Július 25-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogram négy ösztöndíjasa is fellép az egyedülálló, több mint százezres közönséget megmozgató összművészeti fesztiválon Kapolcson.
A 33. Művészetek Völgye fesztivál idén 2024. július 19-én nyitotta meg kapuit, és a több mint egy hét alatt rendkívül sokszínű programkínálattal várja a művészetek és a kultúra iránt érdeklődőket csaknem 100 helyszínen. A Völgykomolyzene helyszínéül a 140 férőhelyet biztosító kapolcsi római katolikus templomot választották a szervezők. A tíznapos rendezvény nem csupán a hazai és nemzetközi szinten is elismert előadóművészek, hanem a fiatal tehetségek számára is fellépési lehetőséget biztosít.
Fotó: Balogh Sára Borbála / MMA MMKI
Július 25-én 16 órától Osztrosits Éva hegedűművész és Csabay Domonkos József zongoraművész, az MMA művészeti ösztöndíjasai Kodály Zoltán, Ludwig van Beethoven, Bartók Béla és Veress Sándor műveit szólaltatják meg. Kodály Zoltán Epigrammák címet viselő miniatűrsorozatát 1954-ben komponálta. Művét eredetileg az intonációs készséget is fejlesztő, szöveg nélküli énekgyakorlatnak szánta, azonban gyakran különféle hangszereken is felcsendülnek ezek a rövid darabok. Beethoven op. 96-os G-dúr hegedű-zongora szonátáját 1812-ben, pályájának középső szakaszában szerezte, és Ausztriai Rudolf bíborosnak ajánlotta.
A négytételes mű különleges, éteri hangulatot közvetít. Bartók Béla Gyermekeknek című zongoradarab-sorozata a mai napig a zongoraoktatás alapművének számít, de egyes darabjai rendszeresen elhangzanak a világ koncerttermeiben is. Ezúttal a közönség Zathureczky Ede hegedű-zongora átiratában hallgathat meg egy csokorra valót közülük. A koncert során elhangzanak Veress Sándor Cukaszőke csárdás és Nógrádi verbunkos című művei is. Osztrosits Éva alumni ösztöndíjas ösztöndíjpályázatának célja a szerző összes hegedűt és brácsát tartalmazó művének megszólaltatása volt egy koncertsorozat keretében. Veress művei – Bartókéihoz hasonlóan – a népzenéből is táplálkoznak, azonban számos újító megoldás is megfigyelhető bennük.
Fotó: Dessewffy
Bizják Dóra és Zentai Károly zongoraművészek szintén az MMA művészeti ösztöndíjasai. Programjukban négykezes zongoraműveket szólaltatnak meg a kapolcsi templomban. A nyár, a szerelem és a tánc hívószavak köré épített műsorban elsőként Johannes Brahms Szerelmi dalkeringői (op. 52a.) csendülnek fel, amelyekben az álmodozó romantika éppúgy megjelenik, mint a szenvedélyes lángolás vagy a boldog beteljesülés. A program második felében Antonín Dvořák Szláv táncok (op. 46.) című művei hangoznak el, melyeket a szerző Brahms Magyar táncok sorozatának mintájára készített el.
A mű alapjául a csehek és más szláv népek zenéjének, táncainak jellemzői (ritmus, dallamfordulatok) szolgáltak, azonban fontos kiemelni, hogy Dvořák nem már meglévő dalokat dolgozott fel, csak inspirálódott a népzenéből.
Idén először települ ki a Művészetek Völgyébe az Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. A folyamatosan látogatható kiállításuk mellett számos előadással, beszélgetéssel, de falusétával, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és workshoppal is várják az építészet és a műemlékvédelem iránt érdeklődőket a MűvészVölgy Kúria tetőterében.
A 33. Művészetek Völgye 2024. július 19. és 28. között zajlik, a látogatók számos bérletkonstrukció közül választhatnak, illetve korlátozott mennyiségben napijegyek is a rendelkezésükre állnak.
Galéria
