MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Konferencia


Ismeretterjesztő előadásokkal várta májusban látogatóit a Makovecz Központ

“…népművészeti jelekről” címmel 2018. május 7-én 19 órakor tartotta a Makovecz Központ és Archívum első nyilvános eseményét, amelyen Hüse Csaba színművész monológjában Makovecz Imre 1977-ben tartott „…népművészeti jelekről” című legendás kaposvári előadását elevenítette fel, az akkori vetített anyag felhasználásával.

Egyházművészeti konferencia és Kallós Zoltán-emléknap a Műcsarnokban

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete egyházművészeti konferenciát tartott május 31-én és június 1-jén Vallás – Nép – Művészet címmel a keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozat harmadik állomásaként a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A másfél napos program során, amelynek második napját az idén februárban, 91 évesen elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő emlékének szentelték, a keresztény egyházművészet néprajztudományi és népművészeti vonatkozásairól, a népi vallásosságról, a szakrális népi építészetről, a szakrális térben megjelenő vizuális elemekről, zenéről és szövegekről beszéltek az előadók.

 

Eszmetörténeti lehetőségek műhelykonferencia a Hild-villában

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének célkitűzése, hogy az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó kutatások mellett a művészet társadalmi viszonyrendszereit tárgyaló vizsgálatok is szerves részét képezzék tevékenységének, ezzel együtt az Intézet a módszertani kutatásokat is feladatai között tartja számon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a különböző tematikájú kutatások között az eszmetörténet lehet az egyik módszertani kapcsoló elem, sőt integráló és strukturáló elv is. A Hild-villában 2018. május 15-én Eszmetörténeti lehetőségek címmel megrendezett műhelykonferencia az eszmetörténet és három diszciplína (zenetörténet, történettudomány, irodalomtörténet) viszonyát vizsgálta.

Nemzetközi tudományos szimpózium Szigligeten: A közép-európai identitás történelmi előzményei

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet háromnapos nemzetközi konferenciát tartott Szigligeten 2018. május 7. és 9. között. A kétnyelvű (angol és magyar) rendezvény címe: The Light and Shadow of ‘K. und K.’ Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe. A tizenegy – bajor, szlovák, cseh és magyar nemzetiségű – előadó a plenáris üléseken saját identitáskutatásáról számolt be; az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Két álláspont körvonalazódott a közép-európai identitással kapcsolatban: egyfelől a térség önképét geopolitikailag és kulturálisan meghatározó birodalmakkal, a közös történelmi veszélyekkel szembeni összefogás (hídszerep) toposza, másfelől viszont ugyanennek a létállapotnak köztes/átmeneti zónaként, ugyanakkor sajátosságként való értelmezése.

Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megnyitójában a rendezvény előzményeiről és távlati lehetőségeiről beszélt.

Kallós Zoltán emléknap

2018. június 1.

Műcsarnok

Almási István így emlékezik vissza a kitűnő népzenekutatóra:

„Amikor Erdélyben megkérdezünk akár fiatal, akár középkorú értelmiségieket, hogy szerintük ki a legnagyobb magyar népzenekutató, szinte kivétel nélkül azt válaszolják, hogy Kallós Zoltán, pedig a legtöbben hallottak Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Lajtha Lászlóról és a népzenetudomány többi kiválóságáról. Kétségtelen, hogy Kallós Zoltán hosszú élete során rendkívül sok – mintegy 14.000 – értékes népzenei adalékot gyűjtött, magyar dallamokon kívül számos románt és cigányt is. Neve 1970-től vált általánosan elismertté, amikor a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Balladák könyve című kötete, amelynek összeállításához a nyelvtudós Szabó T. Attila és a zenetudós Jagamas János nyújtott segítséget. Nem sokkal ezután a kibontakozó táncházmozgalomban vállalt irányító, támogató szerepe, úgyszólván állandó jelenléte növelte a népszerűségét.

Terepen végzett munkáját négy hagyományőrző tájegységre összpontosította: a Mezőségre, Kalotaszegnek a Nádas mentén fekvő falvaira, a Gyimesi-szorosra és Moldvára. Dallamok tekintetében arra törekedett, hogy főleg régi stílusú alkotásokat gyűjtsön. A népköltészeti műfajok közül kiváltképp a balladák kutatását tartotta fontosnak. De érdekelték a katonadalok, a szerelmi dalok, a bujdosóénekek, a keservesek, a rabénekek, a gyermekdalok, a szokásdalok, a hangszeres táncdallamok és az egyházi népénekek is. Igen gazdag a tárgyi néprajz körébe tartozó népművészeti gyűjteménye is: szőttesek, varrottasok, hímzések, népviseletek, bútorok és kerámiák teszik teljessé Kallós hagyatékát.

