2019. 02. 12

Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet

Előadás-sorozatunk egyfajta előkészítése, előgondolkodása kíván lenni az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak, amelynek időpontja 2020. szeptember 13-20.
A hat előadásban megpróbáljuk vázolni az eucharisztia mai definícióját, értelmezésének lehetőségeit a ma embere számára, megvizsgálva a kifejezés értelmezhetőségét a művészetelméletben is.

Állhatna az alcímben modern „ismeretművészet” is, habár e kifejezést még nem használják, így nem-létezőnek tekinthető, habár itt éppen használatban van, és ezáltal nem-létezése cáfolódik. Nem csak a hely szelleme kínálhatná ezt az alcímet, de a téma is, hiszen a gondolkodás olyan módjához történik közelítés, amely legalább annyira művészet, kreativitás és vízió, mint amennyire logika és fogalmi elemzés.


A kereszténység kezdetei óta szoros összefonódásban van a nyugati filozófiával. Amikor a kora keresztény időkben az evangéliumok üzenete eljutott a filozófiai műveltséggel rendelkezőkhöz, kézenfekvő volt igényük, hogy új hitüket eszükkel is megértsék. Ennek első eredményei lettek a patrisztikus írások, az első hittételek és a történelem során az, hogy a kereszténység szerves részévé vált a tudatos, módszeres gondolkodás, a tagolt ön- és világértelmezés. A szegények vallása néhány nemzedék alatt a magas műveltségűeké is lett. A keresztény hit személyes megtapasztalása az iskolázottak körében oda is vezetett, hogy a hitmegértésre tett erőfeszítések a gondolkodást általában és a filozófiát sajátosan is pallérozták. Számos teológiai, filozófiai, ismeretelméleti, etikai vitát csak komoly filozófiai tájékozottsággal és olvasottsággal lehetett és lehet megérteni. A hit és a filozófia által művelt teológia visszahatott a filozófiára. Sajátos történetet futott be éppen az Eucharisztia tan, amelyről szóló, Arisztotelészre és Platónra támaszkodó koraközépkori viták megrengették a filozófiát. Ahogy a kozmikus háttérsugárzás detektálásával az ősrobbanást „halljuk”, a mai filozófiai rengések észlelésében a régi teológiai-filozófiai viták hallatszanak el napjainkig. A gondolkodás észlelő-erejével e régi rengésekből eredő filozófiai háttérsugárzás hallhatóvá tehető és értelmezhető, miközben a halló és az értelmező tudatában van, hogy saját tevékenysége már eleve és teljes mértékben feltárhatatlan módon meghatározott a gondolkodás valamennyi korábbi rengése által.

Időpont: 2019. február 21. 18.00

Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát itt jelezheti: Online jelentkezés