2019. 06. 11

Izgalmas fejezetek a hazai vizuális művészeti oktatásban címmel került megrendezésre 2019. május 22-én az a műhelykonferencia, amelyen a vizuális művészeti nevelés eredményeiről, küzdelmeiről, módszertani megközelítésekről és a köznevelési intézményeket érintő EFOP-3.2.6.-16 pályázat projektjéről szóló előadásokat hallhattak a konferencia résztvevői. 
A konferencia legfontosabb célja volt, hogy a művészeti/művészettel nevelés rendkívül sokoldalú módszertani lehetőségeinek szakmai és emberi oldaláról és a különböző iskolatípusokban betöltendő szerepéről képet adjon. A rendezvény szakmai felelőse Kokas Nikolett művészettörténész, az MMA MMKI megbízott kutatója volt.



Pázmány Ágnes, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezető helyettese a művészettörténet tanítás történeti kialakulásának felvázolását követően a művészettörténet érettségi és OKTV előzményeiről és jelenben zajló lehetőségeiről tartott előadást. A jövőre nézve fontos célként fogalmazódott meg az az igény, hogy az OKTV döntőn elért helyezetteknek - a többi tantárgyhoz hasonlóan - járjon 20 pont az egyetemi felvételiken, illetve, művészettörténetből is hozzák vissza az emelt szintű érettségit. Dr. Vizi László Tamásné, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium vezetője előadásában elhangzott, hogy a gimnáziumi és szakgimnáziumi képzés „transzferhatása” pozitív irányba mozdítja a diákok tanulmányi eredményeit. Eplényi Anna, a GYIK-Műhely művészeti-módszertani nevelési elveiről tartott előadásában kiemelte, hogy a Műhely nem csak a tehetséges, hanem az átlagos képességű gyerekek számára is kreatív, egész életen át tartó élményeket ad. A GYIK-Műhely küldetéstudatának legfontosabb célja- a harmonikus személyiség kialakítása- a kezdetektől a mai napig változatlan formában jelen van abban az oktatói-nevelői programban, amelyből 10 művészet-módszertani elemet ismertetett az előadó.Kovács Lajos, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módszertani elveit ismertetve kihangsúlyozta, hogy a hátránykompenzálás, a szociális kompetenciafejlesztés és a gyermekközpontú élménypedagógia jelentik a hármas fókuszú vizuális nevelés alapjait egy olyan térségben, ahol a vizuális nevelésnek sokkal inkább a szociális, és nem művészképzés a feladata. Az előadás során a vizuális nevelés területe a családgondozás, munkahelyteremtés, közösségfejlesztés, integráció készség témakörével gazdagodott.
Sulyok-Pap Zsuzsa, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium művészettörténet tanára egy olyan iskola művészeti életéről tartott előadást, amely intézmény nem kizárólagosan művészet orientált, ennek ellenére fontos helyet kap a sokoldalú művészeti nevelés a diákok iskolai életében. Ennek köszönhetően az AKG-s diákok évek óta szép számmal jelentkeznek művészettörténet érettségire és az OKTV-n is rendszeresen megmérettetik magukat. Lázár Zsuzsa, a Budai Rajziskola vezetője Összkép című előadásában a szakképzésben zajló vizuális nevelésről adott átfogó képet. Nem csak a „Budai-ban” folyó kiemelkedő munkáról kaphatott információt a közönség, hanem azokról a nevelés hátterében működő folyamatokról is, amelyek az egyetemi, a különböző szakmai, és a generációs változások hátterében állnak. A rendhagyó, a klasszikus rajztanítás, illetve a kreativitást előtérbe helyező feladatok kérdése több előadás témáját is érintette. Lázár Zsuzsa gyakorlati példákat bemutatva igazolta mindkét rajztanítási szemlélet létjogosultságát. Szűcs Tibor, a Kisképző Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója az EFOP-3.2.6-16 pályázatról tartott előadást, amelyben kiemelte a középiskolákban zajló művészeti nevelés módszertani megújításának szükségszerűségét, amely elválaszthatatlan a tanárképzés új módszertanának adaptálásától. Az intézmények közötti hálózatosodás, a bázisiskolák projektben való működésének ismertetése után az előadó kitért arra, hogy pontosan mit jelent a közintézmények eszköztárának megújítása, illetve az MKE négy alprojektje. 
Szűcs Tibor zárógondolatát idézve a műhelykonferencia különlegességét a hozzáértő előadók szakértelmén túl a vizuális nevelés sokoldalú megközelítése, a közönség kitartó figyelme, és a tartalmas előadások biztosították.