MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Műhelybeszélgetés


Eszmetörténeti lehetőségek műhelykonferencia a Hild-villában

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének célkitűzése, hogy az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó kutatások mellett a művészet társadalmi viszonyrendszereit tárgyaló vizsgálatok is szerves részét képezzék tevékenységének, ezzel együtt az Intézet a módszertani kutatásokat is feladatai között tartja számon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a különböző tematikájú kutatások között az eszmetörténet lehet az egyik módszertani kapcsoló elem, sőt integráló és strukturáló elv is. A Hild-villában 2018. május 15-én Eszmetörténeti lehetőségek címmel megrendezett műhelykonferencia az eszmetörténet és három diszciplína (zenetörténet, történettudomány, irodalomtörténet) viszonyát vizsgálta.

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI PROTESTÁNS TEMPLOMOK CENTRALIZÁLÓ FORMÁI MAGYARORSZÁGON

2018. május 14-én került sor a Hild-villában Hajós-Baku Eszter megbízott kutató tanulmányának műhelyvitájára. A téma kapcsán a felkért opponensek, Schneller István (Budapest volt főépítésze), Krähling János (a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének vezetője), Veöreös András (a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének vezetője), Bach Péter (építész) és Wesselényi-Garay Andor (az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa) voltak. Mind az opponensek, mind a közönség soraiban helyet foglaló vendégek egyöntetű rokonszenvvel fogadták a Szerző munkáját. Kiemelték a kutatás hiánypótló jellegét, a hatalmas és jól mozgatott szakirodalmat, az újdonságnak számító források felmutatását és a téma által lefektetett horizont tágasságát.

A kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz honlapunkon is.

A nemzeti kultúra fogalma és védelmének nemzetállami mozgástere

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete és a Szerzői Jogi Fórum Egyesület kutatási együttműködésben állapodott meg 2017 őszén. E kutatási program keretében “A nemzeti kultúra fogalma és védelmének nemzetállami mozgástere” címmel a kutatók elsősorban a nemzeti kultúra támogatásának jogi eszközrendszerét vizsgálják és tesznek javaslatokat az esetleges fejlesztési lehetőségekre, a szerzői jog e területen való jelentőségét fókuszba állítva.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában

Tudományos műhelybeszélgetés
2017. november 16.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában címmel tudományos műhelybeszélgetést rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Hild-villában. A korábban már kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerére („Az emigráció kulturális emlékezete a Visegrádi Államokban”; illetve a „Miklós és Petar / Nikola i Péter – horvát-magyar kulturális együttélés” konferenciák kapcsán) is építő hosszútávú kutatás első összejövetelén a közép-európaiság szellemi és tárgyi jellegzetességeit vetették össze a kutatók.

Vajda Barnabás (Komárno, Selye János Egyetem) a k.u.k. emlékezetpolitikát a dunaszerdahelyi világháborús hadifogoly-temető kapcsán mutatta be. Balogh Péter (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) a térség kulturális és földrajzi határvitáit érzékeltette. Pálfalvi Lajos (PPKE) a lengyel kultúra sokosztatúságában mutatta meg Közép-Európa eltérő olvasatait. Glässer Norbert (SZTE) az Osztrák-Magyar Monarchiában élő Magyar Izrael birodalomhoz kötődő identitáselemei alapján kérdezett rá a témára. Az utolsó előadó, Windhager Ákos (MMA MMKI) a szimfonikus kultúra sajátosságai által meghúzott Közép-Európa-képet rajzolta meg. A kérdésfelvető előadásokat követő kötetlen szóbeli diskurzuson a résztvevők kijelölték a kutatási témaköröket a következő találkozóra.

Művészet, tudomány, filozófia

Műhelybeszélgetés a Hild-villában

A művészet, a tudomány, a filozófia egymás nélkül nem létezhetnek. Mit mondanak egymásnak, mit értenek egymásból? E kérdéseket körbejárva tartott „Művészet, tudomány és filozófia" címmel projektindító műhelybeszélgetést az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete.

Beszámoló a „Kizökkent idő

2016. november 7-én munkamegbeszélést tartott az a csoport, amely a „Kizökkent idő" munkacímmel folytat kutatást. A ma emberét egy sajátos hiányérzet és korszakvégi hangulat jellemzi: valami mélyen húzódó rossz közérzet, tompa negativitás érzés, egzisztenciális fáradtság, kimerültség. Nem tudja, mi a baj, csak annyit tud, hogy „valami nincs rendben…" Ezt az érzést egy olyan változás kelti, ami valaminek a visszavonulása, elvonulása, eltűnése nyomán lép fel. Olyan negativitás-érzés, ami nem engedi magát megragadni, mert bár hatni hat, de nem artikulálható, nem megnevezhető. Egyfajta, kontúrokkal nem rendelkező hiány, ami nem rajzolja elő — még negatív lenyomatként sem — azt, aminek a hiánya. Természetesen elképzelhető, hogy csak a jelenlegi állapotában és a mi jelenlegi állapotunkban mutatkozik ilyen kétségbeejtően anonimnek, és idővel, kellő gondolkodói és művészi erőfeszítéssel fokozatosan körvonalazódni fog, s ez egyben annak a valaminek a fokozatos megmutatkozása is lesz, ami ebben az állapotban meghatározatlan hiányként észlelődik.

