MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Falusi Márton: Arany-recepció a kortárs költészetben

2017. április 20. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Kodály Zoltánról az Eötvös Collegiumban

Windhager Ákos, tudományos munkatárs, 2017. április 1-jén előadást tartott Kodály Zoltánról az Eötvös Collegiumban az Eötvös Collegium Baráti Körének ünnepi közgyűlésén. Az előadó Kodály életművéből annak két, eddig kevéssé elemzett oldalát mutatta be: a politikai ellenállóét és a művelődéstörténeti szervezőét.

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Arany-recepció a kortárs költészetben

Falusi Márton tudományos munkatárs Arany János epikájának és lírájának kortárs recepcióját elemezte előadásában. Bemutatta az életmű értékelésének hullámzásait, a verses epikus és a lírikus korszakok különféle értelmezési irányait, majd a kortárs magyar költészet Arany Jánoshoz való viszonyulását vizsgálta Nagy László, Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István, Kányádi Sándor, Térey János és Lövétei Lázár László munkásságának középpontba állításával. A prezentáció alaptézise az volt, hogy fordulat következett be a hagyománytörténésben: a 20. században Arany János költészete látszott korszerűbbnek, mára viszont fölerősödött az epikus struktúrák recepciója.

Az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat a Kodály Zoltán – emlékévhez kapcsolódóan szeptember 7-én folytatódik.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet

Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Farkas Attila, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársának előadását április 6-án hallhatta a közönség az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat keretében.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Farkas Attila: Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Időpont: 2017. április 6. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Az irodalomtörténeti előadások (Toldi Éva, Kontra Ferenc) összegezték a magyar irodalmároknak az Adriával való kapcsolatát. Így nemcsak arra derült fény, hogy hányan kötődnek a Délvidéken, Szlavónián és Zágrábon keresztül a tengerhez, de az is, hogy a kezdetektől hogyan változott az Adria képe az irodalom toposzai között. Pilinszky horvát fordításai (Sokcsevits Dénes) alátámasztották azt a rég ismert igazságot, hogy a magas színvonalú költészet minden nyelvi határt át tud lépni.

A nyelvi kérdéseket feszegette a néprajzi előadó is (Fehér Anikó), aki azt mutatta be, hogy Bátya, az egyik legismertebb horvát-magyar falu miként veszíti el kétnyelvűségét, s ezzel együtt zeneisége is miként homogenizálódik. A jogtörténész (Krizsics Zorán) előadásában felvázolta a két ország együttélésének államjogi kapcsolatait, amelyek közel hétszáz éven keresztül kifejezetten gyümölcsözőeknek bizonyultak. A politológiai értekezés (Kelemen Zoltán) pedig ezt a vonalat terjesztette ki az európai uniós csatlakozási tárgyalások témaköréig.

A régész előadó (Pap Norbert) azt a történeti kutatást foglalta össze, amely során az egymásnak ellentmondó adatok, információk és legendák ellenére sikerült megtalálniuk Szulejmán szultán sírhelyét. A szlavóniai térség nemzetközi hírű kutatója (Silvija Lucevnak) a horvát-magyar együttélés történeti és kulturális vetületére hívta fel a figyelmet, mind a Pejacsevich-család hatásán keresztül, mind a MÁV horvát nyelvterületeken felépített iskoláinak példáján. Végül a zenetörténeti előadás (Windhager Ákos) két szlavóniai horvát-magyar zeneszerző szimfóniát ismertette meg a közönséggel abból a szempontból, ahogy a szerzők a zenében jól hallható módon megküzdöttek fátumukkal a kortárs világtragédiák árnyával.

A szimpózium végkicsengése az volt, hogy noha a kortárs horvát és magyar kulturális szereplők kevéssé vannak tisztában a közös gyökerekkel, azok számos és jelentős lehetőséget biztosítanak a közép-európai identitás egyéni és közös megőrzéséhez.

Arany János körei

Kis Domokos Dániel az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténésze, előadásában Arany János szépirodalmon kívüli életművéről és szerteágazó kultúra- és tudományszervezői tevékenységéről adott képet március 23-án az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat előadásán.
A jelenlevők megtudhatták, hogy Arany egy évig vett részt a Nemzeti Színház Drámabíráló Bizottságában. A feladatot csak barátai, Salamon Ferenc és Gyulai Pál kedvéért vállalta el, ám egy év múlva felmentését kérte. A Koszorú szerkesztése és a Kisfaludy Társaság vezetése közben számos Shakespeare fordításon dolgozott. Érdekes gondolatkísérletként merült fel, hogy a nagyepika zsenije vajon érzett kísértést arra, hogy drámát létrehozzon.
Az előadás érintette Arany református vallásosságát is. A költő ugyan nem fogadta el a Dunamelléki Egyházkerület egyháztanácsnoki tisztségét, ám annak idején Nagyszalontán éppen ő volt az, aki az éneklést a kis gyülekezetben fellendítette.


A rendezvénysorozat következő előadása:
Farkas Attila: Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében
 
2017. április 06. 18 óra
Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
 
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Keresztény egyházművészet a XXI. században Szimpózium a Hild villában

2017. március 16-án

 
„Énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is" - ezzel a bibliai részlettel (Korinthusbeliekhez írt I. levél 14:15) indított annak a projektindító belső szimpóziumnak a programfüzete, amelyet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) szervezett.
Szekularizált világunkban sokfelé próbál a hajszolt, időhiányos, gyakran fenyegetett ember vigaszt, gyógyszert vagy akár csak egy kis pihenőt keresni magának. Nemcsak a vallásukat gyakorló, hívő emberek mélyednek el az egyházakhoz különböző módokon kötődő művészeti alkotásokban. Először nyilvánvalóan a templomépítészet jut eszünkbe, a megszentelt helyszín létrehozása, dekorálása, de fontosak a kegytárgyak és a felcsendülő zene is.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

 

Kis Domokos Dániel: Arany János körei: a művészet és tudomány határán

 

Időpont: 2017. március 23. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el:

https://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Kis_Domokos_Daniel_eloadasa-1.pdf

Arany-alkotások a szimfonikus zenében címmel tartott előadást Windhager Ákos, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa március 9-én a Hild-villában

Az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat harmadik előadásának központi témája a hazai zenei és szépirodalmi kánon közötti kapcsolat volt Arany János irodalmi életművét illetően. Arany János alkotásai ötven dalt, hat operát, négy egyéb zenés színházi alkotást, hét szimfonikus költeményt és nyolc oratorikus művet ihlettek meg.
Az előadás különlegességeként a zenei példákat élő zenei előadásban hallgathatta meg a közönség.
 
A rendezvénysorozat következő előadása:
Kis Domokos Dániel: Arany János körei: a művészet és tudomány határán
 
2017. március 23. 18 óra
Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
 
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Együttműködési lehetőségek egyeztetése Fodor Pállal az MTA BTK főigazgatójával és Mikó Árpáddal az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatójával

Dr. habil. Kocsis Miklós, mb. igazgató meghívása alapján 2017. február 21-én az Intézetbe látogatott Fodor Pál akadémikus úr, az MTA BTK főigazgatója, és Mikó Árpád úr, az MTA BTK Művészettörtneti Intézetének igazgatója. Az egyeztetésen a felek kölcsönös együttműködési szándékukat fejezték ki Intézeteik munkája tekintetében közös kutatások folytatása érdekében.