Érintők és érintkezések címmel szervezett konferenciát Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai elnöke emlékezetére az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Széchenyi István Egyetemmel közös szervezésben, október 1-én a Győri Zsinagógában.
A konferencia névadója, Fekete György Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, iparművész, szakíró és kultúrpolitikus gazdag alkotói életműve mellett több évtizeden át szolgálta a hazai kulturális közélet megújulását, a művészetek és művészek szellemi és társadalmi elismerését. Az Antall-kormány helyettes-államtitkáraként nevéhez kötődik a Nemzeti Kulturális Alap létrehozása, majd 2011-től a köztestületként elismert MMA szervezése, intézményeinek kiépítése, amelynek elnökeként, később tiszteletbeli elnökeként haláláig elkötelezetten munkálkodott.
Az emlékkonferencia célja, hogy a pálya- és munkatársak visszaemlékezésein keresztül pontosítson egy olyan alkotói profilt, amely mögött hatalmas és kiterjedt életmű áll. A tanácskozás a fentieken túl arra is vállalkozott, hogy megjelöli azokat a fontosabb csomópontokat, amelyek az eljövendő kutatások, konferenciák immáron tematikus alapanyagaként szolgálhatnak.
A néhai elnök életművéhez fűződik a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán belül megalakult Design Campus és Tanszék művészeti képzéseinek idei elindulása. Fekete György kitüntetett figyelmet fordított az egyetemi és középiskolai művészeti képzések struktúrájának megújítására, a művészeti karok „országos szövetszerkezetének” megteremtésére.
A jelenlévőket Lukács Eszter rektorhelyettes asszony köszöntötte, aki kiemelte a Széchenyi István Egyetem páratlan gyorsasággal végbement fejlődését. Mindez Fekete György tevékenységének is köszönhető, aki több mint két évtizede dolgozik azon, hogy az egyetem mindhárom feladatkörében, azaz az oktatásban, a kutatásban és a harmadik missziós tevékenységekben is kiemelkedjen és megállja a helyét.
Ezt követően Hontvári Csaba, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának dékánja nyitotta meg a konferenciát, aki a Győri Zsinagóga 2006-ban történt felújítását és újjáéledését méltatta. Mint azt hangsúlyozta, nagy örömére szolgál, hogy Győr egyik legkiemelkedőbb kulturális helyszíneként be tudják fogadni azokat az eseményeket, amelyek hivatottak emelni a régió és tágabb értelemben hazánk tudományos és művészeti életét.
A megnyitó beszédek után a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar hallgatóinak előadásában szólalt meg Antonio Vivaldi műve, a C-dúr concerto RV 87, amelyet előadott Szilágyi Emese (furulya), Szalay Lotti (barokk oboa), Kecskés Aranka és Hervai d'Elhoungne Klára (barokk hegedű), Geiger Estilla (barokk cselló), valamint Prehoffer Gábor művésztanár (csembaló).
Első előadóként Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a konferencia kezdeményezője és társszervezője szólalt fel. Elárulta, hogy sokáig nem volt alkalmuk megismerni egymást Fekete Györggyel, pedig kulturális mozgásaik, illetve világnézeten alapuló közéleti mozgásaik egy körhöz kötötték őket: a közös ismerősök ellenére csak a 2010-es évek elején ismerkedtek meg egymással.
Véleménye szerint Fekete Györgyről megemlékezni úgy érdemes, hogy nem felejtjük el azt, miből építkezett: egyetemes szemléletből. Nem törekedett a polihisztori címre, de átfogó szemlélete, holisztikus látásmódja, az univerzálisra törekvő meglátásai mindenképpen meghatározóak voltak életében. Fontos volt számára a „megmutatás” feladata az ismeretterjesztő sorozatok, a szakmai lapok szerkesztése, a tanítás és a közéleti szerepvállalás révén. Éppen ezért közösségi ember is volt: nem tudta elképzelni a magányos ember fogalmát még hipotetikusan sem, mindig mások felé fordult.
