MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Esték a Hild-villában


Esték a Hild-villában - Pap János: VIASZBA KARCOLT HANGOK -a fonográf, az első mechanikus hangrögzítő és -visszajátszó

A hangok rezgések, és ha ezen rezgések geometriáját valamilyen módon rögzítjük, és letapogathatóvá tesszük, az egyébként illékony hangokat halhatatlanná varázsoltuk. Noha Edison előtt számosan kitalálták, hogy a rezgéseket hogyan lehet rajzolt formában megőrizni, mégis ő volt az első, aki 1877-es találmányával, a forgó viaszhengeres fonográffal lehetővé tette a világ hangjainak újrahallgatását. Az előadó erről az útról fog mesélni, a működési elvekről (fizikáról, akusztikáról), kicsit a felhasználásról, és a továbblépésről, illetve az újjászületésről, a múlt hangrajzainak digitális újraalkotásáról.

Időpont: 2018. szeptember 20. 18:00

Helyszín: Hild-villa, az MMA MMKI székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük részvételi szándékát ide kattinva jelezze: Online jelentkezés

Szeptember 6-án folytatódik az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat

Thomas Alva Edison rendkívüli jelentőségű, a kultúra történetét nagyban befolyásoló műszaki találmánya, a fonográf 1878. február 19-én kapta meg a szabadalmat. Edison a készülékek gyártására megalapította az Edison Speaking Phonograph Company céget.

Ezen események évfordulója előtt tiszteleg sorozatunk.

A fonográfot hivatalosan először néprajzi felvételek készítésére használták az amerikai kontinensen. Európában elsőként Vikár Béla alkalmazta, népdalok gyűjtésére.

A fonográf természetesen nemcsak a folklór gyűjtések menetét gyorsította meg, hanem a tudománytörténetben, a zenetörténetben és a kommunikációban is hatalmas előrelépést hozott. Előadás sorozatunk a hangrögzítés kezdeteit, a fonográfos gyűjtéseket, majd az ezt követő egyéb eljárásokkal készített felvételeket mutatja be, technikai, művészi és történeti szempontból. Különös tekintettel leszünk a népzentudományra, mert abban hozta a legnagyobb változásokat.

A sorozat előadásai nemcsak a fonográf történetét, de használatának múltját is bemutatják.

A rendezvény ingyenesen látogatható, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

Első előadónk: Windhager Ákos - Moór Emánuel és a marketing

 

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Windhager Ákos: Terényi Ede zeneszerző munkássága

Terényi Ede önmagát Bartók Béla „gyermekének” tartja olyannyira, hogy ezt ifj. Bartók Bélának is jelezte. Ez az önmeghatározás éppannyira jelent küldetést, ethoszt, mint állandó önkritikát. A marosvásárhelyi születésű és kolozsvári életutat magáénak mondható alkotó folyamatosan kapcsolatban állt a zenei folyamatok három áramlatával: a magyar zenekultúrával, a romániai zeneélettel és – azokon keresztül, de azoktól függetlenül is – a nemzetközi mozgással. Zeneszerzőként, egyetemi oktatóként és kritikusként kereste, elemezte a régi, illetve új jelenségeket, amelyeket újra s újra egységbe fűzött. Öntudatos módon alkotta meg az egyes egységgé váló zenei halmazok karaktereit, amelyek azután stílus-korszakként jelennek meg a visszatekintés távlatából (is). Az 1980-as évek második felében ért fel alkotói fennsíkjára, ahol immáron meg-megújuló kísérletei is egy létösszegzés elemeivé váltak.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Tóth László: A felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom műhelyei

Az előadás megkísérli meghatározni a (cseh)szlovákiai magyar irodalom fogalmát, s röviden áttekinti ez irodalom(rész) kialakulásának körülményeit és majd százéves történetének legfontosabb csomópontjait (eredményeit, alkotóit, alkotásait, műhelyeit, „paradigmaváltásait”). Összefoglalja azokat a vitákat, melyek e száz év során e fogalom körül, továbbá magának a ’(cseh)szlovákiai magyar irodalomnak’ a létéről, illetve nemlétéről folytak, s melyek végül a fogalom viszonylagosításához vezettek. Kitér azokra a változásokra, amelyekre a szlovákiai magyarság életében, kultúrájában a rendszerváltás, illetve Szlovákia önállósodása után került sor (területi átrendeződés; népességfogyás; a kényszerközösségi helyzet megszűnése; az asszimiláció felgyorsulása és az elvándorlás általánossá válása; a kulturális szerkezet, ill. a kultúrafogyasztói szokások átalakulása; a különböző ideológiák és értékfelfogások mentén húzódó frontvonalak kialakulása), nem feledkezve meg a szlovákiai magyarság (kulturális) önmeghatározásában, önreflexiójában bekövetkezett szemléletváltásokról sem. Majd felteszi a kérdést: van-e (még) a hagyományos értelemben, a fogalom eddigi (megszokott) jelentése szerint felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom a 2010-es évek második felében, s vannak-e (még) – ugyanilyen értelemben – műhelyei? Az előadást végül a tárgyához tartozó legfontosabb új jelenségek, törekvések, alkotók szemléje zárja.

