MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek


Ismeretterjesztő előadásokkal várta májusban látogatóit a Makovecz Központ

“…népművészeti jelekről” címmel 2018. május 7-én 19 órakor tartotta a Makovecz Központ és Archívum első nyilvános eseményét, amelyen Hüse Csaba színművész monológjában Makovecz Imre 1977-ben tartott „…népművészeti jelekről” című legendás kaposvári előadását elevenítette fel, az akkori vetített anyag felhasználásával.

Egyházművészeti konferencia és Kallós Zoltán-emléknap a Műcsarnokban

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete egyházművészeti konferenciát tartott május 31-én és június 1-jén Vallás – Nép – Művészet címmel a keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozat harmadik állomásaként a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A másfél napos program során, amelynek második napját az idén februárban, 91 évesen elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő emlékének szentelték, a keresztény egyházművészet néprajztudományi és népművészeti vonatkozásairól, a népi vallásosságról, a szakrális népi építészetről, a szakrális térben megjelenő vizuális elemekről, zenéről és szövegekről beszéltek az előadók.

 

Eszmetörténeti lehetőségek műhelykonferencia a Hild-villában

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének célkitűzése, hogy az egyes művészeti ágakhoz kapcsolódó kutatások mellett a művészet társadalmi viszonyrendszereit tárgyaló vizsgálatok is szerves részét képezzék tevékenységének, ezzel együtt az Intézet a módszertani kutatásokat is feladatai között tartja számon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a különböző tematikájú kutatások között az eszmetörténet lehet az egyik módszertani kapcsoló elem, sőt integráló és strukturáló elv is. A Hild-villában 2018. május 15-én Eszmetörténeti lehetőségek címmel megrendezett műhelykonferencia az eszmetörténet és három diszciplína (zenetörténet, történettudomány, irodalomtörténet) viszonyát vizsgálta.

Nemzetközi tudományos szimpózium Szigligeten: A közép-európai identitás történelmi előzményei

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet háromnapos nemzetközi konferenciát tartott Szigligeten 2018. május 7. és 9. között. A kétnyelvű (angol és magyar) rendezvény címe: The Light and Shadow of ‘K. und K.’ Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe. A tizenegy – bajor, szlovák, cseh és magyar nemzetiségű – előadó a plenáris üléseken saját identitáskutatásáról számolt be; az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Két álláspont körvonalazódott a közép-európai identitással kapcsolatban: egyfelől a térség önképét geopolitikailag és kulturálisan meghatározó birodalmakkal, a közös történelmi veszélyekkel szembeni összefogás (hídszerep) toposza, másfelől viszont ugyanennek a létállapotnak köztes/átmeneti zónaként, ugyanakkor sajátosságként való értelmezése.

Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megnyitójában a rendezvény előzményeiről és távlati lehetőségeiről beszélt.

Kallós Zoltán emléknap

2018. június 1.

Műcsarnok

Almási István így emlékezik vissza a kitűnő népzenekutatóra:

„Amikor Erdélyben megkérdezünk akár fiatal, akár középkorú értelmiségieket, hogy szerintük ki a legnagyobb magyar népzenekutató, szinte kivétel nélkül azt válaszolják, hogy Kallós Zoltán, pedig a legtöbben hallottak Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Lajtha Lászlóról és a népzenetudomány többi kiválóságáról. Kétségtelen, hogy Kallós Zoltán hosszú élete során rendkívül sok – mintegy 14.000 – értékes népzenei adalékot gyűjtött, magyar dallamokon kívül számos románt és cigányt is. Neve 1970-től vált általánosan elismertté, amikor a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Balladák könyve című kötete, amelynek összeállításához a nyelvtudós Szabó T. Attila és a zenetudós Jagamas János nyújtott segítséget. Nem sokkal ezután a kibontakozó táncházmozgalomban vállalt irányító, támogató szerepe, úgyszólván állandó jelenléte növelte a népszerűségét.

Terepen végzett munkáját négy hagyományőrző tájegységre összpontosította: a Mezőségre, Kalotaszegnek a Nádas mentén fekvő falvaira, a Gyimesi-szorosra és Moldvára. Dallamok tekintetében arra törekedett, hogy főleg régi stílusú alkotásokat gyűjtsön. A népköltészeti műfajok közül kiváltképp a balladák kutatását tartotta fontosnak. De érdekelték a katonadalok, a szerelmi dalok, a bujdosóénekek, a keservesek, a rabénekek, a gyermekdalok, a szokásdalok, a hangszeres táncdallamok és az egyházi népénekek is. Igen gazdag a tárgyi néprajz körébe tartozó népművészeti gyűjteménye is: szőttesek, varrottasok, hímzések, népviseletek, bútorok és kerámiák teszik teljessé Kallós hagyatékát.

