MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Rendezvények


Esték a Hild-villában, Falusi Márton - Haza és haladás Kodály Zoltán prózai műveiben

A magyar eszmetörténet jelesei a nyelvújítás óta igyekeznek összeegyeztetni „haza és haladás” programját, jóllehet az aforizma – „Haladás a matériában…, de haladás a lélekben: semmi” – Kölcsey Ferenctől ered. A nemzeti sajátszerűség és a progresszió értékpólusai gyakran a „népiség” mibenlétéről folyó művészetfilozófiai diskurzusban kristályosodtak ki. Sajnálatos tény, hogy azok az összefüggések, amelyek a művészet zsenialitásában, esztétikai szinten kifejezésre jutottak – gondoljunk Berzsenyi, Petőfi, Ady vagy Bartók ars poeticájára –, a politikai identitást – a „mi a magyar?” örök kérdését – alig-alig határozhatták meg. De vajon mi jellemzi Kodály Zoltán népiségfogalmát, amely nem azonos például Petőfi Sándor 19. századi felfogásával? S ezáltal, a kor szellemi klímáját is alakítva, vajon miként hangolta össze a nagy zenei gondolkodó „haza és haladás” programját? Az Előadó e kérdésekre keresi a választ, nem lévén zenetudós, Kodály prózai megszólalásai, vallomásai alapján.

Időpont: 2017. december 7. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Könyvbemutató A kortárs irodalomértelmezés perspektívái

Szerkesztette: Falusi Márton

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ismert törekvése, hogy a kortárs művészetek változatosságát – összművészeti kontextusban – minél részletesebben elemezze. E kötet – amely a 2016. szeptember 21-én, a Pesti Vigadóban megrendezett A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című konferencián elhangzott előadások szerkesztett anyagait tartalmazza – az élő irodalmat vizsgáló különféle szemléletmódok, tudományos irányzatok, elméleti iskolák, gondolkodásképletek számbavételére törekszik. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016-ban indította útjára Fundamenta profunda című sorozatát, amelynek negyedik kötetében fiatal irodalomtudósok gondolatai találhatók arról: milyen a kortárs magyar irodalom, és hogyan válhatunk képessé gazdagságának megragadására.

Időpont: 2017. december 04. 14:30 óra

Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza.

Könyvtár előtér

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük részvételi szándékát a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címre küldje meg.

A titkos szer: mozgó dó

„Mozgó dó", a Kodály-koncepció értelmezése a XXI. században címmel szimpóziumot szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, ahol a felkért előadók különféle szempontból reflektáltak a világhírű Kodály módszer valóságos megvalósítására. Fehér Anikó, a MMA-MMKI tudományos munkatársa, népzenekutató, karvezető a kísérőfüzet bevezetőjében utal Kodály Zoltán 1966-ban megfogalmazott új nevelési módszerére, melyet ő maga akkor így fogalmazott meg: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel."

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában

Tudományos műhelybeszélgetés
2017. november 16.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában címmel tudományos műhelybeszélgetést rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Hild-villában. A korábban már kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerére („Az emigráció kulturális emlékezete a Visegrádi Államokban”; illetve a „Miklós és Petar / Nikola i Péter – horvát-magyar kulturális együttélés” konferenciák kapcsán) is építő hosszútávú kutatás első összejövetelén a közép-európaiság szellemi és tárgyi jellegzetességeit vetették össze a kutatók.

Vajda Barnabás (Komárno, Selye János Egyetem) a k.u.k. emlékezetpolitikát a dunaszerdahelyi világháborús hadifogoly-temető kapcsán mutatta be. Balogh Péter (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) a térség kulturális és földrajzi határvitáit érzékeltette. Pálfalvi Lajos (PPKE) a lengyel kultúra sokosztatúságában mutatta meg Közép-Európa eltérő olvasatait. Glässer Norbert (SZTE) az Osztrák-Magyar Monarchiában élő Magyar Izrael birodalomhoz kötődő identitáselemei alapján kérdezett rá a témára. Az utolsó előadó, Windhager Ákos (MMA MMKI) a szimfonikus kultúra sajátosságai által meghúzott Közép-Európa-képet rajzolta meg. A kérdésfelvető előadásokat követő kötetlen szóbeli diskurzuson a résztvevők kijelölték a kutatási témaköröket a következő találkozóra.

