARCOLT HANGOK -a fonográf, az első mechanikus hangrögzítő és -visszajátszó

A hangok rezgések, és ha ezen rezgések geometriáját valamilyen módon rögzítjük, és letapogathatóvá tesszük, az egyébként illékony hangokat halhatatlanná varázsoltuk. Noha Edison előtt számosan kitalálták, hogy a rezgéseket hogyan lehet rajzolt formában megőrizni, mégis ő volt az első, aki 1877-es találmányával, a forgó viaszhengeres fonográffal lehetővé tette a világ hangjainak újrahallgatását. Az előadó erről az útról fog mesélni, a működési elvekről (fizikáról, akusztikáról), kicsit a felhasználásról, és a továbblépésről, illetve az újjászületésről, a múlt hangrajzainak digitális újraalkotásáról.

Időpont: 2018. szeptember 20. 18:00

Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük részvételi szándékát ide kattinva jelezze: Online jelentkezés