MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Esték a Hild-villában - Fekete György: Tekintet az égre - 2019. 03.07.

Aki az égre néz, arra mosolyogva néz vissza az ég. Mert a művészet, mint küldés, onnan érkezik, így tehát az alkotó – bármilyen a világ sora – soha sincsen egyedül. A szó, a dallam, a forma, a mozdulat, az arány, a szín, az anyag csupa-csupa égi ajándék, eszköz és megbízatás egy időben a műre. A művek pedig az örökkévalósághoz írt levelek pompázatos bélyegei, szárnyaikkal ott lebegnek a mindenségbe és keresik a méltó címzetteket. Most éppen minket. 

Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnökének előadását az érdeklődők 2019. március 7-én hallhatják a Hild-villában.

Boros János: Immanuel Kant - könyvbemutató

Intézetünk munkatársa, Boros János, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára új kötettel jelentkezett a nyugati gondolkodást meghatározó filozófus, Immanuel Kant munkásságáról. A szerzőt köszöntő könyvbemutatót 2019. február 18-án 10 órakor rendeztük meg a Hild-villában.

MMA Művészeti Ösztöndíjprogram - II. Ösztöndíjas Találkozó

Az MMA művészeti ösztöndíjprogram kiemelten fontos elemeként, második alkalommal került sor 2019. február 12 és 14. között a negyedévente megrendezésre kerülő művészeti ösztöndíjas találkozóra. A rendezvényhez a helyszínt az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székhelye, a Hild-villa biztosította.
Itt került sor három napon keresztül azokra a szekció-ülésekre, amelyek keretében, művészeti területek szerinti tagolásban mutatták be az ösztöndíjasok eddigi tevékenységüket, s ismerhették meg a hozzájuk hasonló területen tevékenykedő kollégáik munkáit, előrehaladását, vitathatták meg az alkotási- és munkafolyamat közben felmerülő kérdéseket, problémákat.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában 2019. február 28. 18.30.

Kitalált és/vagy eredeztetett

Kortárs öko-regionalista építészeti sorozatunk tavaszi félévének második előadója Péterffy Miklós építész, aki így vall munkásságáról:

„Előadásomban munkáim létrejöttének módját vizsgálom, a hogyanra és a miértre koncentrálva és e cím által keretbe foglalva. Ez önismereti boncolgatás is a javából…

Mindkét országban épültek és valósultak meg munkáim Csíkszeredától Szombathelyig.
Jó így létezni, örömmel tölt el… Másképp nem is tudnám csinálni. Értelmet nyert az ITTHON és az OTTHON.”

Folytatódik az Esték a Hild-villában előadás-sorozat - „Krisztus kenyér s bor színében…” Az eucharisztia hatása a ma emberére 2019. február 21. 18.00

Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet

Előadás-sorozatunk egyfajta előkészítése, előgondolkodása kíván lenni az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak, amelynek időpontja 2020. szeptember 13-20.
A hat előadásban megpróbáljuk vázolni az eucharisztia mai definícióját, értelmezésének lehetőségeit a ma embere számára, megvizsgálva a kifejezés értelmezhetőségét a művészetelméletben is.

Állhatna az alcímben modern „ismeretművészet” is, habár e kifejezést még nem használják, így nem-létezőnek tekinthető, habár itt éppen használatban van, és ezáltal nem-létezése cáfolódik. Nem csak a hely szelleme kínálhatná ezt az alcímet, de a téma is, hiszen a gondolkodás olyan módjához történik közelítés, amely legalább annyira művészet, kreativitás és vízió, mint amennyire logika és fogalmi elemzés.

Könyvtári beszélgetések - Művészetpedagógia és olvasásfejlesztés - 2019. február 20. 17.00

Különböző kutatási eredményekből tudjuk, hogy mind az olvasásnak, mind a művészetekkel való találkozásnak személyiség-, illetve közvetve társadalomfejlesztő hatása van. Mind a két szakterület vonatkozásában érvényes, hogy a kifejtett pozitív hatások kiegyenlítik a szociokulturális háttér különbségeiből fakadó hátrányokat. A könyvtár vendégeként két neves szakember, Solymosi Tari Emőke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA Művészetelméleti tagozatának vezetője, a Pastorale- és a Felfedezőúton-sorozat szerkesztő-műsorvezetője és Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója (olvasáskutató) osztja meg tapasztalatait egymással és az érdeklődő közönséggel. 

