MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Pályázati felhívás: „A szegedi papucs újragondolása”

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége célja a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek támogatása, kézműves mesterségek fennmaradása, a mesterségbeli tudás átörökítése.
Mindezek legjobb példája a 2019-ben már 33. alkalommal megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepe, amely egy olyan nemzetközi hírű fesztivál, ahol a népi kismesterségek jeles képviselőivel találkozhat az érdeklődő közönség.

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Zene a templomban - 2019. 04.25.

A népének terjedése, feldolgozása a 20. században

A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban  a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában - 2019. 04. 18. 18.30

„Szégyen a szó ha nem vigasz,
Szégyen a vers, ha nem igaz.”

(Szilágyi Domokos)

Tárgyi környezetre is vetíthető a Szilágyi Domokos által megfogalmazott szentencia? Hol köszönhet vissza mindez az építészetben? Lehet-e műhely az iroda? A kolozsvári MossFern munkáinak bemutatásával Macalik Arnold építész ehhez hasonló kérdések mentén igyekszik a résztvevőkkel együtt szemlélődni. 

Könyvtári beszélgetések - Szövegbányászat, névterek, adatvizualizáció, digitális filológia...

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. A Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma. Az elektronikus folyóirat azzal a céllal indult 2018-ban, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, segítse az ezzel foglalkozó közösség szerveződését, gazdagítsa a kutatási terület oktatását. A lap alapításáról, célkitűzéseiről, illetve a digitális bölcsészet jelentőségéről és lehetőségeiről beszélgetnek a lap szerkesztői Vass Johanna könyvtárvezetővel.

A marketing és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Kollarik Tamás, Vidnyánszky Attila és Kucsera Tamás Gergely is felszólalt azon a konferencián, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani kutatóintézete rendezett meg Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában címmel a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában április 1-jén. Az előadások mindenekelőtt a művészi alkotásokat mint termékeket vizsgálták napjaink fogyasztói társadalmának viszonylatában, továbbá arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. A konferencia kitűzött célja mindemellett az volt, hogy a kortárs magyar film és színház elismert alkotóinak, szakembereinek tolmácsolásában kiderítse, hogy kell-e, és ha igen, hogyan lehetséges egy európai filmművészeti alkotásnak felvenni a versenyt az amerikai filmekkel a hazai és a nemzetközi piacon.

ABLAKOK alkotóhét


A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszéke alkotóhetet szervezett az alap és mesterképzésben építészetet tanuló hallgatóknak. Az alkotóhét a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ augusztusban nyíló PANEL című kiállításához kapcsolódott. A kiállítással párhuzamosan valósul meg a város három kiválasztott lakótelepén egy-egy köztéri installáció kibontott panel-ablakok felhasználásával. Az alkotóhét keretében a hallgatók meghívott csoportvezetők irányításával erre a három installációra adtak terv javaslatot, amelyek közül szakmai zsűri választotta ki a megvalósításra leginkább alkalmasakat.
A meghívott csoportvezetők az építészet és képzőművészet területén dolgozó alkotók voltak, kiválasztásuknál fontos szempont volt az alkotói sokszínűség, hogy a hallgatók gyakorlat közben tapasztalhassák a kreatív alkotómunka heterogenitását, ahol egy-egy feltevésre számos - akár jelentősen eltérő - helyes válasz is adható.

A magyarországi balett kezdetei és Aranyváry Emília

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet könyvtára által 2019. első félévében „Könyvtári beszélgetések” címmel útnak indított rendezvénysorozat második alkalmával A magyarországi balett kezdetei és Aranyváry Emília címmel tartottak előadást meghívott vendégeink – Dr. Bólya Anna Mária projektvezető, tánckutató, a Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemi docense; dr. Pónyai Györgyi tánckritikus; és Dr. habil. Dani Erzsébet, a Debreceni Egyetem Könyvtár-informatikai Tanszékének oktatója – az érdeklődő közönség számára. A magyar balett történetének feldolgozását, valamint a 3D, illetve Virtual Reality technológia összekapcsolásának lehetőségeit vizsgáló projekt az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásában valósul meg.

Esték a Hild-villában - Windhager Ákos: A 20. századi misék és a politika- 2019. 04.04.

A 20. században Magyarországon misét írni olyan személyes vállalkozás volt, amely számos, a zeneirodalmat jól őrző határ átlépésére csábított, s olykor kötelezett. A modern (magyar) misék tehát elsősorban nem a liturgikus elemeket hangsúlyozták (noha, természetesen tartalmazták azokat), hanem az aktuális kategorikus imperatívuszt a közösség (vagy a Közösség) számára. Azt keveseknek kell magyarázni, hogy a Budavári Te Deum miért is hordoz közéleti jelleget, noha nyílt politikai üzenete nem volt. Az viszont kevésbé ismert, hogy Kodály előtt és után is számos alkotó öntötte hangokba a határokat átlépő, elemi erejű, közösségi hitvallását. Dohnányi Szegedi miséje – amely mai napig nem érhető el felvételen, Lajtha László Fríg miséje – amelynek alcímét hosszú ideig leírni sem lehetett, vagy éppen Soproni József hatalmas látomása, a Soproni mise – amely egyetlen ízben hangzott el, mind érdemi kérdést tett fel a közösség, a közélet és az egyház irányába. 

