A művészeti könyvtárak digitális korban betöltött szerepéről tartott konferenciát az MMKI

A művészeti könyvtárak digitális korban betöltött szerepéről tartott konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) október 6-án a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.

A konferencián előadóként részt vett többek között Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője, valamint Andaházi Szeghy Viktor, az MMA MMKI Szakkönyvtári Projekt vezetője. A tanácskozás arra tett kísérletet, hogy a meghívott előadókkal felvázolja a magyar művészeti szakkönyvtárak korszerű eredményeit.

A konferencia szakmai szervezői felkérték az egyes művészeti szakkönyvtárak vezetőit, mutassák be fejlesztéseiket, innovatív ötleteiket, kapcsolódó szolgáltatásaikat, eredményeiket, illetve mondják el a véleményüket, osszák meg a tapasztalataikat a meghívott vendégekkel. Céljuk, hogy a művészeti területen elszórtan működő könyvtárak szakembereit közel hozzák egymáshoz az országon belül, valamint a későbbiekben a határon túli művészeti szakkönyvtárak könyvtárosait is bevonják a beszélgetéseikbe.

Az egybegyűlteket Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója köszöntötte. Mint azt hangsúlyozta, nagy örömére szolgál, hogy ilyen elsőrangú és sokszínű szakmai közönség előtt nyithatja meg a konferenciát. Az esemény címében is szereplő „művészet”, „innováció” és „könyvtár” szavak egymás mellé rakása azt mutatja, hogy valami újat szeretnének kiprovokálni az előadókból. Úgy véli, hogy a művészeti könyvtárak szerepe az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott, és ez izgalmas diszkusszióra adhat alkalmat.

Első előadóként Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője azt mutatta be, hogy a szakkönyvtárak között lévő művészeti gyűjtemények milyen módon vesznek részt a magyar szakkönyvtári rendszerekben, hogyan látják el feladataikat, mi a különlegességük, illetve hogyan tudnak reagálni a jelenlegi kihívásokra.

Elmondása szerint a szakkönyvtár egy különleges könyvtártípus, hiszen egy jól körülhatárolt tudományterületen működik, amelynek szakirodalmára támaszkodik, gyűjti, feltárja és szolgáltatja azt, emellett pedig a kutatás és az innováció is fontos feladata lehet.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a nemzeti könyvtár 2022 és 2026 közötti szakterületi stratégiáját járta körbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a hazai könyvtárak közül egyedüliként tagja a nemzeti kulturális tanácsnak, amelyben 17 hazai kulturális intézmény vesz részt, és ennek a tanácsnak a tagjai gondolják végig, hogy az intézményük milyen módon tud a következő években kapcsolódni az elkészítendő szakterületi stratégiákhoz.

Amikor stratégiát készítenek, azt mindenekelőtt a felhasználókért, kutatókért, olvasókért teszik, éppen ezért fontos, hogy az ne elsősorban intézményközpontú, hanem olvasóközpontú is legyen.

Bánki Zsolt István, a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója előadásában az irodalmi muzeológia digitális transzformációjáról beszélt. Hangsúlyozta, az irodalmi gyűjtemény is művészeti gyűjtemény, ennek anyaga pedig maga a szöveg, amely nem egy materializálható dolog, hordozói azonban lehetnek: ennek kapcsán a kézirat az elsődleges hordozó.

Amikor irodalmi muzeológiáról beszélünk, a gyűjtemények középpontjában az írói hagyatékok állnak, amelyek analóg módon is léteznek, ezek gyűjtése, feltárása és szolgáltatása az elsődleges feladatuk.Szó esett arról is, hogy a digitális világban mihez kezdünk az írói kéziratokkal: itt kerülnek igazán fókuszba a levelezések. Az előadó rávilágított arra, hogy mi változott meg a digitalizáció által, és hogyan tudták felvenni a lépést ezekkel a fordulatokkal.

Andaházi Szeghy Viktor könyvtári szakértő, hadtörténész, az MMA MMKI Szakkönyvtári Projekt vezetője a kutatóintézet könyvárának változásait és céljait ismertette beszédében. Elsősorban arra tért ki, hogy melyek azok a faktorok, amelyek a változás szükségét eredményezték az MMKI könyvtára tekintetében. Rámutatott, hogy a könyvtár elsősorban az MMA tagjainak életművét gyűjti, és ezeken belül végez bibliográfiai feltárásokat, emellett kutatástámogató szakkönyvtárként is működik.