Grandiózus teljesítményének talán legfőbb titka akkor világosodott meg előttem, amikor Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó első igazgatójának megbízásából fölkerestem Kallóst, és tolmácsoltam az igazgató ajánlatát, amely szerint elintézi, hogy Kallós a Kolozsvári Folklórintézet munkatársa legyen. A kutató válasza ez volt: “Nem adom fel a szabadságomat”. Vagyis inkább folytatta az életét szellemi szabadfoglalkozásúként. Így jutott a legrangosabb állami kitüntetések birtokába.”

Program:

  • 9:30 – 10:00 Regisztráció
  • 10:00 – 10:10 Köszöntő
  • 10:10 – 10:40 Andrásfalvy Bertalan: Emlékeim Kallós Zoltánról
  • 10:40 – 11:10 Almási István: Kallós Zoltán néprajzkutatói érdemei
  • 11:10 – 11:40 Balázs-Bécsi Gyöngyi: Kallós Zoltán hagyatéka
  • 11:40 – 12:10 Kávészünet
  • 12:10 – 12:40 Fehér Anikó: Kallós Zoltán üzenete
  • 12:40 – 13:10 Éri Péter: Kallós Zoltán néprajzi gyűjtőútjai
  • 13.10 – 13:40 Népzene Erdélyből és Moldvából Kallós Zoltán emlékére – koncert

 

előadók:

  • Enyedi Ágnes, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népdalénekes
  • Salamon Soma, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népzenész
  • 13:40 – 13:50 Kérdések
  • 13:50 Zárszó

 

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

VALLÁS-NÉP-MŰVÉSZET

egyházművészeti konferencia

Időpont: 2018. 05. 31.

Helyszín: Műcsarnok, az MMA intézménye

 

A keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozatunk harmadik állomásához érkeztünk. Az alapokat tisztázó, majd az embert közvetlenül érintő lelki hatásokat vizsgáló beszélgetések után most a néprajztudomány ezen vonatkozású eredményeit, kutatásait is bevonjuk a körbe.

Az alcímül választott kifejezések önmagukban is megérnének egy-egy tudományos ülésszakot. Többféleképpen értelmezik a különféle diszciplínák képviselői mindhármat, most mégis megpróbáljuk ezeket együtt vizsgálni, elsősorban a néprajz, valamint a teológia szemszögéből.

„A népi vallásosság nem más, mint a hitnek egy meghatározott környezet kulturális elemeiből táplálkozó kifejeződése, amely eleven és hatékony módon értelmezi és vonja kérdőre a résztvevők érzékenységét” – mondta II. János Pál pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris üléséhez intézett üzenetében 2001. szeptember 21-én. A „nép”-nek nevezett társadalmi réteg összetételének változásával együtt módosul annak kultúrája is. E tekintetben állandóan „úton” vagyunk, vagyis folyamatos a változás.

Konferenciánkon elsősorban a XXI. század elején tapasztalt jelenségekre figyelünk, azt vizsgálva, hogyan maradnak meg bizonyos elemek, illetve ezek miként változnak az esztétikai környezetükkel együtt. Azt is reméljük, hogy egyre közelebb juthatunk annak a titoknak a megfejtéséhez, ami a lenti és a fenti világot összekötő cselekmények mögött rejlik.

Így kerül szóba egy olyan ereklye, amely eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt. Hallhatunk egy térség vallásos jelenségeiről, azok intenzitásáról, illetve a vallásos művészetnek a parasztság körében való megnyilvánulásáról. Fontos figyelni a szakrális térben megjelenő vizuális elemekre, de az itt elhangzó muzsikára, szövegekre, és az ezeket közrefogó épületre is. Szintén szükséges kitekinteni a keresztény körből, megfigyelve azt, hogy a távoli kultúra elemei valóban messze vannak-e a miénktől.

Mennyire fontos a klasszikus vallásosság, azaz az egyház intelmeinek pontos betartása, a vallásos cselekmény tárgyi kellékeinek autentikus volta, avagy változ(hat)nak-e szokásaink, környezetünk?

