MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI PROTESTÁNS TEMPLOMOK CENTRALIZÁLÓ FORMÁI MAGYARORSZÁGON

2018. május 14-én került sor a Hild-villában Hajós-Baku Eszter megbízott kutató tanulmányának műhelyvitájára. A téma kapcsán a felkért opponensek, Schneller István (Budapest volt főépítésze), Krähling János (a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének vezetője), Veöreös András (a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének vezetője), Bach Péter (építész) és Wesselényi-Garay Andor (az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa) voltak. Mind az opponensek, mind a közönség soraiban helyet foglaló vendégek egyöntetű rokonszenvvel fogadták a Szerző munkáját. Kiemelték a kutatás hiánypótló jellegét, a hatalmas és jól mozgatott szakirodalmat, az újdonságnak számító források felmutatását és a téma által lefektetett horizont tágasságát.

A kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz honlapunkon is.

Esték a Hild-villában

Szilveszter László Szilárd - „Haza a magasban / s a mélyben"

Kortárs erdélyi irodalmi fórumok, alkotóműhelyek

Bár manapság nem nagyon beszélhetünk olyanfajta klasszikus értelemben vett irodalmi műhelyről Erdélyben, amilyen például a marosvécsi írótalálkozók vagy a baloldali Korunk körül a két világháború közötti időszakban létrejött, a különböző régiókban jelenleg működő folyóiratok, egyetemi központok vagy irodalmi-művészeti csoportosulások mégis sajátos lehetőséget jelentenek az adott városban élő írók, költők, drámaírók vagy az éppen ott tanuló diákok, egyetemi hallgatók számára. Ezek a fórumok sok esetben eléggé jól körülhatárolható esztétikai-poétikai irányvonalat képviselnek, amelyben saját értékhelyzetüket, pozícióikat az irodalmi-kulturális hagyományhoz fűződő viszonyban, az anyaországi és Kárpát-medencei írói, művészeti körökhöz, folyóiratokhoz, műhelyekhez való kapcsolódási pontokban, a regionális identitás hangsúlyozásában vagy éppen a nemzetközi művészi iskolákkal, irodalmi áramlatokkal való együttmozgásban találják meg. A különböző folyóiratok szerkesztőségei – például a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, a kolozsvári Korunk, illetve Helikon – sokoldalú kulturális intézményekként működnek, pályázatok kiírásával vagy időszakos alkotói műhelyek, alkotótáborok író–olvasó találkozók szervezésével segítenek a különböző generációk közötti párbeszéd létrejöttében és fenntartásában, nem utolsósorban pedig a legfiatalabbak, a középiskolás és egyetemista diákok megszólításában. Ezek a fórumok több esetben aktív szerepet vállalnak a könyvkiadásban, az Erdélyben élő, onnan elszármazott, illetve magyarországi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai alkotókkal való kapcsolattartásban, kulturális, művészeti, irodalmi események szervezésében, közismert írók, költők mellett a néhány kötetes középnemzedék, illetve az alkotói pályán frissen debütáló fiatal korosztály tagjait is bevonva az általuk szervezett tevékenységekbe..

Az előadás – a teljesség igénye nélkül – a napjainkban Erdélyben működő irodalmi intézmények, folyóiratok, írói műhelyek, alkotói csoportosulások bemutatására törekszik, különös tekintettel azoknak a kapcsolódási pontoknak a feltérképezésére és ismertetésére, amelyek ezeket a fórumokat a kulturális hagyománnyal, illetve a Kárpát-medencei irodalmi, művészeti törekvésekkel összekötik.

Készülőben A kortárs magyar irodalom kislexikon

Az MMA MMKI A kortárs magyar irodalom kislexikona, egy kortárs irodalomtörténeti kéziköny (munkacíme: Magyar irodalmi művek és események 1956–2016) elkészítéséért felelős kutatócsoportja elkezdte munkáját. A kutatócsoport vezetői Falusi Márton és Pécsi Györgyi; tagjai – egyben a készülő könyv szerkesztőbizottsága – további tíz fő: Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza. A kutatócsoport havonta ülésezik, hogy megvitassák a koncepcionális kérdéseket, összeállítsák, folyamatosan bővítsék a könyvben helyet kapó szócikkeket.

 

A kortárs magyar irodalom kislexikona

Szerzői jogi kutatások – komolyzenei workshop a Hild-villában

A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. A zenekultúrában való részvétel szinte minden területét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek előadóművészi interpretálásáról van szó, akárha védett alkotások rögzítéséről, akárha csak „egyszerűen” azok létrehozatala az érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Windhager Ákos: Terényi Ede zeneszerző munkássága

Terényi Ede önmagát Bartók Béla „gyermekének” tartja olyannyira, hogy ezt ifj. Bartók Bélának is jelezte. Ez az önmeghatározás éppannyira jelent küldetést, ethoszt, mint állandó önkritikát. A marosvásárhelyi születésű és kolozsvári életutat magáénak mondható alkotó folyamatosan kapcsolatban állt a zenei folyamatok három áramlatával: a magyar zenekultúrával, a romániai zeneélettel és – azokon keresztül, de azoktól függetlenül is – a nemzetközi mozgással. Zeneszerzőként, egyetemi oktatóként és kritikusként kereste, elemezte a régi, illetve új jelenségeket, amelyeket újra s újra egységbe fűzött. Öntudatos módon alkotta meg az egyes egységgé váló zenei halmazok karaktereit, amelyek azután stílus-korszakként jelennek meg a visszatekintés távlatából (is). Az 1980-as évek második felében ért fel alkotói fennsíkjára, ahol immáron meg-megújuló kísérletei is egy létösszegzés elemeivé váltak.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Tóth László: A felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom műhelyei