Grandiózus teljesítményének talán legfőbb titka akkor világosodott meg előttem, amikor Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó első igazgatójának megbízásából fölkerestem Kallóst, és tolmácsoltam az igazgató ajánlatát, amely szerint elintézi, hogy Kallós a Kolozsvári Folklórintézet munkatársa legyen. A kutató válasza ez volt: “Nem adom fel a szabadságomat”. Vagyis inkább folytatta az életét szellemi szabadfoglalkozásúként. Így jutott a legrangosabb állami kitüntetések birtokába.”

Program:

  • 9:30 – 10:00 Regisztráció
  • 10:00 – 10:10 Köszöntő
  • 10:10 – 10:40 Andrásfalvy Bertalan: Emlékeim Kallós Zoltánról
  • 10:40 – 11:10 Almási István: Kallós Zoltán néprajzkutatói érdemei
  • 11:10 – 11:40 Balázs-Bécsi Gyöngyi: Kallós Zoltán hagyatéka
  • 11:40 – 12:10 Kávészünet
  • 12:10 – 12:40 Fehér Anikó: Kallós Zoltán üzenete
  • 12:40 – 13:10 Éri Péter: Kallós Zoltán néprajzi gyűjtőútjai
  • 13.10 – 13:40 Népzene Erdélyből és Moldvából Kallós Zoltán emlékére – koncert

 

előadók:

  • Enyedi Ágnes, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népdalénekes
  • Salamon Soma, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népzenész
  • 13:40 – 13:50 Kérdések
  • 13:50 Zárszó

 

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

VALLÁS-NÉP-MŰVÉSZET

egyházművészeti konferencia

Időpont: 2018. 05. 31.

Helyszín: Műcsarnok, az MMA intézménye

 

A keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozatunk harmadik állomásához érkeztünk. Az alapokat tisztázó, majd az embert közvetlenül érintő lelki hatásokat vizsgáló beszélgetések után most a néprajztudomány ezen vonatkozású eredményeit, kutatásait is bevonjuk a körbe.

Az alcímül választott kifejezések önmagukban is megérnének egy-egy tudományos ülésszakot. Többféleképpen értelmezik a különféle diszciplínák képviselői mindhármat, most mégis megpróbáljuk ezeket együtt vizsgálni, elsősorban a néprajz, valamint a teológia szemszögéből.

„A népi vallásosság nem más, mint a hitnek egy meghatározott környezet kulturális elemeiből táplálkozó kifejeződése, amely eleven és hatékony módon értelmezi és vonja kérdőre a résztvevők érzékenységét” – mondta II. János Pál pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris üléséhez intézett üzenetében 2001. szeptember 21-én. A „nép”-nek nevezett társadalmi réteg összetételének változásával együtt módosul annak kultúrája is. E tekintetben állandóan „úton” vagyunk, vagyis folyamatos a változás.

Konferenciánkon elsősorban a XXI. század elején tapasztalt jelenségekre figyelünk, azt vizsgálva, hogyan maradnak meg bizonyos elemek, illetve ezek miként változnak az esztétikai környezetükkel együtt. Azt is reméljük, hogy egyre közelebb juthatunk annak a titoknak a megfejtéséhez, ami a lenti és a fenti világot összekötő cselekmények mögött rejlik.

Így kerül szóba egy olyan ereklye, amely eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt. Hallhatunk egy térség vallásos jelenségeiről, azok intenzitásáról, illetve a vallásos művészetnek a parasztság körében való megnyilvánulásáról. Fontos figyelni a szakrális térben megjelenő vizuális elemekre, de az itt elhangzó muzsikára, szövegekre, és az ezeket közrefogó épületre is. Szintén szükséges kitekinteni a keresztény körből, megfigyelve azt, hogy a távoli kultúra elemei valóban messze vannak-e a miénktől.

Mennyire fontos a klasszikus vallásosság, azaz az egyház intelmeinek pontos betartása, a vallásos cselekmény tárgyi kellékeinek autentikus volta, avagy változ(hat)nak-e szokásaink, környezetünk?

A nap gondolatköre összességében erre a kérdésre keresi a választ. A konferencia második napján a nemrég elhunyt Kossuth-díjas népzenekutatóra, Kallós Zoltánra emlékezünk.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

 

 

 

Szerzői jogi kutatások – komolyzenei workshop a Hild-villában

A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. A zenekultúrában való részvétel szinte minden területét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek előadóművészi interpretálásáról van szó, akárha védett alkotások rögzítéséről, akárha csak „egyszerűen” azok létrehozatala az érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára.