Eszmetörténeti lehetőségek IV. - Építészet, dizájn és eszmetörténet

Intézetünk műhelykonferencia-sorozata 2019. március 18-án negyedik állomásához érkezett. Az eddigiekben sorra vettük az eszmetörténetnek a filozófiához, a történelemtudományhoz és az irodalomtörténethez fűződő viszonyát, kitértünk az eszmetörténet és a zenetörténet kapcsolatára is. Ez alkalommal az eszmetörténet és az építészettörténet, illetve az eszmetörténet és a dizájntörténet kapcsolatait vizsgáltuk. 

Az építészt és a dizájn első látásra távolabb áll az eszmék kifejeződési területététől, mint például a szépirodalom. Érdemes azonban felidéznünk Hegel fejtegetéseit, aki esztétikájában annak ad hangot, hogy mind fogalmilag, mind történetileg az építészet az első művészeti ág. Mégpedig azért, mert e művészet alakítja az önmagában objektívet, az öntudatlan természet világát, a szellem külső környezetét elsőként a szellem érdekeinek megfelelően, hogy aztán végigkísérje a szellem egész fejlődését. A dizájn objektíve legalább annyira régi, mint az építészet, akkor is, ha szubjektíve teoretikusan csak jóval később, jellemzően a modern korban reflektál önmagára. A modern ipari civilizáció korszakában viszont lehetetlen nem észrevenni, hogy a dizájn milyen nagymértékben hat az emberek életére, ami megkülönbözetett jelentőséget biztosít számára a művészeti világban. Természetesen nem arról van szó, hogy bármelyik műalkotás pusztán egy eszme kifejező eszköze lenne, de az eszmék kifejeződésének vizsgálata minden bizonnyal hasznos eszköze a művészet vizsgálatának. 

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolával közösen rendezett kétnapos konferenciát A művészet közege címmel a Pesti Vigadóba

A tudományos ülés elsősorban a művészetet körülvevő világot, atmoszférát és társadalmat helyezte középpontba, valamint azt hivatott vizsgálni, hogy milyen nyomot hagy, avagy milyen hatást vált ki a művészet abban a közegben amely körülveszi, amelyben helyet foglal, és miképpen képezi más művészetek vagy műalkotások közegét, illetve közeg-elemét. A konferencia a lehető legkülönfélébb művészeti- és tudományágak aspektusából tanulmányozta a művészet hatásait és megnyilvánulási formáit, így nem emelhető ki egyetlen határozott irány vagy tematika, amely mentén haladt előre, hiszen minden egyes előadás más-más területen keresztül szemlélte a művészet fogalmát.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában - 2019. 03. 28. 18.30

TÁJ ÉS ILLESZKEDÉS – Korodi Szabolcs

Alapvető kérdés: építészként hogyan viszonyulunk a tájhoz, a hegyvidéki szinte érintetlen környezethez. Az építészetet többnyire urbánus környezetben tanuljuk és gyakoroljuk. Ha egy feladat természeti táji környezetbe szólít, hogyan értelmezhetjük azt? Sikerül-e felismerni olyan “szabályokat” amelyek mentén ténylegesen kapcsolódni tudunk a tájhoz? Az építészeti előképek, a bennünk rejlő táj tapasztalat, a visszafogott építészeti megjelenés mind hozzásegíthet ahhoz, hogy a beavatkozás által antropikus táj jöhessen létre. Ilyen környezetben felmerül az építészet muladóságának kérdése is.  Lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy a táj idővel visszanyerje eredeti állapotát. Ezen az estén az előadó Székelyföldi építészeti és tájépítészeti munkáin keresztül kritikusan mutat be egy lehetséges, kipróbált utat.

Művészet, média, marketing, avagy a műalkotás helye és méltósága a marketing korában - konferencia a Pesti Vigadóban

„Az amerikai film kolonizálta a tudatalattinkat.”
(Wim Wenders)

A művészet a technikai sokszorosíthatóság, a tömegtársadalom és a globalizált közízlés korában is megtartotta igényét arra, hogy egyedi és élményszerű módon mutassa fel az emberi létezés minőségét. Vitatható, hogy egy kulturális teljesítmény tekinthető-e olyan terméknek, amelyre vonatkoznak a hagyományos marketingelképzelések, vagy ezáltal megfosztjuk őket méltóságuktól. Egyedi és megismételhetetlen vagy kultúripar? Nemzeti sajátosság vagy uniformizáló globalizáció? A bejáratott marketingtechnikák nem adnak választ számtalan kihívásra vagy a bejáratott marketingstratégiák már választ is adtak? Hogyan lehet elérni, hogy a magasművészet ne csak a kevesek öröme legyen, s így a kulturális és közéleti elit magánügye? Van-e egy műalkotásnak célközönsége? Hogyan használhatja ki egy kulturális intézmény a XXI. századi informatikai készségeit? Létezik-e kulturális (marketing)tevékenység közösségépítés nélkül? Tekinthető-e a közösséggel fenntartott valódi kapcsolatnak az, ahogyan a PR (public relations) a saját gyakorlatát kialakította? Léteznek-e sajátosan magyar marketingsikerek a kulturális területen?