MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Konferencia Csoóri Sándor életművéről

Jóslás a te idődről címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor emlékére 2017. február 6-án és 7-én az MMA székházában, a Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI). A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége volt, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja.

Nyilasy Balázs előadásával indult az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat

Nyilasy Balázs irodalomtörténész a Hild-esték előadás-sorozat első alkalmával Arany János és a románc címmel tartott előadást. Nyilasy - e témában írt számos tanulmánya és monográfiája nyomán - egyszerre tett kísérletet az Arany-recepció újragondolására és a "romance" nagyműfajának elméleti megközelítésére. Okfejtése - főként az angolszász műfajelmélet mozgósításával - egyrészt a románc fogalmának használhatóságát járta körül, másrészt bizonyságul szolgált arra, hogy Arany verses epikája nem szorítható háttérbe (lírai alkotásainak javára), sőt a posztstrukturalista "válságérzületi" tematika létjogosultságának elismerése mellett is problémaérzékenyen vizsgálható.

A rendezvénysorozat következő előadása:

Kassai István: Weiner Leó elfeledett Toldi-ja

2017. február 23. 18 óra

Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete Esték a Hild-villában rendezvénysorozat keretében 2017. év első félévét az Arany János-emlékévnek szentelve szervez előadássorozatot.

Az első est 2017. február 9-én 18 órakor kerül megrendezésre Nyilasy Balázs: Arany János és a románc műfaja című előadásával.

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza
(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el:

http://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Nyilasy_Balazs-eloadas.pdf

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Beszámoló a „Kizökkent idő

2016. november 7-én munkamegbeszélést tartott az a csoport, amely a „Kizökkent idő" munkacímmel folytat kutatást. A ma emberét egy sajátos hiányérzet és korszakvégi hangulat jellemzi: valami mélyen húzódó rossz közérzet, tompa negativitás érzés, egzisztenciális fáradtság, kimerültség. Nem tudja, mi a baj, csak annyit tud, hogy „valami nincs rendben…" Ezt az érzést egy olyan változás kelti, ami valaminek a visszavonulása, elvonulása, eltűnése nyomán lép fel. Olyan negativitás-érzés, ami nem engedi magát megragadni, mert bár hatni hat, de nem artikulálható, nem megnevezhető. Egyfajta, kontúrokkal nem rendelkező hiány, ami nem rajzolja elő — még negatív lenyomatként sem — azt, aminek a hiánya. Természetesen elképzelhető, hogy csak a jelenlegi állapotában és a mi jelenlegi állapotunkban mutatkozik ilyen kétségbeejtően anonimnek, és idővel, kellő gondolkodói és művészi erőfeszítéssel fokozatosan körvonalazódni fog, s ez egyben annak a valaminek a fokozatos megmutatkozása is lesz, ami ebben az állapotban meghatározatlan hiányként észlelődik.

Fundamenta Profunda könyvsorozat első kötetének könyvbemutatója

Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai című konferenciakötet a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által 2015. november 16. napján a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában megrendezett „Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai" című művészetelméleti és szerzői jogi konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

A kötetet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával kiadta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete.

A kötetet Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára és Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója mutatja be.

  • Időpont: 2016. december 12. (hétfő) 16 óra
  • Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza Könyvtár előtér

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük 2016. december 6-ig jelezze a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen.

Hármas könyvbemutató az Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat keretében

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kiadásában most megjelent művek:

Pető Zoltán: Edmund Burke és kritikusai – Egy XVIII. századi politikai elmélet esztétikája című tanulmányában az ízlés politikáját – a politikai esztétikának nevezett beszédmódot – vizsgálja a Dicsőséges Forradalom utáni brit társadalomban, és arra keres választ, hogyan kapcsolódott össze az ízlés és a politika az ancien régime-ben.

Tóth Gábor: A tömeg- és az elitművészet esztétikai jelentése Ortega, Spengler és Walter Benjamin filozófiájában című értekezésében azokat a folyamatokat elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában.

Mórocz Gábor: Túl a diszharmónián – Az esztétikai létmód problémája Péterfy, Asbóth, Justh és Gozsdu esszéisztikus írásaiban című könyvében azt vizsgálja, hogyan jelenik meg az esztétikai létmód problémája a XIX. század végi magyar eszmetörténetben.

Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében Konferencia a Pesti Vigadóban, a MMA székházában

Fővédnök: Devescovi Erzsébet
2016. október 10-11.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) kettős évforduló kapcsán rendezte meg legutóbbi konferenciáját. A 20. század két meghatározó jelentőségű alkotója Bartók Béla, valamint Járdányi Pál munkássága állt a központban.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója lehetőséget ad a zenefolklór alapvetőjére, a 20. század meghatározó zenei nyelvezetének megalkotójára, a kitűnő zongoraművészre és a fáradhatatlan, több országot bejáró népzenegyűjtőre való emlékezésre.

Járdányi Pál nagyon fiatalon, mindössze 46 évesen távozott az élők sorából, 50 esztendeje. Rajeczky Benjamin, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán tanítványaként, valamint a Zeneakadémia mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakát is elvégző fiatal szakemberként a népzene kutatását tekintette szakmai élete egyik nagy feladatának. A magyarországi etnomuzikológia legjelentősebb eredménye az a népzenei rendszer, amelyet megalkotott továbbfejlesztve az ezt megelőző kodályi és bartóki rendszer eredményeit. A magyar népzene összkiadása, A Magyar Népzene Tára a mai napig is e szisztéma alapján készül.

A kétnapos konferencia napjaink problémáiról és eredményeiről szólt. Talán azért is kívánkozott hétfő estére mintegy felütésként egy olyan előadásokat felsorakoztató esemény, amely arról szólt, hogyan is lehet „eladni" ma Bartókot, az operát, egyáltalán az igényes klasszikus zenét. Bátor Tamás a Miskolci Operafesztivál eddigi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot, Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a fiatal kortárszenei fesztivál, a CAFE Budapest tapasztalatairól beszélt. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a Bartók Új Sorozatot mutatta be a közönségnek, Zsoldos Dávid a közönség arcára gyakran mosolyt csaló előadásával a Bartók brand mai lehetőségeiről beszélt, összevetve ezt egyéb, külföldi példákkal.

A kerekasztalbeszélgetés lezárásaként Fehér Anikó 2000-ben készített filmje került levetítésre, amelynek címe Vivente e moriente, Járdányi Pálra emlékezünk. A televíziós koncertfilm narrációval, valamint a Járdányit és a családját bemutató fotókkal, korabeli, otthon készült kisfilm felvételekkel tűzdelt formája lehetőséget adott arra, hogy beleéljük magunkat abba a világba, ami a '60-as évek elején adatott a szerzőnek.

A keddi nap Fekete György, az MMA elnökének megnyitójával kezdődött, majd Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Ezután az Életmű szekcióban hallhattunk előadást Járdányi Pál fiától, Járdányi Gergelytől. A nagybőgőművész meghatottan emlékezett édesapjára. Windhager Ákos Járdányi politikai szerepvállalásáról szólt, Solymosi-Tari Emőke pedig Lajtha Bartók képét vetítette elénk. Andrásfaly Bertalan azt a kort mutatta be, amikor megindultak azok a népzene- és néptáncgyűjtő utak, amelyek a jelenleg is viruló táncházmozgalmat táplálták.

A népzenei szekció Fehér Anikó előadásával kezdődött, amelyben sosem hallott, nemrégiben előkerült fonográf hengerek is megszólaltak Járdányi gyűjtéséből. Juhász Zoltán a számítógépes népzenei rendszerezésről, Szalay Olga pedig Járdányi népzenei rendszereiről beszélt.

A művészetelméleti előadások elején Medveczky Ádám Bartókról, hitéről és hazaszeretetéről szólt. Járdányi Zsófia édesapja hegedűiskoláját mutatta be, Devich János pedig a vonósnégyes kultúra fejlődését Bartók után.

Ezután a társművészetekről esett szó. Csernyus Lőrinc és F. orosz Sára az építő- ill. képzőművészet oldaláról, Ablonczy László a színház felől, Falusi Márton pedig az irodalom szemszögéből vizsgálta mindazt, ami a két zeneszerzővel kapcsolatba hozható. Temesi Ferenc saját, kitűnő Bartók könyvéből olvasott fel, megcsillogtatva Bartók gyakran rejtett humorát.

A konferencia alatt a Pesti Vigadó 4. emeletén kiállítást tekinthettek meg az arra járók. Járdányi személyes tárgyai, kéziratai, Kossuth-díja mellett Juhász Zoltán népi hangszereit és F. Orosz Sára Bartók plasztikája volt megtekinthető.

A két napot egy nagysikerű hangverseny zárta. Az Art's Philharmony zenekar Bartal László vezetésével, a Iubilate kórus Sapszon Ferenc iránytásával Bartók és Járdányi műveket adtak elő. Volt ősbemutató és ún. új ősbemutató, azaz nagyon régen elhangzott művek most ismét teljes pompájukban szólalhattak meg. A Bartók III. zongoraverseny szólistája Mocsári Károly volt, akinek előadását a közönség vastapssal hálálta meg egy Allegro Barbarot kikövetelve tőle.

