MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek


Csomortáni Gál László kiállítás megnyitója a Makovecz Központban

Csomortáni Gál László képzőművész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasának kiállítását megnyitja Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A megnyitón közreműködik Heinczinger Mika énekmondó.

A kiállítás díjtalanul megtekinthető 2019. április 29. és május 12. között, a Makovecz Központ és Archívum nyitvatartási idejében. (Hétfő-szerda-péntek 14.00-17.00)

Az idő küszöbén - A magyar balett története - műhelykonferencia

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézete a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen a magyar balett történetének korszerű kutatását tűzte ki célul. A konferencia irodalmi címe Milloss Aurél 1951-es római koreográfiájára utal, amelyben Bartók Béla Concerto című zenekari művére komponált előadást. Az előadók tudatosan utalnak a jelenlegi tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett – és más színpadi táncok – koreográfiájára. Az egyes előadások a zenetörténeti hagyományokra támaszkodó balett-történeti alapkutatási kérdésekről, törekvésekről és fejleményekről számolnak majd be. A balett-történeti kutatások egy hosszútávú tudományos koncepciót követnek, amelynek eredményeit minden évben egy-egy tudományos ülésszakon prezentálják. 

Pályázati felhívás: „A szegedi papucs újragondolása”

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége célja a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek támogatása, kézműves mesterségek fennmaradása, a mesterségbeli tudás átörökítése.
Mindezek legjobb példája a 2019-ben már 33. alkalommal megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepe, amely egy olyan nemzetközi hírű fesztivál, ahol a népi kismesterségek jeles képviselőivel találkozhat az érdeklődő közönség.

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Zene a templomban - 2019. 04.25.

A népének terjedése, feldolgozása a 20. században

A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban  a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában - 2019. 04. 18. 18.30

„Szégyen a szó ha nem vigasz,
Szégyen a vers, ha nem igaz.”

(Szilágyi Domokos)

Tárgyi környezetre is vetíthető a Szilágyi Domokos által megfogalmazott szentencia? Hol köszönhet vissza mindez az építészetben? Lehet-e műhely az iroda? A kolozsvári MossFern munkáinak bemutatásával Macalik Arnold építész ehhez hasonló kérdések mentén igyekszik a résztvevőkkel együtt szemlélődni. 

Könyvtári beszélgetések - Szövegbányászat, névterek, adatvizualizáció, digitális filológia...

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. A Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma. Az elektronikus folyóirat azzal a céllal indult 2018-ban, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, segítse az ezzel foglalkozó közösség szerveződését, gazdagítsa a kutatási terület oktatását. A lap alapításáról, célkitűzéseiről, illetve a digitális bölcsészet jelentőségéről és lehetőségeiről beszélgetnek a lap szerkesztői Vass Johanna könyvtárvezetővel.

A marketing és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Kollarik Tamás, Vidnyánszky Attila és Kucsera Tamás Gergely is felszólalt azon a konferencián, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani kutatóintézete rendezett meg Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában címmel a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában április 1-jén. Az előadások mindenekelőtt a művészi alkotásokat mint termékeket vizsgálták napjaink fogyasztói társadalmának viszonylatában, továbbá arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. A konferencia kitűzött célja mindemellett az volt, hogy a kortárs magyar film és színház elismert alkotóinak, szakembereinek tolmácsolásában kiderítse, hogy kell-e, és ha igen, hogyan lehetséges egy európai filmművészeti alkotásnak felvenni a versenyt az amerikai filmekkel a hazai és a nemzetközi piacon.

ABLAKOK alkotóhét


A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszéke alkotóhetet szervezett az alap és mesterképzésben építészetet tanuló hallgatóknak. Az alkotóhét a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ augusztusban nyíló PANEL című kiállításához kapcsolódott. A kiállítással párhuzamosan valósul meg a város három kiválasztott lakótelepén egy-egy köztéri installáció kibontott panel-ablakok felhasználásával. Az alkotóhét keretében a hallgatók meghívott csoportvezetők irányításával erre a három installációra adtak terv javaslatot, amelyek közül szakmai zsűri választotta ki a megvalósításra leginkább alkalmasakat.
A meghívott csoportvezetők az építészet és képzőművészet területén dolgozó alkotók voltak, kiválasztásuknál fontos szempont volt az alkotói sokszínűség, hogy a hallgatók gyakorlat közben tapasztalhassák a kreatív alkotómunka heterogenitását, ahol egy-egy feltevésre számos - akár jelentősen eltérő - helyes válasz is adható.