Az előadás megkísérli meghatározni a (cseh)szlovákiai magyar irodalom fogalmát, s röviden áttekinti ez irodalom(rész) kialakulásának körülményeit és majd százéves történetének legfontosabb csomópontjait (eredményeit, alkotóit, alkotásait, műhelyeit, „paradigmaváltásait”). Összefoglalja azokat a vitákat, melyek e száz év során e fogalom körül, továbbá magának a ’(cseh)szlovákiai magyar irodalomnak’ a létéről, illetve nemlétéről folytak, s melyek végül a fogalom viszonylagosításához vezettek. Kitér azokra a változásokra, amelyekre a szlovákiai magyarság életében, kultúrájában a rendszerváltás, illetve Szlovákia önállósodása után került sor (területi átrendeződés; népességfogyás; a kényszerközösségi helyzet megszűnése; az asszimiláció felgyorsulása és az elvándorlás általánossá válása; a kulturális szerkezet, ill. a kultúrafogyasztói szokások átalakulása; a különböző ideológiák és értékfelfogások mentén húzódó frontvonalak kialakulása), nem feledkezve meg a szlovákiai magyarság (kulturális) önmeghatározásában, önreflexiójában bekövetkezett szemléletváltásokról sem. Majd felteszi a kérdést: van-e (még) a hagyományos értelemben, a fogalom eddigi (megszokott) jelentése szerint felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom a 2010-es évek második felében, s vannak-e (még) – ugyanilyen értelemben – műhelyei? Az előadást végül a tárgyához tartozó legfontosabb új jelenségek, törekvések, alkotók szemléje zárja.

Időpont: 2018. április 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

A Magyar Művészeti Akadémia nagyszabású ösztöndíjprogramot indít

A Magyar Művészeti Akadémia átfogó művésztámogatási rendszer kiépítését kezdte meg, amelynek részeként a Kormány együttműködésével új alapokra helyezheti ösztöndíjprogramját is. Ennek értelmében az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból 2018 szeptemberétől évente 100 új ösztöndíj kiadására kerülhet sor fiatal és középgenerációs művészek számára bruttó 200 ezer forint/hó/fő összegben, három év időtartamra, legfeljebb évi 300 fős létszámkeretig. Mindezt Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára jelentette be 2018. április 6-án az MMA székházában. A 2018–2021. évekre szóló művészeti ösztöndíj elnyerésére a pályázati kiírást április 9-én, hétfőn tesszük közzé itt, a köztestület honlapján (mma.hu), valamint az mma-mmki.hu portálon.

Építészet-oktatási és kutatási együttműködési tárgyalás

2018. április 3. napján Kocsis Miklós igazgató – Wesselényi-Garay Andor, tudományos munkatárs és Kovács Őrs Levente mb. osztályvezető társaságában – az intézetben fogadta a Makovecz Alapítvány képviseletében Csernyus Lőrinc építészt, az MMA levelező tagját, a Hello Wood képviseletében Pozsár Péter és Huszár András építészeket, akikkel építészeti, építészet-oktatási és kutatási együttműködésről tárgyaltak.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

A határon túli magyar képzőművészetet sokáig – évtizedekig – politikai okokból nem vették komolyan, hiszen az ábrázolás "nyelve", akárcsak a zenéé, egyetemes. Ezért keltett riadalmat a hetvenes évek elején megjelent marosvásárhelyi Igaz Szó romániai magyar képzőművészet-száma. Azóta, szerencsére, holott még vannak döccenők, megváltozott a helyzet, és a különféle terrénumok – Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja – önálló arculata az egyetemes magyar művelődés képét is gazdagítja. A klasszikus hagyományok (Nagybánya) továbbélésével, és az újabb modern irányzatok művészeinek életművével.

Időpont: 2018. április 5. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Szakmai egyeztetés Bólya Anna Mária egyetemi docenssel

2018. március 26. napján Kocsis Miklós igazgató szakmai egyeztetést folytatott Bólya Anna Mária egyetemi docenssel az MMKI megbízásából a Magyar Táncművészeti Egyetemen zajló kutatás aktuális állásáról.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Márkus Béla: Szilágyi István pályaképe

Szilágyi István a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, mint Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár és mások. Szépírói pályáját a Kolozsvárt megjelent Utunkban kezdte, ennek volt a riportere, majd évtizedeken át főszerkesztő-helyettese. Legjelentősebb sikerét az Ady korabeli Zilahról szinte korképet rajzoló, bűnügyi történetként is felfogható Kő hull apadó kútba című regényével érte el, miután több novellás kötete, illetve az Üllő, dobszó, harang című első regénye is megjelent.
Önéletrajzi írásai
- köztük a Katlanváros és a Vesztesek - az Utunk évkönyveiben láttak napvilágot. Az Agancsbozót című nagyregénye csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg, csekélyebb érdeklődést váltva ki, mint a török hódoltság önvédelmi harcait és a reformáció idejének vallási vitáit megidéző Hollóidő. Legutóbb a Bolygó tüzek című kötete adott ízelítőt elbeszéléseiből. Irodalomtörténészek, kritikusok szinte egybehangzó véleménye szerint korunk legkiemelkedőbb szépírói közé tartozik, a klasszikusok sorában.

Időpont: 2018. március 22. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

 

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

 

Magyar Táncművészeti Egyetemen folyó kutatás operatív kérdéseiről való egyeztetés

Kocsis Miklós igazgató úr 2018. március 14. napján fogadta a Hild-villában Bolvári-Takács Gábor egyetemi tanárt, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorhelyettesét (egyben megválasztott rektorát), akivel az MMKI megbízásából a Magyar Táncművészeti Egyetemen folyó kutatás operatív kérdéseiről egyeztettek.