MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Esték a Hild-villában Ittzés Mihály: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában

Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. október 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Konferencia Weöres Sándor életművéről

A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.

Egyházművészet ma

Lélek – vallás – művészet

Lélek – vallás – művészet címmel rendezett kétnapos, keresztény egyházművészeti konferenciát a Pesti Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) 2017. szeptember 25–26-án. A konferencia elsősorban arra kereste a választ, hogy milyen befolyása-hatása van az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek.

 

Esték a Hild-villában Sziklavári Károly: „Háry János vitéz” – A Háry János a magyar hagyomány tükrében

Az előadó a nemzeti hagyomány legkülönbözőbb területei felől igyekszik megvilágítani Kodály egyik fő művének magyar kultúrtörténeti jelentőségét, egyaránt kitérve az eszmetörténet, műfaj, zenei összetevők kérdéseire. Rámutat arra a latens eszmei szálra is, amely összeköti a magyar művészet különféle Háry-alakjait Petőfi János vitézével – és részint Arany Toldijával. Vizsgálja továbbá a Háry-libretto helyét a kor szépírásában, ráirányítva a figyelmet a közvetlen vagy közvetett előzményekre, s ugyanúgy a daljáték egykorú fogadtatására is.

2017. október 5. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

 

Kutatók Éjszakája a Hild-villában

Egy napra megnyílik a Hild-villa kapuja minden érdeklődő előtt. Ezen az estén Kutatóink a magyar kortárs művészetekkel

foglalkozó kutatási területeket mutatják be könnyedebb, közérthetőbb, játékos formában.

Ingyenesen látogatható programjainkra minden korosztályt szeretettel várunk!

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=405

Időpont: 2017. 09. 29. 14.00-23.00 óráig

Helyszín: Hild-villa, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

 

Esték a Hild-villában

Fehér Anikó: „Gerencséri utca…" – Az új stílusú magyar népdal megjelenése Kodály kórusműveiben és pedagógiai etűdjeiben

 

Aki csak érintőlegesen ismeri a magyar népzenét, azt bizonyosan tudja, hogy van „régi stílus" és „új stílus". Ez a tudás nem is kevés. Ha meg tudjuk különböztetni a rendkívül gazdag magyar népzenekincs két fontos fajtáját, nyugodtan elindulhatunk a mélyebb vizek felé.

Az új stílus a tizenkilencedik század második felében alakult ki, a legújabb kutatások szerint nem a régire alapozva. Ezek a dalok ugyanúgy négy sorosak mint a régi réteg dallamai, ám maximum kétféle dallamsorral találkozhatunk bennük. Ráadásul az első és az utolsó soruk azonos. Nem tűnik ez túl nagy zenei készletnek, mégis mintegy 100 éven át ez uralta a népzene terepét a magyar nyelvterületen.

Az előadó senkit nem akar meggyőzni Kodály Zoltán zenei igényességéről, inkább azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolata az új stílussal. Hogyan, milyen mértékben használta fel a „kupolás" szerkezetű magyar népdalt a számára oly fontos kórusművekben, s a szívéből fakadt pedagógiai munkákban, amelyekkel egy nemzetet akart megtanítani a kottaolvasásra, s a zene befogadására.

 

2017. szeptember 21. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

 

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Lélek – vallás – művészet Keresztény egyházművészeti konferencia

2017. szeptember 25-26.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

A huszonegyedik század egyházi művészetével foglalkozó sorozatunk második részéhez érkeztük. Az első alkalommal megpróbáltuk számba venni a szakterületeket és meghatározni ezek határait. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által szervezett konferencia során ezek hatását szeretnénk vizsgálni. Arra keressük a választ, hogy van-e befolyása az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek?

A hit önmagában lelki táplálék, orvosság, vigasz, ám ha a vallásos élet eszközei a művészetek közelségében, vagy azokkal együtt jelennek meg, hatásuk megtöbbszöröződhet. Ez legegyszerűbben a különféle pszichoterápiás formákon mérhető és vizsgálható. A népzene ősi motívumai, természetes formái is építhetik, gyógyíthatják a lelket. A míves, komoly szakmai és művészi értéket hordozó műtárgyak, a modern, de a régire is figyelő templomépítészet is jelentős hatású.

