MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Műhelybeszélgetés


A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában

Tudományos műhelybeszélgetés
2017. november 16.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában címmel tudományos műhelybeszélgetést rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Hild-villában. A korábban már kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerére („Az emigráció kulturális emlékezete a Visegrádi Államokban”; illetve a „Miklós és Petar / Nikola i Péter – horvát-magyar kulturális együttélés” konferenciák kapcsán) is építő hosszútávú kutatás első összejövetelén a közép-európaiság szellemi és tárgyi jellegzetességeit vetették össze a kutatók.

Vajda Barnabás (Komárno, Selye János Egyetem) a k.u.k. emlékezetpolitikát a dunaszerdahelyi világháborús hadifogoly-temető kapcsán mutatta be. Balogh Péter (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) a térség kulturális és földrajzi határvitáit érzékeltette. Pálfalvi Lajos (PPKE) a lengyel kultúra sokosztatúságában mutatta meg Közép-Európa eltérő olvasatait. Glässer Norbert (SZTE) az Osztrák-Magyar Monarchiában élő Magyar Izrael birodalomhoz kötődő identitáselemei alapján kérdezett rá a témára. Az utolsó előadó, Windhager Ákos (MMA MMKI) a szimfonikus kultúra sajátosságai által meghúzott Közép-Európa-képet rajzolta meg. A kérdésfelvető előadásokat követő kötetlen szóbeli diskurzuson a résztvevők kijelölték a kutatási témaköröket a következő találkozóra.

Művészet, tudomány, filozófia

Műhelybeszélgetés a Hild-villában

A művészet, a tudomány, a filozófia egymás nélkül nem létezhetnek. Mit mondanak egymásnak, mit értenek egymásból? E kérdéseket körbejárva tartott „Művészet, tudomány és filozófia" címmel projektindító műhelybeszélgetést az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete.

Beszámoló a „Kizökkent idő

2016. november 7-én munkamegbeszélést tartott az a csoport, amely a „Kizökkent idő" munkacímmel folytat kutatást. A ma emberét egy sajátos hiányérzet és korszakvégi hangulat jellemzi: valami mélyen húzódó rossz közérzet, tompa negativitás érzés, egzisztenciális fáradtság, kimerültség. Nem tudja, mi a baj, csak annyit tud, hogy „valami nincs rendben…" Ezt az érzést egy olyan változás kelti, ami valaminek a visszavonulása, elvonulása, eltűnése nyomán lép fel. Olyan negativitás-érzés, ami nem engedi magát megragadni, mert bár hatni hat, de nem artikulálható, nem megnevezhető. Egyfajta, kontúrokkal nem rendelkező hiány, ami nem rajzolja elő — még negatív lenyomatként sem — azt, aminek a hiánya. Természetesen elképzelhető, hogy csak a jelenlegi állapotában és a mi jelenlegi állapotunkban mutatkozik ilyen kétségbeejtően anonimnek, és idővel, kellő gondolkodói és művészi erőfeszítéssel fokozatosan körvonalazódni fog, s ez egyben annak a valaminek a fokozatos megmutatkozása is lesz, ami ebben az állapotban meghatározatlan hiányként észlelődik.

Márai és a művészetek

MŰHELYBESZÉLGETÉS

„…a ter­mé­szet cso­dá­ján túl van még va­la­mi, ami több­let"
(Néhány pillantás Márai Sándor és a művészetek kapcsolatára)

Márai Sándor személyét és életművét sok szempontból elemezték már. Alapvetően rendelkezünk valamiféle képpel e pálya kilenc évtizedének számos vonatkozásáról, mégis vannak olyan területek, amelyek újabb, mélyebb kutatásokat kívánnak. Ezek közé tartozik a kassai polgár egyes művészeti ágakhoz való viszonya is. Vannak triviális, könnyebben megközelíthető kötődései (pl. irodalom, színház), de ennél jóval több munkát igényel a fotókhoz, a filmhez vagy a zenéhez való kötődése bemutatása. írásomban röviden ismertetem e vonatkozások legfontosabb jegyeit és felvillantom néhány konkrét példán keresztül, mit is gondolt, írt a XX. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója azok kapcsán.

A remekművekről írt, mindenkinek szánt tanácsa önmaga számára is irányadó volt: Ha csak te­he­ted, élj min­dig úgy, hogy az em­be­ri szel­lem kris­tály­ba fa­ra­gott re­mek­mű­ve­i­nek egyi­két min­den­nap meg­szem­léld, s ha né­hány pil­la­nat­ra is! Ne múl­jon el egyet­len na­pod, hogy nem ol­vas­tál né­hány sort Seneca, Tolsz­toj, Cer­van­tes, Arisz­to­te­lész, a Szent­írás, Ril­ke vagy Marcus Aurelius köny­ve­i­ből. Min­den­nap hall­gass né­hány ütem ze­nét, ha más­képp nem le­het, szó­lal­tasd meg a ze­ne­do­bo­zon Bach, Bee­tho­ven, Gluck vagy Mo­zart va­la­mely té­te­lét. Ne múl­jon el nap, hogy nem né­ze­get­ted né­hány per­cen át va­la­mi­lyen jó nyo­mat tük­ré­ben Brueghel, vagy Dürer, vagy Mi­che­lan­ge­lo va­la­me­lyik fest­mé­nyét vagy raj­zát.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők Mészáros Tibor: Márai és a művészetek című tanulmányát a különböző művészeti ágak szempontjából elemzik.

A részvétel regisztrációhoz kötött: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/marai-es-a-muveszetek-muhelybeszelgetes

A Márai és a művészetek című tanulmány PDF formátumban az alábbi linken érhető el:
http://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Marai-tanulmany.pdf

Az MMA MMKI 2016.augusztus 29-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a szeptember 5-én megrendezésre kerülő 1956/68 emigrációi Közép-Európában című műhelytalálkozó részleteit.

A nemzetközi műhelytalálkozó célja, hogy az MMA MMKI megalapozzon egy hosszú távú, közép-európai kutatási együttműködést. Meghívott lengyel, cseh, szlovák és magyar előadóink 1956 és 1968 történelemfordító eseményeinek művészeti vonatkozásait három szempontból vizsgálják: 1. miként jeleníti meg az emigránslétet a „visegrádi alkotók" emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája; 2. az emigráns alkotók milyen műhelyeket és médiumokat tartottak fenn; 3. a „visegrádi országok" kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a történelmi események recepciói és a múltreprezentáció művészi eszközei. A poznańi, a budapesti és a prágai megmozdulások új kulturális identitásokat képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya.
A rendezvény időpontja és helyszíne: 2016. szeptember 5., 10.00 – 18.45, Pesti Vigadó
 
Az előadások angol nyelvűek, a részvétel regisztrációhoz kötött.
 
Partnereink: a Visegrad Fund támogatásával a pozsonyi BISLA Liberal Arts College, az olomouci Listy és a lublini Akcent folyóirat
 
A részletes program és az előadók absztraktjai itt található:/documents/6787425/0/The+Refugee+of+1956-68+cultural-scientific+workshop.pdf/f640b692-479d-4733-9305-5ebff01cc3ed