MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete kétnapos tudományos konferenciát szervez a „Körülöttünk. Iparművészet és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017" - kiállításhoz kapcsolódóan. A konferencia célja az iparművészettel és tervezőművészettel kapcsolatban ma használt fogalmak, a különböző művészeti területekkel való összefüggések feltárása, vizsgálata és értelmezése.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
 

A részletes program itt érhető el: [link]

Eljutok-e még a víz jó ízéhez?

2017. április 27-én a Hild-villában került bemutatásra Ágh István költő, a Nemzet Művésze 1956-os forradalmi sebesülését és emlékeit feldolgozó dokumentumfilm. Az eseményen közreműködtek: Ágh István, Szabó Mihály rendező és Falusi Márton forgatókönyvíró.

Részvétel a XXXIII. OTDK megnyitóján

A Pécsi Tudományegyetem ad otthont 2017. április 18-21. között a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia három szekciójának: a Humán Tudományi, az Orvos- és Egészségtudományi, valamint a Művészeti és Művészettudományi szekciónak. Az április 18-án tartott megnyitón Dr. Kucsera Tamás Gergely a Magyar Művészet Akadémia főtitkára is beszédet mondott. Az eseményen részt vett dr. habil. Kocsis Miklós, az MMKI mb. igazgatója is.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Falusi Márton: Arany-recepció a kortárs költészetben

2017. április 20. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Kodály Zoltánról az Eötvös Collegiumban

Windhager Ákos, tudományos munkatárs, 2017. április 1-jén előadást tartott Kodály Zoltánról az Eötvös Collegiumban az Eötvös Collegium Baráti Körének ünnepi közgyűlésén. Az előadó Kodály életművéből annak két, eddig kevéssé elemzett oldalát mutatta be: a politikai ellenállóét és a művelődéstörténeti szervezőét.

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Arany-recepció a kortárs költészetben

Falusi Márton tudományos munkatárs Arany János epikájának és lírájának kortárs recepcióját elemezte előadásában. Bemutatta az életmű értékelésének hullámzásait, a verses epikus és a lírikus korszakok különféle értelmezési irányait, majd a kortárs magyar költészet Arany Jánoshoz való viszonyulását vizsgálta Nagy László, Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István, Kányádi Sándor, Térey János és Lövétei Lázár László munkásságának középpontba állításával. A prezentáció alaptézise az volt, hogy fordulat következett be a hagyománytörténésben: a 20. században Arany János költészete látszott korszerűbbnek, mára viszont fölerősödött az epikus struktúrák recepciója.

Az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat a Kodály Zoltán – emlékévhez kapcsolódóan szeptember 7-én folytatódik.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet

Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Farkas Attila, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársának előadását április 6-án hallhatta a közönség az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat keretében.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Farkas Attila: Arany János költészete a korabeli szellemi irányzatok tükrében

Időpont: 2017. április 6. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Miklós és Petar / Nikola i Péter

Tudományos szimpózium 2017.03.30.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nemzetközi tudományos szimpóziumot rendezett Pécsett, a PTE Művészeti Karán a horvát-magyar kulturális kapcsolatok témakörében. Az előadók három ország szellemi életét képviselték, így Szerbiából az Újvidéki Egyetem oktatói, Horvátországból a Nasicei Helytörténeti Múzeum kutatója és a zágrábi Balassi Intézet vezetője, Magyarországról pedig a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem tanárai, továbbá az MMA MMKI munkatársai érkeztek. Az előadások szintén számos eltérő tudományterület mai horvát-magyar olvasatát ismertették: a közönség hallhatott értekezést a néprajz, a jog, a politológia, a régészet és helytörténet, továbbá az irodalom- és zenetörténet területéről. Az előadások után nyílt kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt.

Az irodalomtörténeti előadások (Toldi Éva, Kontra Ferenc) összegezték a magyar irodalmároknak az Adriával való kapcsolatát. Így nemcsak arra derült fény, hogy hányan kötődnek a Délvidéken, Szlavónián és Zágrábon keresztül a tengerhez, de az is, hogy a kezdetektől hogyan változott az Adria képe az irodalom toposzai között. Pilinszky horvát fordításai (Sokcsevits Dénes) alátámasztották azt a rég ismert igazságot, hogy a magas színvonalú költészet minden nyelvi határt át tud lépni.

A nyelvi kérdéseket feszegette a néprajzi előadó is (Fehér Anikó), aki azt mutatta be, hogy Bátya, az egyik legismertebb horvát-magyar falu miként veszíti el kétnyelvűségét, s ezzel együtt zeneisége is miként homogenizálódik. A jogtörténész (Krizsics Zorán) előadásában felvázolta a két ország együttélésének államjogi kapcsolatait, amelyek közel hétszáz éven keresztül kifejezetten gyümölcsözőeknek bizonyultak. A politológiai értekezés (Kelemen Zoltán) pedig ezt a vonalat terjesztette ki az európai uniós csatlakozási tárgyalások témaköréig.

A régész előadó (Pap Norbert) azt a történeti kutatást foglalta össze, amely során az egymásnak ellentmondó adatok, információk és legendák ellenére sikerült megtalálniuk Szulejmán szultán sírhelyét. A szlavóniai térség nemzetközi hírű kutatója (Silvija Lucevnak) a horvát-magyar együttélés történeti és kulturális vetületére hívta fel a figyelmet, mind a Pejacsevich-család hatásán keresztül, mind a MÁV horvát nyelvterületeken felépített iskoláinak példáján. Végül a zenetörténeti előadás (Windhager Ákos) két szlavóniai horvát-magyar zeneszerző szimfóniát ismertette meg a közönséggel abból a szempontból, ahogy a szerzők a zenében jól hallható módon megküzdöttek fátumukkal a kortárs világtragédiák árnyával.

A szimpózium végkicsengése az volt, hogy noha a kortárs horvát és magyar kulturális szereplők kevéssé vannak tisztában a közös gyökerekkel, azok számos és jelentős lehetőséget biztosítanak a közép-európai identitás egyéni és közös megőrzéséhez.