A közös gondolkodás fő vonala az, hogy kiderítsük, vajon a tartalom (esetünkben a keresztény hit) vagy az eszközök (művészeti jelenségek, termékek) használata a fontosabb. Mennyire kell belemélyedni egyik vagy másik oldalba? Van-e rangsor, azaz hatékonyabb-e egyik oldal a másiknál? Beszélgetésünk másik vonala a tér és az idő hatása a vallási elmélyülésre. A teret a képzőművészet, az időt a zene dekorálja a mostanában divatos megfogalmazás szerint. Kérdés az is, hogy korunk vallásos eseményeinek színtere és akusztikus tartalma hogyan alakul, merre tart, kell-e, lehet-e befolyásolni a változás folyamatát.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet:

„A teljesség felé

Weöres Sándor – konferencia

2017. szeptember 18-19.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza

Makovecz terem

Sem hétköznapibb, sem magasztosabb feladat elé nem nézhet az irodalomértés, mint hogy tárgyát, az irodalmat a maga teljességében vegye szemügyre. Ha az elmúlt évtizedek a dekonstrukció bűvös csábításának engedtek, mi egyéb dolgunk lehet, mint hogy a magyar irodalmi gondolkodást elkezdjük újraépíteni? Weöres Sándor életművének centrumba állítása több szempontból alapvető jelentőségű. Nincs még egy magyar költő, akinek a hagyományba illesztése – a kanonizálás alapjául vett esztétikai kód szerint – ekkora változatosságot mutatna. Ezért érdemes a Weöres-recepcióból kiindulnunk, ha a „kortárs" lírai beszédmódokat vizsgáljuk. Ám a weöresi életmű nem csupán líratörténeti mérföldkő; a zene- és az eszmetörténet számára is esszenciális, sőt drámaköltészete vagy az összetett műfajú Psyché szintúgy a magyar irodalom páratlan tüneményei, mindemellett a film- és a képzőművészet is reflektál rá. A konferencia célja, hogy Weöres Sándor művészetét a lehető legsokrétűbb módon, az életrajzi és az összművészeti vonatkozásokkal együtt ragadjuk meg; még akkor is, ha ez a velejéig orpheuszi eredetű törekvés nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.

Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

A konferencia részletes programja itt érhető el:
[letöltés]

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött

Regisztrálni itt lehet:

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-1-nap

nap http://vigado.hu/weores-konferencia-2-nap

Indul az „Esték a Hild-villában

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat második félévében a Kodály Zoltán emlékévnek szentelve rendezi meg kéthetente csütörtökönként művészetelméleti előadás-sorozatát.

Kodály Zoltán a huszadik század egyik legnagyobb formátumú művésze volt, akinek hatása messze túllépett a kultúrán. A Visszatekintés és a Levelek olvasójaként rajzolódik ki impozáns portréja: zenét szerzett, vezényelt, tanulmányt írt, népzenét gyűjtött és népzenei rendszert állított fel. Egységes zenepedagógiai rendszerével megreformálta a zenei oktatást, folyóiratokat alapított és intézményeket vezetett, miközben irodalomtörténeti kutatást végzett, reprezentált a magyar kultúra érdekében. Túl ezen misén kántorizált és szolfézspéldákat gyártott, szakmai tevékenysége mellett jutott ereje arra, hogy teljes értékű magánéletet éljen, s a nehéz pillanatokban is őszinte barátja maradt Bartóknak, Dohnányinak és Lajthának.

Jelentőségét jól mutatja, hogy kétszer jelölték köztársasági elnöki tisztségre, kétszer kérték fel a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Élete végéig hiteles személyiség maradt, aki szabadságeszményéből jottányit sem adott fel egyetlen kitüntetése kedvéért és üldöztetése során sem. Az előadássorozat a szerző e sokoldalú művelődéstörténeti jelentőségét hét előadás keretében mutatja be.

Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük jelezze részvételi szándékát az adott rendezvényre a honlapunkon megtalálható regisztrációs link segítségével.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat 2017. évi őszi félév

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának szeptemberi első előadása:

Farkas Attila: Kodály a magyar művelődéstörténetben

Bevezető jellegű előadásában két, első látásra egymással nehezen összeegyeztethető célt tűzött ki maga elé: Kodály életművének legjellemzőbb eredményeit kívánja bemutatni, ugyanakkor nem szeretne az általánosságok szintjén megrekedni. Ennek érdekében előadónk első lépésben a művelődés és a kultúra fogalmának analízisét vázolja különös figyelemmel a nemzeti, valamint a népi kultúra jelentésére, illetve a zene kulturális jelentőségére. Tézise szerint Kodály a nemzeti kultúra kiteljesítését csak modernizáció útján tartotta lehetségesnek, ugyanakkor ezt a modernizációt kizárólag nemzeti alapon tartotta végrehajthatónak, mégpedig a népi hagyomány reflexív feltárása segítségével. Az Előadó megkísérli elhelyezni a kodályi célokat és eredményeket a magyar művelődés fejlődésében. Két konkrét periódus jelentőségére külön kitér: elemzi a Magyarság a zenében című 1939-ben megjelent esszé történeti interpretációs lehetőségeit; majd megvizsgálja annak az időszaknak a történetét, amelyben Kodály a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Az elemzések tanulságait kiterjeszti az életmű és a politika viszonyának jobb megértése felé.