Márai és a művészetek

MŰHELYBESZÉLGETÉS

„…a ter­mé­szet cso­dá­ján túl van még va­la­mi, ami több­let"
(Néhány pillantás Márai Sándor és a művészetek kapcsolatára)

Márai Sándor személyét és életművét sok szempontból elemezték már. Alapvetően rendelkezünk valamiféle képpel e pálya kilenc évtizedének számos vonatkozásáról, mégis vannak olyan területek, amelyek újabb, mélyebb kutatásokat kívánnak. Ezek közé tartozik a kassai polgár egyes művészeti ágakhoz való viszonya is. Vannak triviális, könnyebben megközelíthető kötődései (pl. irodalom, színház), de ennél jóval több munkát igényel a fotókhoz, a filmhez vagy a zenéhez való kötődése bemutatása. írásomban röviden ismertetem e vonatkozások legfontosabb jegyeit és felvillantom néhány konkrét példán keresztül, mit is gondolt, írt a XX. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója azok kapcsán.

A remekművekről írt, mindenkinek szánt tanácsa önmaga számára is irányadó volt: Ha csak te­he­ted, élj min­dig úgy, hogy az em­be­ri szel­lem kris­tály­ba fa­ra­gott re­mek­mű­ve­i­nek egyi­két min­den­nap meg­szem­léld, s ha né­hány pil­la­nat­ra is! Ne múl­jon el egyet­len na­pod, hogy nem ol­vas­tál né­hány sort Seneca, Tolsz­toj, Cer­van­tes, Arisz­to­te­lész, a Szent­írás, Ril­ke vagy Marcus Aurelius köny­ve­i­ből. Min­den­nap hall­gass né­hány ütem ze­nét, ha más­képp nem le­het, szó­lal­tasd meg a ze­ne­do­bo­zon Bach, Bee­tho­ven, Gluck vagy Mo­zart va­la­mely té­te­lét. Ne múl­jon el nap, hogy nem né­ze­get­ted né­hány per­cen át va­la­mi­lyen jó nyo­mat tük­ré­ben Brueghel, vagy Dürer, vagy Mi­che­lan­ge­lo va­la­me­lyik fest­mé­nyét vagy raj­zát.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők Mészáros Tibor: Márai és a művészetek című tanulmányát a különböző művészeti ágak szempontjából elemzik.

A részvétel regisztrációhoz kötött: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/marai-es-a-muveszetek-muhelybeszelgetes

A Márai és a művészetek című tanulmány PDF formátumban az alábbi linken érhető el:
https://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Marai-tanulmany.pdf

Az MMA MMKI 2016.augusztus 29-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a szeptember 5-én megrendezésre kerülő 1956/68 emigrációi Közép-Európában című műhelytalálkozó részleteit.

A nemzetközi műhelytalálkozó célja, hogy az MMA MMKI megalapozzon egy hosszú távú, közép-európai kutatási együttműködést. Meghívott lengyel, cseh, szlovák és magyar előadóink 1956 és 1968 történelemfordító eseményeinek művészeti vonatkozásait három szempontból vizsgálják: 1. miként jeleníti meg az emigránslétet a „visegrádi alkotók" emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája; 2. az emigráns alkotók milyen műhelyeket és médiumokat tartottak fenn; 3. a „visegrádi országok" kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a történelmi események recepciói és a múltreprezentáció művészi eszközei. A poznańi, a budapesti és a prágai megmozdulások új kulturális identitásokat képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya.
A rendezvény időpontja és helyszíne: 2016. szeptember 5., 10.00 – 18.45, Pesti Vigadó
 
Az előadások angol nyelvűek, a részvétel regisztrációhoz kötött.
 
Partnereink: a Visegrad Fund támogatásával a pozsonyi BISLA Liberal Arts College, az olomouci Listy és a lublini Akcent folyóirat
 
A részletes program és az előadók absztraktjai itt található:/documents/6787425/0/The+Refugee+of+1956-68+cultural-scientific+workshop.pdf/f640b692-479d-4733-9305-5ebff01cc3ed