Publika Magyar Könyvtári Kör látogatása az MMA MMKI könyvtárában

A Publika Magyar Könyvtári Kör 2019. január 23-án délután 4 órakor a Pesti Vigadóban látogatott a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet könyvtárába, ahol Vass Johanna könyvtárvezető bemutatta a könyvtár által 2019-re előfizetett online adatbázisokat. Ezt követően délután 5 órai kezdettel a Pesti Vigadó kiállítótermében megtekintették a Lelkes-család képzőművészeti alkotásait bemutató kiállítást. 
A csoportot kalauzolta: Lelkes Péter, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akinek munkásságáról az MMAkadémi portálon ITT tájékozódhat.

A népzenei monográfia műfaji vizsgálata

Az idei év első konferenciája, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) szervezett, a népzenekutatás jegyében került megrendezésre A népzenei monográfia műfaji vizsgálata címmel január 21-én a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházának Makovecz termében. A tudományos konferencia a népzenei monográfia fogalmát járta körbe, miközben nagy hangsúlyt fektetett az eddig megjelent és a még kiadás előtt álló népzenei gyűjtések, azon belül a falu- és személymonografikus kiadványok részletes ismertetésére. Egy teljesség igényét szem előtt tartó, hiteles és pontos gyűjtés alapján dolgozó, tudományos igényű monográfia elkészítése nem könnyű feladat, gyakran évtizedek munkáját öleli fel, továbbá széleskörű látásmódot igényel – nemcsak zenei, de néprajzi tudás is kell hozzá. Mindezek tudatában lényegi szerepüket többek közt Kodály Zoltán is hangsúlyozta: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

Zenepedagógiai kutatást indít az Észak-Alföld régió általános iskoláiban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

A Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés és Művelődéstudományi Doktori Programjának Zenepedagógiai kutatócsoportja (DE) által összeállított és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) által támogatott, „Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetőségei és hatása” elnevezésű kutatási programról 2019. január 17-én Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója sajtótájékoztató keretében számolt be.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában 2019. január 24. 18.30 FUGA

2019-ben is folytatódik kortárs öko-regionalista építészeti sorzatunk a FUGÁ-ban, amelynek idei első vendége Köllő Miklós, a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió műépítésze.

Alapvetően építész és urbanisztika végzettséggel döntött úgy, hogy hazaköltözik, ahol szembesült azzal, hogy a műemlékekkel alig foglalkozik valaki,  így menetközben lett műemlékes szakmérnök. Ez együtt (építészet, urbanisztika, restaurálás) talán egy kicsit sok, mégis vidéken így van jelen, elválaszthatatlanul. Ezzel foglalkozik, vidéken a vidékkel, s amit az ottani jellemző szegénység ellenére sikerül belőle kihozni: kritikus regionalizmust, lassan talán ökoregionalizmust, folyamatos párbeszédet a tájjal, a településképpel, mesterségüket értő öreg mesteremberekkel, lelkes fiatalokkal, figyelve közben, hol tart ma a kortárs építészet, s ebből mi az, aminek helye van napjaink Székelyföldjén. Low-tegh, köztes tehnológiák, helyi anyagok, adottságok. 

„Teljes dallamtérkép…” A népzenei monográfia műfaji vizsgálata - KONFERENCIA

„A falusi munka hosszabb helybenlakást kíván, állandó érintkezést ugyanazon emberekkel.
A vándorgyűjtő típusa régebben volt időszerű, mikor rövid idő alatt is sok anyagot talált.”

(Kodály Zoltán)

A teljességre törekvő, hiteles és pontos népzenei gyűjtés és az ezt megjelenítő tudományos igényű népzenei kiadványok fontosságára Kodály Zoltán már 1937-ben, A magyar népzene című alapvetésében felhívta a figyelmet. Ő maga összegzi: „a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni.”

Németh László a magyar művelődéstörténetben

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos konferenciakeretén belül vizsgálta a Kossuth-díjas író magyar művelődéstörténetben kifejtett szerepét. „Miért megkerülhetetlen az életmű nekünk, 21. századi olvasóknak, hogyan olvassuk ma Németh Lászlót" hívókérdésekre többek között Imre László, Bertha Zoltán, irodalomtörténészek, Farkas Attila filozófus, az MMKI tudományos munkatársa keresték a választ. Az előadók között köszöntötték Németh Magdát, Németh László lányát, és számos szakavatott kutatóját az író haza és emelkedés szolgálatába állított életművének.

Megnyitóbeszédet dr. habil. Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója mondott a konferencián – Falusi Márton, József Attila-díjas költő, az MMKI tudományos munkatársa, a konferencia szakmai felelőse, a tudományos eszmecserét a korábbi Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Arany János és Kodály Zoltán hatástörténetét vizsgáló előadássorozatok folyamatába illesztette.