Május 22-én a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Fekete Paripa című kínai játékfilm vetítésével egybekötött műhelybeszélgetést szervezett a filmrendező, Xie Fei magyarországi látogatása kapcsán a Hild-villában, az MMA MMKI székházában, amely egyben a szakember európai körútjának első állomása is volt. A többszörösen díjazott film, amely vetítésre került, 1995-ben elnyerte a legjobb rendezés díját a Montreali Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendezvény az Imázsia Kínai Filmnapok keretében került megrendezésre.
A jelenlévőket Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, Kína és Magyarország között nagyon szoros kapcsolat áll fenn, a két országot nemcsak gazdasági, de történelmi és kulturális szálak is összekötik már a honfoglalás korától kezdődően.
Xie Fei berlini Arany Medve-díjas filmrendező a filmvetítést megelőzően beavatta a nézőket utazásának céljába, miszerint azt a nagyon fontos üzenetet kívánják közvetíteni, hogy a filmeken keresztül megvalósulhat a nemzetek közötti együttműködés és kommunikáció. Ennek különleges apropója, hogy a Pekingi Filmakadémiát idén az a megtiszteltetés érte, hogy új UNESCO tanszékkel gazdagodhatott, amelynek szintén ez az egyik missziója. A rendező emellett kiemelte például, hogy Jancsó Miklós és Tarr Béla filmjei különösen ismertek hazájukban. Elmondása szerint hisz abban, hogy a kulturális eszmecsere a művészfilmeken keresztül hosszútávon is megvalósítható.
A filmvetítést követő műhelybeszélgetés résztvevői voltak Xie Fei filmrendező; Kollarik Tamás filmes szakember; Takó Sándor, az MMA művészeti ösztöndíjasa, a beszélgetés moderátora; valamint Váradi Viktória, Xie Fei tanítványa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai Tanszékének adjunktusa.
Kollarik Tamás a Fekete paripa című film hatására felidézte azt a mondást, miszerint az amerikai film kolonizálta a tudatalattinkat, és hozzá vagyunk szokva a tengeren túli film mozgalmasságához, narratívaépítéséhez. Ehhez képest Xie Fei alkotása sokkal elegánsabban kezeli az időt, a cselekményt, és öröm volt számára megélni a gesztusokat, fényeket, változó helyszíneket, befogadni a film mondanivalóját.
Takó Sándor kiemelte, az 1994-ben legyártott film már a berlini Arany Medve-díj elnyerését követően készülhetett, és ez volt az első kínai film, amelyet mongol nyelven forgattak. Xie Fei elmondása szerint azért találta ezt fontosnak, mert Kínában nagyon sok nemzetiség él, amelyek öltözeteivel, táncaival már gyermekkorában megismerkedett, és már akkor is különösen vonzónak találta a mongolok kultúráját. A különféle kultúrák bemutatásánál mindig is törekedett arra, hogy megadja a kellő tiszteletet, ezért igyekezett egy jó regényt, alapanyagot találni a filmhez, amelyet aztán a rendezői eszközökkel filmvászonra vihetett. Hozzátette, ennek a regénynek a megjelenése után 10 évvel készülhetett csak el a film, mivel nagyon nehezen talált finanszírozást rá.
Xie Fei a Fekete paripa című film forgatásának kapcsán azt is elárulta, hogy az alkotásban látható női szereplők nem tudják megváltoztatni az időt és a körülményeket, amelyekbe beleszülettek – ugyanez igaz mindannyiunkra, a körülményekből kiindulva igyekeznünk kell a maximumot kihozni sorsunkból és megtalálni a saját utunkat.