A nap gondolatköre összességében erre a kérdésre keresi a választ. A konferencia második napján a nemrég elhunyt Kossuth-díjas népzenekutatóra, Kallós Zoltánra emlékezünk.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

 

 

 

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI PROTESTÁNS TEMPLOMOK CENTRALIZÁLÓ FORMÁI MAGYARORSZÁGON

2018. május 14-én került sor a Hild-villában Hajós-Baku Eszter megbízott kutató tanulmányának műhelyvitájára. A téma kapcsán a felkért opponensek, Schneller István (Budapest volt főépítésze), Krähling János (a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének vezetője), Veöreös András (a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének vezetője), Bach Péter (építész) és Wesselényi-Garay Andor (az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa) voltak. Mind az opponensek, mind a közönség soraiban helyet foglaló vendégek egyöntetű rokonszenvvel fogadták a Szerző munkáját. Kiemelték a kutatás hiánypótló jellegét, a hatalmas és jól mozgatott szakirodalmat, az újdonságnak számító források felmutatását és a téma által lefektetett horizont tágasságát.

A kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz honlapunkon is.

Esték a Hild-villában

Szilveszter László Szilárd - „Haza a magasban / s a mélyben"

Kortárs erdélyi irodalmi fórumok, alkotóműhelyek

Bár manapság nem nagyon beszélhetünk olyanfajta klasszikus értelemben vett irodalmi műhelyről Erdélyben, amilyen például a marosvécsi írótalálkozók vagy a baloldali Korunk körül a két világháború közötti időszakban létrejött, a különböző régiókban jelenleg működő folyóiratok, egyetemi központok vagy irodalmi-művészeti csoportosulások mégis sajátos lehetőséget jelentenek az adott városban élő írók, költők, drámaírók vagy az éppen ott tanuló diákok, egyetemi hallgatók számára. Ezek a fórumok sok esetben eléggé jól körülhatárolható esztétikai-poétikai irányvonalat képviselnek, amelyben saját értékhelyzetüket, pozícióikat az irodalmi-kulturális hagyományhoz fűződő viszonyban, az anyaországi és Kárpát-medencei írói, művészeti körökhöz, folyóiratokhoz, műhelyekhez való kapcsolódási pontokban, a regionális identitás hangsúlyozásában vagy éppen a nemzetközi művészi iskolákkal, irodalmi áramlatokkal való együttmozgásban találják meg. A különböző folyóiratok szerkesztőségei – például a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, a kolozsvári Korunk, illetve Helikon – sokoldalú kulturális intézményekként működnek, pályázatok kiírásával vagy időszakos alkotói műhelyek, alkotótáborok író–olvasó találkozók szervezésével segítenek a különböző generációk közötti párbeszéd létrejöttében és fenntartásában, nem utolsósorban pedig a legfiatalabbak, a középiskolás és egyetemista diákok megszólításában. Ezek a fórumok több esetben aktív szerepet vállalnak a könyvkiadásban, az Erdélyben élő, onnan elszármazott, illetve magyarországi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai alkotókkal való kapcsolattartásban, kulturális, művészeti, irodalmi események szervezésében, közismert írók, költők mellett a néhány kötetes középnemzedék, illetve az alkotói pályán frissen debütáló fiatal korosztály tagjait is bevonva az általuk szervezett tevékenységekbe..

Az előadás – a teljesség igénye nélkül – a napjainkban Erdélyben működő irodalmi intézmények, folyóiratok, írói műhelyek, alkotói csoportosulások bemutatására törekszik, különös tekintettel azoknak a kapcsolódási pontoknak a feltérképezésére és ismertetésére, amelyek ezeket a fórumokat a kulturális hagyománnyal, illetve a Kárpát-medencei irodalmi, művészeti törekvésekkel összekötik.

Készülőben A kortárs magyar irodalom kislexikon

Az MMA MMKI A kortárs magyar irodalom kislexikona, egy kortárs irodalomtörténeti kéziköny (munkacíme: Magyar irodalmi művek és események 1956–2016) elkészítéséért felelős kutatócsoportja elkezdte munkáját. A kutatócsoport vezetői Falusi Márton és Pécsi Györgyi; tagjai – egyben a készülő könyv szerkesztőbizottsága – további tíz fő: Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza. A kutatócsoport havonta ülésezik, hogy megvitassák a koncepcionális kérdéseket, összeállítsák, folyamatosan bővítsék a könyvben helyet kapó szócikkeket.

 

A kortárs magyar irodalom kislexikona

Szerzői jogi kutatások – komolyzenei workshop a Hild-villában

A kultúra szabályozásának meghatározó eszköze a szerzői jog. A zenekultúrában való részvétel szinte minden területét érinti a szerzői jogi szabályozás: akárha már nem védett művek előadóművészi interpretálásáról van szó, akárha védett alkotások rögzítéséről, akárha csak „egyszerűen” azok létrehozatala az érintett tevékenység. A szerzői jogi szabályozás alapvetően azt kívánja biztosítani a jogosultak számára, hogy ők maguk határozhassák meg, teljesítményeik mikor, milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a többi alkotó, a közönség, vagy a kulturális közvetítők számára.