Október 12-én folytatódtak a filmszakmai beszélgetések a Hild-villában az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében. A legutóbbi adás vendégei Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotó, Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas alkotó és Takó Sándor Magyar Mozgókép Díjas alkotó voltak. Az esemény élőben is követhető volt és bármikor visszanézhető az intézmény Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján.
Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, életrajzi kötetét 70. születésnapja alkalmából szeptember 27-én mutatta be az MMA MMKI és a FilmHungary, amelynek címe: Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig, ennek apropóján zajlott a beszélgetés Takó Sándor moderálásával szakmai kulisszatitkokról, Csupó Gábor életének főbb mozzanatairól, valamint a magyar, az amerikai és az európai film különbségeiről.
Csupó Gáborék 1982-ben alapították meg Amerikában a Klasky-Csupo filmstúdiót, ezt követően születtek meg az 1990-es és a 2000-es évek legnagyobb Nickelodeon-sikerei, amelyek a nevéhez fűződnek: a Fecsegő tipegők (Rugrats), A Thornberry család (The Wild Thornberrys), a Rocket Power és a Jaj, a szörnyek! (Aaahh!!! Real Monsters) című sorozatok. Csupó azon kevés animációs alkotók egyike, aki kilépett a műfajból, és élőszereplős filmet is rendezett Hollywoodban. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, ebből ötször diadalmaskodott is.
Csupó Gábor elmondása szerint fiatalkorában, amikor elkezdett érdeklődni az animáció világa iránt, még nem volt lehetőség felsőoktatási képzés keretein belül kitanulni a szakmát. Az egyetlen esélye a fejlődésre és az érvényesülésre az volt, ha valahogyan szerencsésen bekerül a Pannónia Filmstúdióba, ahol a szakma nagy mestereitől egyfajta belső képzésben részesülhet, így ezt a célt tűzte ki maga elé fiatal útkereső művészként. Tervét sikerre vitte, 1971-ben kezdett a stúdióban fázisrajzolóként, ezt követően dolgozott Svédországban (itt egy nagyon szerény kis stúdió alkalmazta őt, ahol bár megbecsülték, nem volt lehetőség a kísérletezésre, kibontakozásra), majd az USA-ban érte el karrierje csúcsát. Mint azt megosztotta a közönséggel, az egyetlen járható út számára az volt, hogy megszökött „Magyarországról, a kommunista rendszerből, mert az elképzelhetetlen volt akkoriban, hogy saját stúdiót alapítson”, ő pedig a maga útját szerette volna járni. Szabadságra vágyott, és érezte, hogy van benne annyi eredetiség, amit megéri kibontakoztatni. Amikor Csupó létrehozta a stúdióját Amerikában, elsődleges céljuk az volt, hogy mindig egy kicsit meghökkentőek legyenek, mások, mint a többi stúdió: ki akartak lógni a sorból, nem szerették az átlagosságot, mindig merészek voltak a tervezésben, a színekben, és ez meglátása szerint azért is vált be, mert magával vitte az Európából hozott grafikai stílust, ízlést. Eleinte nagyon kilógtak a sorból, de aztán egyszer csak elkezdték megszeretni a rajzfilmjeiket, amelyek rendhagyó módon nem csupán a gyerekeket célozták meg közönségként.
Kollarik Tamás szintén gyerekkorában találkozott az animációval, abban a szerencsés korszakban, amikor a magyar filmgyártás jobbnál jobb minőségi rajzfilmeket termelt ki. Elvarázsolva nézték ezeket, a gyermeki rajongás pedig a mai napig megmaradt, éppen ezért igyekszik a magyar animáció ügyét segíteni szakkönyvek összeállításával, illetve magyar animáció nagy alakjainak életrajzát közelebb vinni az emberekhez. Véleménye szerint azért is tér el a hazai filmgyártás a külfölditől, mert más a piaci környezet, ami körbeveszi a filmet. Elsősorban a forgalmazás jelenti a bevételt, hazánkban így egy kisebb forgalmazási területre van lehetőség, Amerikában viszont olyan globális forgalmazási hálózatok vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy az amerikai filmet bárhová el lehessen juttatni. Nem elhanyagolható továbbá az állam vagy az Európai Unió által létrehozott a szupranacionális támogató szervezetek szerepe ahhoz, hogy a tagállami kultúrák támogatást kapjanak, és az értékesebbnél értékes filmek el tudjanak készülni és forgalmazásba kerülhessenek az Unió tagállamaiban is. Ez alapvetően meghatározza a film elkészülésének körülményeit és a filmet előállító szakember lehetőségeit, szabadságát.
A teljes beszélgetés az alábbi linkre kattintva nézhető vissza: https://youtu.be/ccdNfdnBx6Y