A magyarországi balett kezdetei és Aranyváry Emília

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet könyvtára által 2019. első félévében „Könyvtári beszélgetések” címmel útnak indított rendezvénysorozat második alkalmával A magyarországi balett kezdetei és Aranyváry Emília címmel tartottak előadást meghívott vendégeink – Dr. Bólya Anna Mária projektvezető, tánckutató, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi docense; dr. Pónyai Györgyi tánckritikus; és Dr. habil. Dani Erzsébet, a Debreceni Egyetem Könyvtár-informatikai Tanszékének oktatója – az érdeklődő közönség számára. A magyar balett történetének feldolgozását, valamint a 3D, illetve Virtual Reality technológia összekapcsolásának lehetőségeit vizsgáló projekt az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásában valósul meg.

Esték a Hild-villában - Windhager Ákos: A 20. századi misék és a politika- 2019. 04.04.

A 20. században Magyarországon misét írni olyan személyes vállalkozás volt, amely számos, a zeneirodalmat jól őrző határ átlépésére csábított, s olykor kötelezett. A modern (magyar) misék tehát elsősorban nem a liturgikus elemeket hangsúlyozták (noha, természetesen tartalmazták azokat), hanem az aktuális kategorikus imperatívuszt a közösség (vagy a Közösség) számára. Azt keveseknek kell magyarázni, hogy a Budavári Te Deum miért is hordoz közéleti jelleget, noha nyílt politikai üzenete nem volt. Az viszont kevésbé ismert, hogy Kodály előtt és után is számos alkotó öntötte hangokba a határokat átlépő, elemi erejű, közösségi hitvallását. Dohnányi Szegedi miséje – amely mai napig nem érhető el felvételen, Lajtha László Fríg miséje – amelynek alcímét hosszú ideig leírni sem lehetett, vagy éppen Soproni József hatalmas látomása, a Soproni mise – amely egyetlen ízben hangzott el, mind érdemi kérdést tett fel a közösség, a közélet és az egyház irányába. 

Eszmetörténeti lehetőségek IV. - Építészet, dizájn és eszmetörténet

Intézetünk műhelykonferencia-sorozata 2019. március 18-án negyedik állomásához érkezett. Az eddigiekben sorra vettük az eszmetörténetnek a filozófiához, a történelemtudományhoz és az irodalomtörténethez fűződő viszonyát, kitértünk az eszmetörténet és a zenetörténet kapcsolatára is. Ez alkalommal az eszmetörténet és az építészettörténet, illetve az eszmetörténet és a dizájntörténet kapcsolatait vizsgáltuk. 

Az építészt és a dizájn első látásra távolabb áll az eszmék kifejeződési területététől, mint például a szépirodalom. Érdemes azonban felidéznünk Hegel fejtegetéseit, aki esztétikájában annak ad hangot, hogy mind fogalmilag, mind történetileg az építészet az első művészeti ág. Mégpedig azért, mert e művészet alakítja az önmagában objektívet, az öntudatlan természet világát, a szellem külső környezetét elsőként a szellem érdekeinek megfelelően, hogy aztán végigkísérje a szellem egész fejlődését. A dizájn objektíve legalább annyira régi, mint az építészet, akkor is, ha szubjektíve teoretikusan csak jóval később, jellemzően a modern korban reflektál önmagára. A modern ipari civilizáció korszakában viszont lehetetlen nem észrevenni, hogy a dizájn milyen nagymértékben hat az emberek életére, ami megkülönbözetett jelentőséget biztosít számára a művészeti világban. Természetesen nem arról van szó, hogy bármelyik műalkotás pusztán egy eszme kifejező eszköze lenne, de az eszmék kifejeződésének vizsgálata minden bizonnyal hasznos eszköze a művészet vizsgálatának. 

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolával közösen rendezett kétnapos konferenciát A művészet közege címmel a Pesti Vigadóba

A tudományos ülés elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba, valamint azt hivatott vizsgálni, hogy milyen nyomot hagy, avagy milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben amely körülveszi, amelyben helyet foglal, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét, illetve közeg-elemét. A konferencia a lehető legkülönfélébb művészeti- és tudományágak aspektusából tanulmányozta a művészet hatásait és megnyilvánulási formáit, így nem emelhető ki egyetlen határozott irány vagy tematika, amely mentén haladt előre, hiszen minden egyes előadás más-más területen keresztül szemlélte a művészet fogalmát.