Kodály művek színpadi világa
Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik pedig az 1948-ban Balázs Béla szövege alapján, Kodály zenéjével létrejövő Czinka Panna balladája. A Kuruc mese a Marosszéki táncok és a Galántai táncok zenéjére íródott. Bár a koreográfus Milloss Aurél volt, a darabnak nem volt nagy sikere, de szcenikai megformálását a kortárs kritikák is elismerték, mely – mint ahogyan a többi Kodály-mű első színpadi megfogalmazása is – az Operaház máig legkiválóbb díszlettervezőjének, Oláh Gusztávnak volt köszönhető. A Czinka Panna balladája is, 1948-as bemutatója után hamarosan lekerült a műsorról.
2017. november 23. 18 óra
Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.
