A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) őszi kiemelt programjairól tartott reggelivel egybekötött sajtóbeszélgetést a Geraldine – Auguszt Múzeumkertben szeptember 8-án. Az idei év több szempontból is mérföldkő a kutatóintézet életében, hiszen immár 5. éve annak, hogy átadták a Hild-villát, az MMA MMKI székházát, illetve a kutatóintézet új projektjeinek társadalmasítása további lehetőségeket ad egyéb szervezetekkel és közösségekkel való együttműködésre. Az esemény házigazdái Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója, Bólya Anna Mária, az MMA MMKI tudományos munkatársa és Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa voltak.
Az egybegyűlteket Kocsis Miklós köszöntötte, aki egyúttal ismertette a kutatóintézet működésének elmúlt 5 évét. Elmondása szerint nagy örömére szolgál, hogy az intézet évente mintegy 20-30 kiadvánnyal áll elő, amely nagy részben MMA Kiadóval közös együttműködés terméke. Átfogó képet adott arról is, hogy a pandémiás helyzet okán mi minden változott a kutatóintézet működését és irányelveit illetően, többek között ilyen a rendezvények online térbe való részleges vagy teljes áthelyezésére való törekvés. Ez a szituáció magában hordozta azt a lehetőséget, hogy új, innovatív kötetekkel is előálljanak, amelyeket az intézet kollégái minél szélesebb szakmai közönség számára igyekeznek elérhetővé tenni, egészen pontosan online kiadványok formájában, ingyenesen. Fontosnak tartja, hogy az egymásra való reflektálásnak megadják a módját, és még több kutatóhoz eljuttassák szakmai eredményeiket.
Ebben a sajátságos helyzetben tervezték meg sokszínű őszi programsorozatukat, amely főszabály szerint már jelenlétben valósulna meg, de a rendezvények minden esetben online is követhetők lesznek. Kulcsfontosságúnak tartotta kiemelni a kutatóintézet megújult honlapját, amely egy letisztult, világos, alapvetően a kutatási tevékenységekre fókuszáló felületet ad. Ezen a weboldalon érhető el sok más érdekesség mellett az MMA MMKI Kultúrsokk című podcastja, amely zenei, irodalmi, építészeti, táncművészeti, művészetelméleti témákban várja a hallgatókat. Mindezeken túl továbbra is szándékukban áll művészeti oktatófilmeket közzétenni, így A te művészeTED című fiataloknak szóló videósorozat ősszel is folytatódik.
Megemlítette továbbá a Magyar irodalmi művek 1956–2016 című irodalomtörténeti lexikont, amely hozzávetőlegesen 800 szócikket tartalmaz, és online is elérhető ugyanabban a szerkesztett formában, mint a nyomtatott kiadvány. A lexikonból filmes változat is készül, ennek bemutatása előreláthatólag októberre várható. Az irodalmi lexikon több város kulturális és oktatási intézményeiben is bemutatásra kerül szerte az országban.
Kihangsúlyozta a művészeti alkotók bemutatásának fontosságát, amely kapcsán felhívta a figyelmet az MMA MMKI egyedülálló vállalkozására: egy 24 órás építészeti interjúmaratonra, amelynek során Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI munkatársa 24 óra alatt 24 interjúalannyal beszélget szeptember 17. délelőttől szeptember 18. délelőttig. Az esemény online is követhető lesz.
Végül hozzátette: fontosnak tartja a magyarországi felsőoktatási intézményekkel való együttműködést országszerte, egy ilyen kapcsolat eredményeként jött létre az a kutatás, amelynek során az iskolán kívüli zenei neveléssel kapcsolatos tényezőket vizsgálták a Debreceni Egyetemmel közösen.
Bólya Anna Mária bemutatta a Magyar Csupajáték című produkciót vizsgáló tanulmánykötetet, ennek kapcsán körbejárta azt is, és miért fontos kiemelten foglalkozni ezzel az alkotással, hogy miért számított újdonságnak a keletkezése idejében. Kitért az összművészeti előadás magyarországi kutatásával kapcsolatos nehézségekre és hiányosságaira is. Az alkotók, művészek életműve kevésbé került előtérbe, éppen ezért szeretnék szélesebb körben elterjeszteni a kutatás eredményeit, így a kötet több tudományág aspektusából járja körbe a Magyar Csupajátékot. A kötet témájában a kutatóintézet szeptember 23-án konferenciát szervez a Pesti Vigadóban.
Windhager Ákos az MMA MMKI fiataloknak szóló őszi programjaival és terveivel kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet a művészeti területen történő utánpótlás, a gyerekek megszólítása és tudomány népszerűsítése fontosságára. Kitért arra is, miért nehéz mindez a művészetelméleti kutatások esetében, és ennek tudatában hogyan lehet megfogni a fiatalabb korosztályt, hogyan lehet lefordítani az ő világképükre a tudományt érthető formában. Erre ad alkalmat a szeptember 24-én megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakája a Hild-villában, amelynek programjait szintén ismertette. Figyelembe ajánlotta továbbá a kutatóintézet Az egyházzene történetei című konferenciáját, amely november 8-án kerül megrendezésre a Pesti Vigadóban, és amely véleménye szerint azért is fontos, mert az egyházzene történetének vizsgálata mindeddig háttérbe szorult, azonban rengeteg olyan fontos szerzőről tudunk, akiknek életműve kevésbé ismert, holott műveik rendre megtöltötték a vasárnapi miséket. Hozzátette, a konferencia pontot tesz egy hároméves kutatás végére, ezzel fényt derítve majd a rejtett összefüggésekre.