Az átszervezésnél fontos céljuk volt, hogy viszonylag elszigetelt, alacsony ismertségű szakkönyvtárból belátható időn belül széles közönség és nagyobb nyilvánosság elé tárják szolgáltatásaikat, valamint értékes, minőségi szolgáltatásokat nyújtó könyvtárat hozzanak létre.

Szőllősy Gabriella, a Magyar Néprajzi Múzeum Szakkönyvtárának főosztályvezetője elárulta, hogy a múzeum könyvtárának állománya több mint 195 ezer egység, amelyben megtalálható az etnográfia valamennyi szakterületén túl az etnológiai, az antropológiai, és a határtudományok szakirodalma. Előadásában bemutatta a 150 éves könyvtár megalakulásának történetét, valamit kitért arra is, milyen felhasználói kört tudhat magáénak a könyvtár.

Az igen csak értékes állománynak a lehető a legszélesebb kört kell szolgálnia, éppen ezért a fő szakmai célcsoporton kívül kézműves- és iparművész-hallgatók is megtalálhatók a rendszeres látogatók között, akik számára kiemelkedő jelentőségűek a népművészeti források. Munkájukat a könyvtár digitalizált anyagával és a teljes múzeum online műtárgy-adatbázisaiban való kutatási segítséggel, aktív közreműködéssel támogatja.

Takács Gabriella, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának könyvtárvezetője a könyvtár immár 156 éves történelmébe ágyazva bemutatta annak történetét, érzékeltetve azt a folyamatot, ahogyan a gyűjteményei és gyűjtőköre változott ezalatt a másfél évszázad alatt, a kezdeti Színészeti Tanodától az egyetemmé válásig.

Az előadó körbejárta mindazoknak a könyvtári és virtuális közösségi teret építő elemeket, amelyek nem csupán az egyetem hallgatói, oktatói és a külsős olvasók felhasználói élményét emelik, de a könyvtárban dolgozó munkatársak szakmai motiváltságát is erősítik, nem feledve a tapasztalatcsere és a folyamatos továbbképzések jelentőségét e téren.

Gulyásné Somogyi Klára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtárának igazgatója azt vizsgálta, hogyan használhatják ma a könyvtárat a zenével hivatásszerűen foglalkozók. Mint azt elárulta, a könyvtár 1907-ben költözött a Liszt Ferenc téri székhelyére, egy olyan épületbe, amelynek miliője belépéskor mindenkit magával ragad.

Itt kapott helyet a tervezés első pillanataitól kezdve a intézmény könyvtára is, ami egy olyan olvasóteremmel gazdagodott, amely mindaddig nem állt a hallgatók rendelkezésre. Hozzátette, az akkori egyetemistáknak nagy igénye volt egy hasonlóan nyugodt tanulókörnyezetre és a benne található színvonalas olvasmányokra.

Péterfi Rita olvasásszociológus, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója arról beszélt, miként legyünk jobbak a szakmánkban, ennek kapcsán művésztanárok és művészeti tárgyakat oktatók tájékozódási lehetőségeit járta körbe a digitális korban. Felhívta a figyelmet a szakkönyvtári vonatkozásokra, hiszen a művészetelmélettel és a módszertannal foglalkoznak, ezt közvetítik a felhasználók felé.

Évente közel 10 ezer bibliográfiai tétel kerül be a bázisukba, amely egy szisztematikusan feltárt gyűjteményt eredményezett. Az előadó konkrét példákon keresztül bemutatta, hogy milyen információhoz juthatnak például a zene, a tánc, a vizuális vagy az esztétikai nevelés iránt érdeklődők, valamint hogy az egyéb tárgyakba miként építhető be a művészeti szemlélet, és miként erősödhetnek a tantárgyközi kapcsolatok.

Végezetül Gál Vivien Tünde, a Műcsarnok Könyvtár és Archívum könyvtárosa a könyvtár feladataiba, lehetőségeibe és jövőbeli céljaiba engedett betekintést a közönségnek. Elmondása szerint a kortárs képzőművészet és művészetelmélet témakörében, illetve a Műcsarnok működéséhez kapcsolódóan találhatók meg náluk dokumentumok. Jelenleg nyilvános szakkönyvtárként működnek, így nem csak a szakmai közönséget várják szeretettel helyben használatra.

Milyen új lehetőségekkel tudják fejleszteni könyvtáruk kihasználtságát? Hogyan kapcsolódhatnak, és válhatnak partnerintézményekké a hazai és a határon túli képzőművészeti és kortárs művészettel foglalkozó középiskolák, felsőoktatási intézmények számára? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekezett választ adni az előadás.

A művészeti könyvtárak digitális korban betöltött szerepéről tartott konferencia visszanézhető az MMA MMKI Youtube csatornáján. 

Galéria