2018. 11. 28

2018. november 26-án 10 órakor került megrendezésre a Szent Korona hazatértének 40. évfordulóját ünneplő emlékév alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett műhelykonferencia a Makovecz Központ és Archívumban.

Az esemény köszöntőjét Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára tartotta, aki beszédében kitért a korona történetére, emellett azt is kiemelte: a Szent Korona kettőssége, hogy királlyá tesz valakit, állameszményt és államegységet jelenít meg, de egyúttal a biztosítéka is annak, hogy az isteni hatalomtól eltévelyedő uralkodóval a korona nevében szembe szegüljünk, vagy adott esetben megkérdőjelezzük legitimitását.


Első előadóként Fekete György, az MMA rendes tagja és tiszteletbeli elnöke, professor emeritus belsőépítész szólalt fel, és a Szent Korona megjelenítését kívánta bemutatni a legkülönbözőbb művészeti, mesterségbeli, ipari műfajokban, amely szerinte a leggazdagabb az európai királyi koronák történetében.

Jankovics Marcell, az MMA rendes tagja és alelnöke, filmrendező, művelődéstörténész és illusztrátor Táltoskorona című előadásában egy már korábban is hangoztatott elképzelését ismertette, amelynek alapján a Szent Korona és a szibériai sámánkoronák között funkcionális megfelelés és formai hasonlóság figyelhető meg. Véleménye szerint nyugati párhuzamot egyáltalán nem vonhatunk, ugyanis a bizánci koronákkal való rokonság korántsem olyan meggyőző, mint azt sokan gondolják.

Varga Péter, az MMA rendes tagja, ötvös restaurátor művész prezentációjában a Szent Koronát vizsgálta meg restaurátor szemmel, amelyet a koronázási együttes egyik legfontosabb és legvitatottabb darabjaként emlegetett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korona mai formáját két rész, a görög feliratú alsó kör alakú abroncs és a latin feliratú felső keresztpánt összeillesztése során nyerte el, amelyek méltón hirdetik a korszak legmagasabb szintű ötvösművészetét.

Kokas Nikolett művészettörténész, vizuális- és környezetkultúra tanár a Szent Korona történeti és képnyelvi dimenzióinak a diákokra gyakorolt hatásairól tartott előadást, aki úgy vélte, kevés olyan tanítható „tárgy” van a művészettörténetben, amely ilyen kézzelfoghatóan, mégis szimbolikusan ível át történelmi korszakokat, technikákat, jelképes üzeneteket. Személyes tapasztalataival színezett beszámolója a gyermekek és a tanítás iránt érzett szeretetről árulkodott. Beszédének a Csiszolatlan ékkövek címet adta, hiszen elmondása szerint a jövő generációjáról van szó, így fontosnak tartja a Szent Korona iránti megbecsülést és alázatot megalapozni a tanulók életében.

Befejezésül Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense tartotta meg a zárszót, aki a Szent Koronáról mint állami jelképről beszélt. Meglátása szerint nem mindennapi az, hogy egy köztársasági berendezkedésű állam alkotmánya monarchikus jelképet foglal törvénybe, következésképpen arra kívánt kitérni, hogy miképp testesítheti meg napjainkban a Szent Korona az állami szuverenitást, az alkotmányos állami folytonosságot, valamint az államhatalom korlátozottságát. Ezenkívül rávilágított arra a törvényszövegre, amely részben pontot tesz egy izgalmas történelmi vita végére, részben pedig a világon talán egyedülálló módon rendezi a Szent Korona kérdéskörét.

A rendezvény végén a résztvevőknek lehetőségük volt feltenni a kérdéseiket és hozzászólás formájában megfogalmazni gondolataikat a Szent Koronához kapcsolódóan.