2019. 02. 26

Intézetünk munkatársa, Boros János, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára új kötettel jelentkezett a nyugati gondolkodást meghatározó filozófus, Immanuel Kant munkásságáról. A szerzőt köszöntő könyvbemutatót 2019. február 18-án 10 órakor rendeztük meg a Hild-villában.


Boros János professzor több mint három évtizedes kutatói-oktatói tapasztalatait foglalta össze tekintélyes terjedelmű írásában. Kant filozófiája mint rendszeralkotó teljesítmény jelenik meg a szisztematikus feldolgozásban, amely nem filozófiai eszmetörténet, hanem az eredeti szövegekből kiinduló elemzés, ugyanakkor figyelmet fordít az előzményekre, de még inkább a legfontosabb hatástörténeti következményekre is. Jelezve azt, hogy az utódok érzékelték ugyan a kanti filozófiában megjelenő problémákat, de azok megoldására tett javaslataik nem feltétlenül lettek eredményesebbek.  A szerző Kant-értelmezése a tiszta ész egységéből indul ki, ebből származtatja azokat a válaszokat, amelyek az alapvető elméleti és gyakorlati filozófiai kérdésekre adhatóak. Ennek jegyében tekinti át a königsbergi bölcselő metafizikai, etikai, esztétikai, vallásfilozófiai, politika- és történelemfilozófia tanításait. Mindig szem előtt tartva Kant meggyőződését a szubjektum és a racionális elme semminek sem alárendelhető voltáról és az ebből származó univerzális igényekről. Ennek az értelmezési folyamatnak egyik különösen figyelemre méltó állomása a kanti filozófia és a keresztény hit viszonya. Kantot sokan támadták az agnoszticizmusra, és arra hivatkozva, hogy alárendeli a vallást a morálnak. Ezekkel a nézetekkel szemben Boros János felhívja figyelmünket azokra az interpretációkra, amelyek éppen ellenkezőleg, összhangot érzékelnek a kereszténység és transzcendentális filozófia között. Olyan keresztény tanítások alapján, mint a rejtőzködő Isten, akinek a kanti ismertelméletben a tapasztalatok híján tudományosan nem megismerhető Isten felel meg; vagy az ember, akit Isten saját képmására teremtett, ami feljogosítja a kanti morálfilozófia emberét arra, hogy saját gyakorlati eszével önmagából kiolvassa a morál alaptörvényét.               

A kötet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg 2018-ban.

A szerzővel Farkas Attila filozófus, az MMA-MMKI munkatársa beszélgetett.