MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Makovecz Központ és Archívum

Makovecz Imre 1935. november 20-án született, a róla elnevezett budapesti központot és archívumot születésének évfordulóján nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök a főváros XII. kerületében. A Városkúti úton álló családi házat Makovecz Imre a maga és felesége számára tervezte, 2011-ben, nem sokkal az építész halála előtt készült el – így oda már nem költözhetett be. Az épület mostantól egy többfunkciós szellemi műhely lesz, ahol Makovecz Imre hagyatékának nagy része is helyet kap. A Makovecz Központ és Archívum működtetését 2017. november 1-jétől a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet látja el.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában

Tudományos műhelybeszélgetés
2017. november 16.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában címmel tudományos műhelybeszélgetést rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Hild-villában. A korábban már kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerére („Az emigráció kulturális emlékezete a Visegrádi Államokban”; illetve a „Miklós és Petar / Nikola i Péter – horvát-magyar kulturális együttélés” konferenciák kapcsán) is építő hosszútávú kutatás első összejövetelén a közép-európaiság szellemi és tárgyi jellegzetességeit vetették össze a kutatók.

Vajda Barnabás (Komárno, Selye János Egyetem) a k.u.k. emlékezetpolitikát a dunaszerdahelyi világháborús hadifogoly-temető kapcsán mutatta be. Balogh Péter (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) a térség kulturális és földrajzi határvitáit érzékeltette. Pálfalvi Lajos (PPKE) a lengyel kultúra sokosztatúságában mutatta meg Közép-Európa eltérő olvasatait. Glässer Norbert (SZTE) az Osztrák-Magyar Monarchiában élő Magyar Izrael birodalomhoz kötődő identitáselemei alapján kérdezett rá a témára. Az utolsó előadó, Windhager Ákos (MMA MMKI) a szimfonikus kultúra sajátosságai által meghúzott Közép-Európa-képet rajzolta meg. A kérdésfelvető előadásokat követő kötetlen szóbeli diskurzuson a résztvevők kijelölték a kutatási témaköröket a következő találkozóra.

Esték a Hild-villában – Kis Domokos Dániel A SZÍNPADIKUS KODÁLY

Kodály művek színpadi világa

Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik pedig az 1948-ban Balázs Béla szövege alapján, Kodály zenéjével létrejövő Czinka Panna balladája. A Kuruc mese a Marosszéki táncok és a Galántai táncok zenéjére íródott. Bár a koreográfus Milloss Aurél volt, a darabnak nem volt nagy sikere, de szcenikai megformálását a kortárs kritikák is elismerték, mely – mint ahogyan a többi Kodály-mű első színpadi megfogalmazása is – az Operaház máig legkiválóbb díszlettervezőjének, Oláh Gusztávnak volt köszönhető. A Czinka Panna balladája is, 1948-as bemutatója után hamarosan lekerült a műsorról.

2017. november 23. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Jász Borbála: Modernizmus sátortetővel – Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete

Az Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat legújabb kötete

A tanulmány 2017. november 3-án (pénteken) 9 órakor került bemutatásra a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.

A kötet Ligeti Pál – a magyar és az európai mondernizmus jeles képviselőjének – művészetfilozófiáját, építészetelméletét és a hatására kialakuló hazai építészetkritika kezdeteit mutatja be.

A kötetet a Szerzővel közösen Dévényi Sándor az MMA volt alelnöke, Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára és Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója mutatta be. 

 

Esték a Hild-villába - Windhager Ákos Létösszegző magyar kantáták 1920 - 1944 között

 

 

Az előadás szellemtörténeti kitekintést nyújt a Psalmus hungaricus és a Cantata profana időszakában született létösszegző (személyes, közösségi és szakrális létet egybe sűrítő) kantátákra. Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Veress Sándor eltérő közösségi beállítottságból, hasonló közéleti felhangok és azonos szakrális szimbólumok révén zenésítették meg a személyes lét drámáját. Az áttekintés révén kiviláglik a Bartók- és Kodály-remekművek esztétikai magaslata, de a létösszegző művészi igényből fakadó nagyszabású kísérletek fensége is.

2017. november 9. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

„Mozgó dó” A Kodály koncepció értelmezése a XXI. században – szimpózium

2017. november 14.

Pesti Vigadó, Makovecz terem

1966. július 27-én a kaliforniai Berkeley-ben a Corvin Magyar Club keretében Kodály előadást tartott a jelenlévőknek. Az utána kialakult beszélgetésben, vitában megkérdezte tőle valaki, mi is annak az új nevelési módszernek a lényege, „ami iránt a külföld érdeklődik”. Kodály Zoltán maga válaszolt a kérdésre: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel. Hiába kísérleteznek mással, utol nem érik soha. Nem magyar találmány: több mint száz éve egy Curwen nevű angol kezdte; azóta hol használták, hol elhanyagolták. Mi most újra elővettük és nagyon hasznosnak bizonyult.

A másik pedig, hogy az iskolásgyerekek fejét népdallal töltjük meg, ha nincsen benne amúgy is… A népdalokhoz fűződik a zenei elemek megtanítása… A korán, hat-hét éves korban kezdett gyakorlás úgy kifejleszti a gyerek készségét és úgy meggyorsítja felfogóképességüket, hogy nekik ez játék.”

