MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Művészet és pedagógia - kiállítás, könyvbemutató, konferencia a Kaposvári Egyetemmel és a kaposvári Csiky Gergely Színházzal együttműködésben

Idén immár második alkalommal valósult meg az a hármas összefogás, amelynek eredményeként 2019. május 9-én színes, gazdag programsorozat valósult meg Kaposváron. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Kaposvári Egyetem Pedagógiai, valamint Rippl-Rónai Művészeti Kara tavaly egy tanulmánykötetet jelentetett meg, idén kiállításokkal, könyvbemutatókkal és konferenciával készültünk a Művészet és pedagógia névvel jelölt eseményre. 

Sajtóbemutató - Kortárs magyar irodalmi művek lexikon

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) 2019. május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét. Az ingyenesen elérhető és folyamatosan frissülő honlap mellett az MMA MMKI nyomtatott formátumú lexikonban is közzé fogja tenni a kutatás eredményeit. A lexikon célja a kortárs magyar irodalom értékeinek tudatosítása és népszerűsítése.

Az idő küszöbén - A magyar balett története

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar balett történetének bemutatását tűzte ki célul azon a műhelykonferencián, amelyet május 6-án rendezett meg az óbudai Szindbád Rendezvénytérben. Az esemény Milloss Aurél táncművész, koreográfus, balettigazgató 1951-es római koreográfiája után Az idő küszöbén címet kapta. A Kutatóintézet a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen korszerű módszerekkel vizsgálja a magyar balett-történetet, így egy hosszú távú koncepciót követve minden évben egy-egy tudományos ülésszakon számolnak be az aktuális kutatási eredményekről. Az előadók tudatosan igyekeztek utalni ezen tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett és más színpadi táncok koreográfiájára.
A műhelykonferenciát Farkas Attila filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa nyitotta meg. Beszédében Kiss János balettművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának szavait idézte, aki üdvözölte a résztvevőket, és kiemelte azon kutatások fontosságát, amelyek azt vizsgálják, „miképpen mozdította a tánc, a balett az emberi létezés minőségét”.

Haza a mélyben II. – Kortárs öko-regionalista építészet Romániában – 2019. május 23. 18.30 FUGA

Török Áron előadása egy pályakezdő évtized történetét járja körbe, amely során egy Budapestről Háromszékre hazatérő fiatalember egyszerre próbál igazodni a helyi feltételekhez és hitvallása szerint alakítani rajtuk. Néhány munkájukat ismertetve szeretné bemutatni azt a környezetet, amelyben azok születtek, inspirációs forrásaikat és nehézségeiket. Beszélni kíván röviden a háromszéki építészek maroknyi közösségéről és törekvéseikről is. A témát nem egy átfogó szemlélettel fogja elemezni, inkább egymástól független történeteket mesélne el, amelyek mondandóját – talán kevésbé átláthatóan, de annál izgalmasabban – eredeti élethelyzetekben jeleníti meg. Török Áron a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 2005-ben, majd a gyakornoki évek után, 2008-ban tért haza.

Könyvtári beszélgetések - A digitálisan születő magyar kultúra megőrzése webarchiválással

A 21. századi kultúra már nagyrészt számítógépen születik és az interneten terjed. Digitális értékeink megőrzése és kutathatóvá tétele ugyanúgy közös feladata azok előállítóinak, terjesztőinek, a tudományos és a
memóriaintézményeknek, mint ahogy ez a hagyományos hírforrások, könyvek és egyéb dokumentumok, valamint a művészeti alkotások esetében zajlott és zajlik évszázadok óta. Az informatika gyors változása és a világhálón közzétett kulturális tartalom növekedésének, változásának és eltűnésének elképesztő tempója miatt ez a feladat egyáltalán nem könnyű és nincsenek évszázadaink a megoldására. A 25 éves magyar webnek már számtalan értékes része veszett el, az első hazai hírportáltól kezdve az Internet Expo magyar pavilonján át a legnépszerűbb magyar közösségi oldalig.

Esték a Hild-villában - Wesselényi-Garay Andor: Makovecz építészete és annak hatása- 2019. 05.09.