Időpont: 2018. április 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

A határon túli magyar képzőművészetet sokáig – évtizedekig – politikai okokból nem vették komolyan, hiszen az ábrázolás "nyelve", akárcsak a zenéé, egyetemes. Ezért keltett riadalmat a hetvenes évek elején megjelent marosvásárhelyi Igaz Szó romániai magyar képzőművészet-száma. Azóta, szerencsére, holott még vannak döccenők, megváltozott a helyzet, és a különféle terrénumok – Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja – önálló arculata az egyetemes magyar művelődés képét is gazdagítja. A klasszikus hagyományok (Nagybánya) továbbélésével, és az újabb modern irányzatok művészeinek életművével.

Időpont: 2018. április 5. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Márkus Béla: Szilágyi István pályaképe

Szilágyi István a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, mint Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár és mások. Szépírói pályáját a Kolozsvárt megjelent Utunkban kezdte, ennek volt a riportere, majd évtizedeken át főszerkesztő-helyettese. Legjelentősebb sikerét az Ady korabeli Zilahról szinte korképet rajzoló, bűnügyi történetként is felfogható Kő hull apadó kútba című regényével érte el, miután több novellás kötete, illetve az Üllő, dobszó, harang című első regénye is megjelent.
Önéletrajzi írásai
- köztük a Katlanváros és a Vesztesek - az Utunk évkönyveiben láttak napvilágot. Az Agancsbozót című nagyregénye csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg, csekélyebb érdeklődést váltva ki, mint a török hódoltság önvédelmi harcait és a reformáció idejének vallási vitáit megidéző Hollóidő. Legutóbb a Bolygó tüzek című kötete adott ízelítőt elbeszéléseiből. Irodalomtörténészek, kritikusok szinte egybehangzó véleménye szerint korunk legkiemelkedőbb szépírói közé tartozik, a klasszikusok sorában.

Időpont: 2018. március 22. 18:00
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

 

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

 

Esték a Hild-villában – Haza a magasban Lőrincz P. Gabriella: Túlélés Kárpátalján

A kárpátaljai irodalom minden esetben kérdéseket vet fel a szemlélődőben, az olvasóban. Gyakran szinte vitatott kérdés, hogy létezik-e kárpátaljai irodalom, hiszen tudjuk, hogy létezik irodalom Kárpátalján. A legnehezebb időszak úgy tűnik, generációt szül, ilyen ez a mostani is. A magyar nyelven alkotott művek egységes egészéhez való tartozás viszont vitathatatlan, de hogyan jut el ehhez az egészhez egy olyan közösség, amelyiket az egésztől kényszerrel szeretnének leszakítani, útját állni?

Időpont: 2018. február 15. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Haza a magasban Folytatódik az Esték a Hild-villában rendezvénysorozatunk

2018. I. félévében a kortárs magyar művészet határon túli műhelyeiről szól művészetelméleti előadás-sorozatunk, amelynek első előadója Káldi Gyula építész lesz.

Az előadás Kozma Zsolt és Maczalik Arnold kolozsvári, illetve Tövissi Zsolt csikszeredai építészek néhány munkáját mutatja be. Munkáikon keresztül kirajzolódnak az erdélyi magyar közösség igényei, igényessége, helyi színei, felvillan a mai erdélyi műemlékvédelem néhány példája, mozzanata, végül a szélesebb értelemben vett romániai társadalom törekvéseinek néhány pozitív eleme is. A bemutatott munkák Nagyváradtól Kolozsváron át Bukarestig, illetve a székelyföldi városoktól a moldvai Pusztináig kalauzolják el a hallgatókat.

Időpont: 2018. február 1. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

„Haza a magasban”

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kéthetente csütörtökönként megrendezendő Esték a Hild-villában művészetelméleti előadássorozata a 2018. évben is folytatódik. A sorozat témaköre 2018. I. félévében, az Illyés-címhez hűen, a magyar hagyományközösség műhelyeit mutatja be, hangsúlyozva azt az elvet, miszerint a nemzeti kultúra működését az abban részt vevők szándéka határozza meg, s nem a politikai határok. A Haza a magasban sorozat előadásai építészet-, képzőművészet-, irodalom- és zenetörténeti kitekintést biztosítanak.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában, Falusi Márton - Haza és haladás Kodály Zoltán prózai műveiben

A magyar eszmetörténet jelesei a nyelvújítás óta igyekeznek összeegyeztetni „haza és haladás” programját, jóllehet az aforizma – „Haladás a matériában…, de haladás a lélekben: semmi” – Kölcsey Ferenctől ered. A nemzeti sajátszerűség és a progresszió értékpólusai gyakran a „népiség” mibenlétéről folyó művészetfilozófiai diskurzusban kristályosodtak ki. Sajnálatos tény, hogy azok az összefüggések, amelyek a művészet zsenialitásában, esztétikai szinten kifejezésre jutottak – gondoljunk Berzsenyi, Petőfi, Ady vagy Bartók ars poeticájára –, a politikai identitást – a „mi a magyar?” örök kérdését – alig-alig határozhatták meg. De vajon mi jellemzi Kodály Zoltán népiségfogalmát, amely nem azonos például Petőfi Sándor 19. századi felfogásával? S ezáltal, a kor szellemi klímáját is alakítva, vajon miként hangolta össze a nagy zenei gondolkodó „haza és haladás” programját? Az Előadó e kérdésekre keresi a választ, nem lévén zenetudós, Kodály prózai megszólalásai, vallomásai alapján.

Időpont: 2017. december 7. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.