A köztestületté váló MMA által alapított kutatóintézet egyik legfőbb támogatója, koncepciójának alakítója, ugyanakkor tevékenységét nem uraló egyénisége volt. Holisztikus látásmódja, valamint ennek hatásai a mai napig tettenérhetők az intézet munkájában. Mindemellett elmondható, hogy Fekete György kimagasló szellem, átlátó módon gondolkodó, egyértelmű világlátással rendelkező, istenében, szeretteiben, hazájában és társaiban bízó ember volt.
Schrammel Imre keramikusművész, az MMA rendes tagja feltárta egy közel 70 éves barátság történetét és főbb mozzanatait az egyetemi felvételi pillanatától, azaz 1952-től egészen Fekete György haláláig úgy, hogy felolvasta azt az írását, amely a néhai elnök halálát követően nem sokkal született. Ismertette barátságuknak azon időszakát, amelyet a szocializmus ideje alatt éltek meg, ezen belül arra is kitért, hogyan is nézett ki egy akkor „másként” gondolkodó ember életvitele, mit takar az effajta ellenállás, illetve hogyan lehet egy reménytelenül hosszúra nyúló rendszerben képviselni a megszokottól eltérő nézeteket.
Az MMA köztestületté válásakor lényegretörő volt Fekete György tevékenysége, amelyet az előadó megítélése szerint senki más nem tudott volna nála jobban végezni – hiszen kellett hozzá mind az a tapasztalat, mind az az ismeret, mind az a kapcsolati rendszer, amellyel ő maga rendelkezett.
Spirituális adottságával a világ legtermészetesebb módján tudta közénk elhozni a szentséget, és mindezt egy olyan világban tette, amely vonzóbbnál vonzóbb formában akarja elhitetni, hogy semmi sem szent.
Egy rövid szünet után meghallgathattuk a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar hallgatóinak előadásában, ősbemutató keretében Déri András Adagio és Allegrocky két zongorára című darabját, amelyet Scheller Naomi és Balog Claudia adott elő zongorán.
Meglátása szerint sokan vallják, hogy megosztó személyiség volt, ez szakmai körökben is érződött: sokan elítélték az ő politikai jelenlétét, abban való részvételét, és ez elkerülhetetlen volt. Kitért arra is, milyen érintők mentén kezdődött a kettejük kapcsolata.
Emellett felhívta a figyelmet a Tárgyak természetrajza című kötetre is (Holnap Kiadó, 2008), amely Fekete György „személyes tapasztalásainak tükre”. Schrammel Imre előszavából az alábbi sorokat idézte: „A tárgyak használhatóága, szépsége, erkölcse, a civilizáció legszemléletesebb fokmérője egyben kulturális meghatározottságunk egyik alappillére is. […] Sokszor és sokan értelmezték már […] a tárgyak világát, de kevesen kísérelték meg átlépni ezeket a mezsgyéket vagy az ismert stíluskorok idő korlátait. Nem tekinthető véltlennek tehát, hogy végre egy neves magyar belsőépítész vállalkozott arra, hogy ezt a bátor lépést megtegye.”
Elárulta, ha lassan vesszük is észre, de változik a designer, a tervező szerepe, feladata. Már nem a forma önmagában, ami fontos, hanem mindaz, ami az anyagot formába, alakba rendezi. Az iskola küldetése ezt átélni, megérteni, a tanítványoknak átadni és az alkotómunka részévé tenni a jelen és a múlt megismerésével, a szemlélődéssel, figyelemmel, jegyzetekkel, fotókkal, vázlatokkal, a gyakorlati tanulmányok taktilis segítségével, a formaalkotás érzékek fölötti, azokat összekapcsoló eszközével.
A konferencia keretében sor került a Juhász Judit, az MMA szóvivője által rendelkezésre bocsátott megemlékező rövidfilm levetítésére. Juhász Judit kiemelte: Fekete György sokrétű közéleti tevékenységének rendkívül fontos – és az MMA számára sem közömbös – része a kezdeményezésére 1995-ben megalapított és immár huszonhat esztendeje működő Magyar Örökség Díj társadalmi intézménye. Személyes részvételének akadályoztatása miatt ezen a rövid archív felvételen idézte meg Fekete Györgynek a Bíráló Bizottságban betöltött pótolhatatlan szerepét.
A teljes konferencia megtekinthető ide kattintva az MMA MMKI YouTube-csatornáján.
Galéria