Kórusművei, zenepedagógiai etüdjei, énekgyakorlatai mind ezt a célt szolgálták. Kodály elképzelése tanítványai, munkatársai közreműködésével ért el nemzetközi sikereket és vált maradandóvá, megkérdőjelezhetetlenné. Mi, akik így tanultuk a zenei „betűvetést”, jól tudjuk, hogy nemcsak a kotta vált számunkra ismerős tereppé, de a zene belső világának megértése is könnyebb lett és nem mellesleg, a magyar népdalok világába is örömteli és hasznos betekintést nyerhettünk. A Kodály metódus nem változik: örök és maradandó. Ám a tanuló ifjúság szellemi és mentális változásainak figyelembe vételével időről időre, apró elemeiben más és más ötletek is belekerülhetnek. Konferenciánk, a Kodály Zoltán emlékévhez kapcsolódóan ezek fontosságára próbálja felhívni a figyelmet.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

http://vigado.hu/programok/-/event/10184/-mozgo-do-/10922

Fehér Anikó tudományos munkatárs előadása Kolozsváron.

Fehér Anikó tudományos munkatárs előadást tartott Kolozsváron. A konferenciát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága és az

EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya szervezte. A Tudománytörténeti hagyományok és örökség a kolozsvári (romániai magyar) néprajzkutatásban című eseményen az erdélyi magyarság legkiválóbb néprajzi és antropológiai szakemberei tartottak előadásokat.

A három szekcióülés elnökei Tánczos Vilmos, Keszeg Vilmos és Czégény Dóra voltak, valamennyien a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanárai. Fehér Anikó eladásának címe: Járdányi Pál népzenekutató munkássága és kidei gyűjteménye. A Kolozsvárhoz közeli, Borsa-völgyi településen még ma is él az 1941-42-ben ott gyűjtött Járdányi Pál emléke. Az előadás Járdányi életútját, népzenekutatói eredményeit és kidei munkálkodását mutatta be.

https://www.helikon.ro/tudomanytorteneti-hagyomanyok-es-orokseg-a-kolozsvari-romaniai-magyar-neprajzkutatasban/

Meghallani a másikat

23. Nemzetközi Kodály Szimpózium – Camrose, 2017

Windhager Ákos tudományos munkatárs részt vett a kanadai Camrose-ban megrendezett 23. Nemzetközi Kodály Szimpóziumon. „Kodály személyes, nemzeti és szakrális hitvallásai” címmel tartott előadásában azt mutatta be, hogy az egyes szövegek történeti szerepjátéka révén miként tudtak a vokális életmű legkiemelkedőbb darabjai saját korukban és manapság is érvényesek maradni.

Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székházában, a Hild-villában tartotta ülését

2017. október 16-án a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székházában, a Hild-villában tartotta soron következő tagozati ülését.

Az ülés megnyitása előtt Rátóti Zoltán, a Színházművészeti Tagozat ezévi díjának átadása keretében köszöntötte Orosz Adél Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas táncművészt.

A díjátadót követően dr. Kocsis Miklós vezetésével rövid házbejárásra került sor, amelyen a jelenlévők megismerhették az épület történetét és átalakításának folyamatát.

Arany János recepciója az operairodalomban

Az MMA MMKI tudományos munkatársa, Windhager Ákos „Toldi szerelme – Arany János recepciója az operairodalomban” címmel jelentetett meg tanulmányt a Napút művészeti-tudományos folyóirat 2007/6. Arany-számában. A tanulmány röviden áttekinti az Arany-szövegekre épülő operákat, majd tudományos igényű elemzést ad a legjelentősebb Arany-operáról, Mihalovich Ödön Toldi szerelme című zenedrámájáról. A Toldit 1889-ben kezdte komponálni a szerző Gustav Mahler inspirációja hatására, aki később annak előjátékát be is mutatta a Budapesti Filharmóniai Társaság egyik jubileumi hangversenyén. A zenedráma alapvetően kísérlet az erkeli és wagneri zeneiség ötvözésére. Fajsúlya, jelentősége és egykori népszerűsége miatt joggal gondolhatjuk sikeresnek, amelyet később Dohnányi is folytatott A vajda tornyában (1922).

Az Arany-számban megtalálható még Windhager Ákos és Sziklavári Károly közös tudományos kutatását prezentáló műjegyzék, amely a jelentősebb Arany-megzenésítéseket tartalmazza.

Együttműködési lehetőségek a Budapesti Metropolitan Egyetemmel

2017. szeptember 11-én az MMKI igazgatója a Budapesti Metropolitan Egyetemre látogatott, ahol Baráth Hajnal művészeti rektorhelyettessel és Túry Györggyel a Kommunikáció és Művészeti Kar dékánjával a jövőbeli együttműködés megteremtése érdekében folytattak hasznos és előremutató eszmecserét.

Tudományos fokozatszerzés

2017. szeptember 8-án dr. Falusi Márton, az MMKI tudományos munkatársa summa cum laude minősítéssel PhD fokozatott szerzett a Pécsi Tudományegyem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában „Jog és irodalom, haza és haladás a magyar eszmetörténetben” című doktori munkájával.