Symphonia Ungarorum

tudományos ülésszak Nagy Gáspár és Szokolay Sándor életművéről

2018. 03. 28.

Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

Nagy Gáspár és Szokolay Sándor nagyszabású életművéből a rendszerváltás után főként a közéleti konnotációk kerültek az elemzések középpontjába. A szerzők 1956-os forradalom eszmeisége iránti elkötelezettsége valóban identikus, ám nem kizárólagos elem ars poeticáikban. A nemzeti hagyományközösséggel való azonosulás s a megélt, személyes hit szintúgy eleme művészi hitvallásaiknak, mint az örökölt stílus és a kísérletező nyelvjáték ötvözése. Öntörvényű, romantikus alkatú művészként egyikük sem igyekezett az iskolánként és kurzusonként változó korszerűségi elveknek megfelelni; egy egyetemes közösségnek írtak nyelviségükre reflektáltan, aktuálisan, alkotói személyiségük legteljesebb hitelével. A jelen tudományos ülésszak ezért azt a célt tűzi ki, hogy megkezdje a két életmű újraolvasását, s az egyes műveket eleddig kevéssé figyelembe vett szempontokból helyezze el új, egyetemes és hazai kontextusokban is. Az alkotói kompozíció, annak közönséggel folytatott párbeszéde, valamint a szakmai recepció három csomópontjában vélik a szervezők tetten érni a két művész velünk élő örökségének kortárs jelentőségét. A két alkotó együttes tárgyalását ars poeticáik összeolvashatóságán túl indokolja, hogy több ízben is kölcsönösen megihlették egymást. Az ezeréves államiság tiszteletére, közös vállalkozásként született meg a Symphonia Ungarorum kantáta, amelynek ünnepélyes levetítésével zárul az ülésszak. A mű mindkettőjük számára létösszegző vallomás a művészetről, önmagukról és a közösségről.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni az alábbi linken keresztül lehet: http://vigado.hu/symphonia-ungarorum

A magyar művészetelmélet hagyományai

Kétnapos szakmai konferenciát szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar művészetelmélet hagyományairól a Pesti Vigadóba, ahol a meghívott előadók arra keresték a választ, hogy beszélhetünk-e önállóan működő diszciplínaként a magyar művészetelméletről. A 2018. február 12–13-án tartott konferencián azokat a kérdéseket is feltették: miféle hagyománykincsből meríthet a magyar gondolkodó, amikor műalkotásokkal foglalkozik, vagy hogyan alakul ki a kánon, ami aztán hatással van a művészettel foglalkozók közösségének életére?

A magyar művészetelmélet hagyományai konferencia

Időpont: 2018. 02. 12-13.

Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

Miféle hagyománykincsből meríthet a magyar gondolkodó, amikor műalkotásokkal foglalkozik? Vajon helytálló toposz, hogy a magyar művelődéstörténet kevéssé teoretikus hajlamú? Inkább a szépirodalmi – költői vagy esszéista – dominancia érvényesül benne? És vajon igaz-e, hogy a „nemzeti tudomány” és a „nemzeti filozófia” jelszavainak elvetése, a szellemtörténeti iskola meghaladása után nem maradt egyéb teendőnk, mint a külföldi elméletek fordítása, recepciója – vagy egy sötétebb színezetű kifejezéssel élve: importja? Amit pedig másoktól tanultunk, ellestünk a múlt század folyamán, erjesztőleg hatott-e ránk, akik – legyünk mégoly széles látókörűek – végső soron magyarul értelmezünk, kommentálunk, ítélkezünk, vitázunk; ekként örökítünk meg műveket a kulturális emlékezet csarnokaiban, és csinosítjuk azokat a csarnokokat? A kánon ugyanis összeforr azzal a regiszterrel, amely a közösség életére fordítja le. A mai kutatók nagy nyeresége lenne, ha minél több olyan eredményt föl tudnánk mutatni, amely sajátunk, és a múltból átmenthető. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében ehhez végeznek – mintegy a hosszútávú munkát előkészítő – mélyfúrásokat a XX. századi magyar művészetelmélet jelentős alakjairól a konferencia előadói.

A program itt tekinthető meg:

https://www.mma-mmki.hu/userfiles/MMA_MMKI_Muveszetelmeleti_konferencia_program_2018._02._12-13.pdf

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni itt lehet:

nap:http://vigado.hu/magyar-muveszetelmelet-hagyomanyai-1-nap

nap:http://vigado.hu/magyar-muveszetelmelet-hagyomanyai-2-nap