MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek


Könyvtári beszélgetések - Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész előadása

Csinszka közgyűjteményekben őrzött kéziratos hagyatéka

(vers, levél, memoár)

Boncza Berta, Csinszka különleges teremtés volt, aki világéletében többre vágyott az apródszerepnél. A magyar és svájci leánynevelő intézetekben nevelkedő, de a családi és társadalmi konvenciók ellen lázadó fiatal lány kezdettől fogva művészi karrierről álmodozott. Mindezt alátámasztja kéziratos hagyatéka. Közgyűjteményekben fennmaradt több mint 600 általa írt és neki címzett levél sorain keresztül betekintést nyerhetünk a csucsai lány mindennapjaiba. A többnyire irodalmi igénnyel megírt levelei a költő, majd a festő feleségeként is a legfőbb művészi kifejező eszközei maradtak; egyben párhuzamot, átjárást engednek a verseihez is.

„A zene lelki táplálék” címmel telt házas konferencia keretében emlékezett meg az MMA MMKI Kokas Klára munkásságáról

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete Kokas Klára zenepedagógus emlékére rendezett tudományos ülésszakot a Pesti Vigadóban október 15-én.
Az előadások célja volt, hogy egy különleges személy előtt tisztelegjenek: Kokas Klára speciális módszere a szereteten és a zene által keltett ösztönös mozgáson alapul, amely nem hivalkodik, nem látványos eredményekre ösztönzi a tanítványokat, hanem megépíti a bensőt. Tanításának lényege a gyermek alkotóképességének fejlesztése, önkifejezés, egyén és közösség belső harmóniájának sikeres fejlesztése, mindemellett pedig az egyén személyes értékeinek felszínre hozása.

Haza a kövekben I. – Sebastian Nagy– 2019. október 24. 18.30 FUGA

Sebastian Nagy Nyitrán született, ahol már fiatal korában érződött az építészet iránti érdeklődése. Diplomáját a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészet karán szerezte meg, de munkáját jelentős részben befolyásolták a Svéd Királyi Műszaki Intézetben és a Rotterdami Berlage Intézetben folytatott tanulmányai. Ma már számos figyelemre méltó megvalósult projekttel büszkélkedhet. 2002 óta szoros együttműködést folytat Ivan Matušík szlovák építésszel, amikor is közösen elkészítették a nyertes pályaművet a pozsonyi váraljának a revitalizációjára kiírt nemzetközi pályázatra.

Szabó Dezső helye a magyar kultúrában - konferencia

Szabó Dezső kétségtelenül – életművének recepciója is ezt húzza alá – a magyar kultúrtörténet nagyhatású, megkerülhetetlen alakja. Szerepének jelentőségét, hatásának mibenlétét azonban mind a kortársak, mind az utókor értékelői másban látták. Sokan regényeiben mint a magyarság történelmi önmegértésének páratlan, esztétikai formát nyert dokumentumaiban ismerik fel az oeuvre lényegi elemét. Mások számára az expresszionista irodalmi nyelv úttörője, a magyar prózai stílus megújítója Szabó Dezső. A kortársak közül Juhász Gyula az író korai novelláinak „lét és nemlét kérdéseit feszegető”, örökérvényű bölcseleti tartalmát méltatta.

XIX. Ybl konferencia az építészet és design kapcsolatáról

Az Ybl Egyesület Építész-e a designer? címmel szervezett konferenciát az Ybl Budai Kreatív Házban október 2-án. Az Egyesület megújulásával az idei konferencia témája is a megújulást tükrözte, így alkalmat adott arra, hogy a résztvevők megosszák gondolataikat arról, hogy a jelenlévő „design gondolkodásmód” miképp hat az emberközpontú, „fenntartható” építészetre.
Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója a délelőtt folyamán tartott előadást, a délutáni kerekasztal-beszélgetésen pedig Wesselényi-Garay Andor építész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is részt vett.

Esték a Hild-villában - Agócs Gergely előadása

Valamikor a XIX. század elején, a felvilágosodás eszmei talapzatán épülhetett fel a műveltségnek, mint az értelmes ismeretek tudattartományának az a máig túlélő koncepciója, mely az értékelhető tudást gyakorlatilag az iskolázottságtól, illetve olvasottságtól tette függővé. Ennek szellemében a polgári közeg az írástudatlanságot, az iskolázatlanságot par excellence műveletlenségnek tekintette, s ebből következik, hogy a hagyományos kultúra területén objektiválódó tudást nem tartotta műveltségnek.