A konferencia színvonalát emelte egy kísérőfüzet, amely Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának köszöntőjével indul. Az előadások absztraktjait, valamint az előadók rövid bemutatását is tartalmazta. Ugyancsak kiadásra került Járdányi Gergely édesapjáról írott esszéje Édesapám, Járdányi Pál címmel.

Windhager Károly Ákos könyvbemutatója

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat most megjelent 6. kötete, Windhager Károly Ákos: VIVENTE e MORIENTE, 1956 emlékezete a komolyzenében című tanulmánya.

A Szerző művében az 1956-os forradalomhoz köthető zeneműveket kultúratudományi megközelítésben elemzi. Az alapkérdés valamennyi esetben az, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a zenemű és a forradalom között.

A Szerző beszélgetőpartnerei Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára, Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója és a L'Harmattan Kiadó képviseletében Gyenes Ádám kiadóvezető.

A könyvbemutató 2016. október 17-én 16 órakor kerül megrendezésre a Pesti Vigadó - Könyvtár előterében.

Márai és a művészetek

MŰHELYBESZÉLGETÉS

„…a ter­mé­szet cso­dá­ján túl van még va­la­mi, ami több­let"
(Néhány pillantás Márai Sándor és a művészetek kapcsolatára)

Márai Sándor személyét és életművét sok szempontból elemezték már. Alapvetően rendelkezünk valamiféle képpel e pálya kilenc évtizedének számos vonatkozásáról, mégis vannak olyan területek, amelyek újabb, mélyebb kutatásokat kívánnak. Ezek közé tartozik a kassai polgár egyes művészeti ágakhoz való viszonya is. Vannak triviális, könnyebben megközelíthető kötődései (pl. irodalom, színház), de ennél jóval több munkát igényel a fotókhoz, a filmhez vagy a zenéhez való kötődése bemutatása. írásomban röviden ismertetem e vonatkozások legfontosabb jegyeit és felvillantom néhány konkrét példán keresztül, mit is gondolt, írt a XX. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója azok kapcsán.

A remekművekről írt, mindenkinek szánt tanácsa önmaga számára is irányadó volt: Ha csak te­he­ted, élj min­dig úgy, hogy az em­be­ri szel­lem kris­tály­ba fa­ra­gott re­mek­mű­ve­i­nek egyi­két min­den­nap meg­szem­léld, s ha né­hány pil­la­nat­ra is! Ne múl­jon el egyet­len na­pod, hogy nem ol­vas­tál né­hány sort Seneca, Tolsz­toj, Cer­van­tes, Arisz­to­te­lész, a Szent­írás, Ril­ke vagy Marcus Aurelius köny­ve­i­ből. Min­den­nap hall­gass né­hány ütem ze­nét, ha más­képp nem le­het, szó­lal­tasd meg a ze­ne­do­bo­zon Bach, Bee­tho­ven, Gluck vagy Mo­zart va­la­mely té­te­lét. Ne múl­jon el nap, hogy nem né­ze­get­ted né­hány per­cen át va­la­mi­lyen jó nyo­mat tük­ré­ben Brueghel, vagy Dürer, vagy Mi­che­lan­ge­lo va­la­me­lyik fest­mé­nyét vagy raj­zát.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők Mészáros Tibor: Márai és a művészetek című tanulmányát a különböző művészeti ágak szempontjából elemzik.

A részvétel regisztrációhoz kötött: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/marai-es-a-muveszetek-muhelybeszelgetes

A Márai és a művészetek című tanulmány PDF formátumban az alábbi linken érhető el:
http://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Marai-tanulmany.pdf

Rippl Dóra könyvbemutatója

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat most megjelent 5. kötete, Rippl Dóra: Filozófia, lélektan és metafizika Babits irodalomelméletében című tanulmánya

A Szerző művében két határterület vizsgálatával foglalkozik, a metafizika és lélektan Babits irodalomelméletének két, a fejtegetésekben mostohán kezelt tudományterületével.

A szerző beszélgetőpartnerei Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára, Kocsis Miklós az MMA MMKI igazgatója és a L'Harmattan kiadó képviseletében Gyenes Ádám kiadóvezető.

A könyvbemutató 2016. október 13-án 10 órakor kerül megrendezésre a Pesti Vigadó könyvtár előterében.