Makovecz Imre építészetével kapcsolatos elsődleges asszociációink egyike a szentség, a szakralitás, amely éppúgy rejtezett építészeti formáiban, mint az általa létrehozott terekben; éppúgy az organikus építészet természet – értsd: mindenség-közeliségében, mint a házak által képviselt narrativitásában. Miközben Makovecz Imre templomépítőként jelenik meg előttünk - nem utolsósorban közösségépítői tevékenységének következtében -, mi több építészete kapcsán akár arra a megállapításra is juthatunk, egész életében templomokat épített, az első ilyen megbízása a paksi római katolikus templom volt.

Csomortáni Gál László kiállítás megnyitója a Makovecz Központban

Csomortáni Gál László képzőművész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasának kiállítását megnyitja Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A megnyitón közreműködik Heinczinger Mika énekmondó.

A kiállítás díjtalanul megtekinthető 2019. április 29. és május 12. között, a Makovecz Központ és Archívum nyitvatartási idejében. (Hétfő-szerda-péntek 14.00-17.00)

Az idő küszöbén - A magyar balett története - műhelykonferencia

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézete a Magyar Táncművészeti Egyetem kutatóival közösen a magyar balett történetének korszerű kutatását tűzte ki célul. A konferencia irodalmi címe Milloss Aurél 1951-es római koreográfiájára utal, amelyben Bartók Béla Concerto című zenekari művére komponált előadást. Az előadók tudatosan utalnak a jelenlegi tudományos vállalkozás időszerűségére, a balett-történet bartóki fordulatára, a tánccá értelmezés hagyományára, valamint a balett – és más színpadi táncok – koreográfiájára. Az egyes előadások a zenetörténeti hagyományokra támaszkodó balett-történeti alapkutatási kérdésekről, törekvésekről és fejleményekről számolnak majd be. A balett-történeti kutatások egy hosszútávú tudományos koncepciót követnek, amelynek eredményeit minden évben egy-egy tudományos ülésszakon prezentálják. 

Pályázati felhívás: „A szegedi papucs újragondolása”

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége célja a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek támogatása, kézműves mesterségek fennmaradása, a mesterségbeli tudás átörökítése.
Mindezek legjobb példája a 2019-ben már 33. alkalommal megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepe, amely egy olyan nemzetközi hírű fesztivál, ahol a népi kismesterségek jeles képviselőivel találkozhat az érdeklődő közönség.

Esték a Hild-villában - Fehér Anikó: Zene a templomban - 2019. 04.25.

A népének terjedése, feldolgozása a 20. században

A népének szó többféle értelmezéssel bír. A néprajz- népzenetudományban  a népi nyelvű egyházi énekek hagyományos rétegét nevezik így, azaz azokat a liturgián kívüli (paraliturgikus) dalokat, amelyeket a nép elsősorban a templomon kívüli ájtatos alkalmakon (búcsú, halott melletti virrasztás, Mária dicsőítések, stb.) énekel. De idetartoznak a teljesen elvilágiasodott, mégis emelkedett tartalmú egyéb énekek is, pl. a Kánai menyegző vagy a Katekizmusi ének. Alapvetően népéneknek mégis a nép által, általában a kántor vezetésével és orgona kíséretével előadott, az ordináriumon kívüli ún. szenténekeket nevezzük, amelyek strófikusak, kötött formájúak és biztosítják a nép részvételét a szentmise folyamán a liturgiában.

Haza a mélyben II. Kortárs öko-regionalista építészet Romániában - 2019. 04. 18. 18.30

„Szégyen a szó ha nem vigasz,
Szégyen a vers, ha nem igaz.”

(Szilágyi Domokos)

Tárgyi környezetre is vetíthető a Szilágyi Domokos által megfogalmazott szentencia? Hol köszönhet vissza mindez az építészetben? Lehet-e műhely az iroda? A kolozsvári MossFern munkáinak bemutatásával Macalik Arnold építész ehhez hasonló kérdések mentén igyekszik a résztvevőkkel együtt szemlélődni. 

Könyvtári beszélgetések - Szövegbányászat, névterek, adatvizualizáció, digitális filológia...

A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. A Digitális Bölcsészet mindezen kutatók közös fóruma. Az elektronikus folyóirat azzal a céllal indult 2018-ban, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére, segítse az ezzel foglalkozó közösség szerveződését, gazdagítsa a kutatási terület oktatását. A lap alapításáról, célkitűzéseiről, illetve a digitális bölcsészet jelentőségéről és lehetőségeiről beszélgetnek a lap szerkesztői Vass Johanna könyvtárvezetővel.