Jász Borbála: Modernizmus sátortetővel – Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete

Az Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat legújabb kötete

A tanulmány 2017. november 3-án (pénteken) 9 órakor került bemutatásra a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.

A kötet Ligeti Pál – a magyar és az európai mondernizmus jeles képviselőjének – művészetfilozófiáját, építészetelméletét és a hatására kialakuló hazai építészetkritika kezdeteit mutatja be.

A kötetet a Szerzővel közösen Dévényi Sándor az MMA volt alelnöke, Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára és Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója mutatta be. 

 

Esték a Hild-villába - Windhager Ákos Létösszegző magyar kantáták 1920 - 1944 között

 

 

Az előadás szellemtörténeti kitekintést nyújt a Psalmus hungaricus és a Cantata profana időszakában született létösszegző (személyes, közösségi és szakrális létet egybe sűrítő) kantátákra. Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Veress Sándor eltérő közösségi beállítottságból, hasonló közéleti felhangok és azonos szakrális szimbólumok révén zenésítették meg a személyes lét drámáját. Az áttekintés révén kiviláglik a Bartók- és Kodály-remekművek esztétikai magaslata, de a létösszegző művészi igényből fakadó nagyszabású kísérletek fensége is.

2017. november 9. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

„Mozgó dó” A Kodály koncepció értelmezése a XXI. században – szimpózium

2017. november 14.

Pesti Vigadó, Makovecz terem

1966. július 27-én a kaliforniai Berkeley-ben a Corvin Magyar Club keretében Kodály előadást tartott a jelenlévőknek. Az utána kialakult beszélgetésben, vitában megkérdezte tőle valaki, mi is annak az új nevelési módszernek a lényege, „ami iránt a külföld érdeklődik”. Kodály Zoltán maga válaszolt a kérdésre: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel. Hiába kísérleteznek mással, utol nem érik soha. Nem magyar találmány: több mint száz éve egy Curwen nevű angol kezdte; azóta hol használták, hol elhanyagolták. Mi most újra elővettük és nagyon hasznosnak bizonyult.

A másik pedig, hogy az iskolásgyerekek fejét népdallal töltjük meg, ha nincsen benne amúgy is… A népdalokhoz fűződik a zenei elemek megtanítása… A korán, hat-hét éves korban kezdett gyakorlás úgy kifejleszti a gyerek készségét és úgy meggyorsítja felfogóképességüket, hogy nekik ez játék.”

Kórusművei, zenepedagógiai etüdjei, énekgyakorlatai mind ezt a célt szolgálták. Kodály elképzelése tanítványai, munkatársai közreműködésével ért el nemzetközi sikereket és vált maradandóvá, megkérdőjelezhetetlenné. Mi, akik így tanultuk a zenei „betűvetést”, jól tudjuk, hogy nemcsak a kotta vált számunkra ismerős tereppé, de a zene belső világának megértése is könnyebb lett és nem mellesleg, a magyar népdalok világába is örömteli és hasznos betekintést nyerhettünk. A Kodály metódus nem változik: örök és maradandó. Ám a tanuló ifjúság szellemi és mentális változásainak figyelembe vételével időről időre, apró elemeiben más és más ötletek is belekerülhetnek. Konferenciánk, a Kodály Zoltán emlékévhez kapcsolódóan ezek fontosságára próbálja felhívni a figyelmet.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

http://vigado.hu/programok/-/event/10184/-mozgo-do-/10922

Esték a Hild-villában Ittzés Mihály: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában

Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. október 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Konferencia Weöres Sándor életművéről

A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.

Egyházművészet ma

Lélek – vallás – művészet

Lélek – vallás – művészet címmel rendezett kétnapos, keresztény egyházművészeti konferenciát a Pesti Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) 2017. szeptember 25–26-án. A konferencia elsősorban arra kereste a választ, hogy milyen befolyása-hatása van az ember lelki jóérzésére azoknak a művészeti alkotásoknak, amelyek vallásos közegben érvényesülnek.