Idén is nagy érdeklődésre tartott számot a Kutatók Éjszakája programsorozat a Hild-villában

Immár hagyományosan szeptember utolsó péntekén nyitott ház programmal vett részt az MMA MMKI a Kutatók Éjszakáján. A kutatói pályát és a különféle tudományokat népszerűsítő programsorozat alkalmából az MMA MMKI kicsiket és nagyokat egyaránt szórakoztató előadásokkal, foglalkozásokkal készült szeptember 27-én.  

Tájékoztató a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli művészeti nevelés lehetőségeinek felméréséről

A Debreceni Egyetem zenepedagógiai kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával, „Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei és hatása” elnevezésű kutatási program keretein belül az általános iskolás diákok tanórán kívüli művészeti lehetőségeit és az élménypedagógia hatásait vizsgálja. A kutatási programról Váradi Judit PHD, kutatásvezető, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar egyetemi docense és Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója adtak tájékoztatást a Magyar Művészeti Akadémia Oktatási Képzési és Tudományos Bizottsága 2019. szeptember 17-i ülésén.

Szerzői jogi kutatások – építészeti workshop

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) szerzői jogi kutatási programjának harmadik témájaként előkészítés alatt áll dr. Grad-Gyenge Anikó és dr. Jókúti András tollából az a sillabusz, amelynek elsődleges célja – végleges formába öntését követően – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata akadémikusainak szerzői jogi tájékoztatása az építőművészeti terület aktuális szerzői jogi kérdéseiről és az azokra adható válaszokról. A sillabusz céljainak, főbb vizsgált kérdéseinek meghatározása érdekében a jogi és művészeti hivatások képviselőinek részvételére épülő szakmai műhelybeszélgetésre került sor 2019. szeptember 17.-én a Hild-villában.

Elindult az MMA MMKI új építészeti előadás-sorozata, a Haza a kövekben I.

Szeptember 26-án a nagy népszerűségnek örvendő Haza a mélyben I-II. című építészeti előadás-sorozat folytatásaként vette kezdetét a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének legújabb sorozata, a Haza a kövekben I., amelynek szintén a FUGA Budapesti Építészeti Központ ad otthont. 
Az előadások központi témája a modern és az organikus stílus fényében bemutatásra kerülő kortárs szlovákiai építészet, céljuk pedig – az előzményekhez hasonlóan – a határon túl élő magyar származású építészek életének és munkásságának alapos feltérképezése a szakma iránt érdeklődő célközönség előtt. Az estek házigazdája Wesselényi-Garay Andor építész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

„Mozgó dó…” III. – Konferencia Kokas Klára emlékére

Konferenciánk főhajtás egy különleges személyiség előtt. Kokas Klára (Szany 1929  Arlington, USA, 2010) tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár és karvezető szakán, majd az ELTE pszichológia-pedagógia szakán végezte. A bostoni (USA) és a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tanára volt. Speciális, a szereteten és a muzsika keltette ösztönös mozgáson alapuló módszere nemcsak a zenetanításban, de a pszichológiában is jegyzett, sikeres metódus.
„Tehetséges!” – mondta róla Kodály 1959-ben. Azóta 60 év telt el, s ezt mondjuk rá ma is, mi, akik óvódásai, tanítványai, munkatársai voltunk bárhol is a világon. 

Esték a Hild-villában - Kortárs öko-regionalista építészet Erdélyben, avagy miképp és miért lesz valami, ami korábban nincs

Az MMA-MMKI 2018 őszén indította el építészeti előadássorozatát, amelynek célja az volt, hogy a határokon túl dolgozó kortárs magyar építészek mutathassák be saját munkásságukat. Szervezés közben a figyelem egyre inkább a Romániában dolgozó építészekre összpontosult, akiket megszólítva, személyükben és alkotásaikban egyaránt önmagát erősítő, önmagára hivatkozó építész-szakmai hálózatra bukkantunk. Egyre valószínűbbnek tűnt a feltételezés, hogy létezik ott egy, a saját helyéből és építési kultúrájából táplálkozó építészet, amely nem pusztán a világban, hanem Magyarországon is ismeretlen.