MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Esték a Hild-villában


Esték a Hild-villában, Falusi Márton - Haza és haladás Kodály Zoltán prózai műveiben

A magyar eszmetörténet jelesei a nyelvújítás óta igyekeznek összeegyeztetni „haza és haladás” programját, jóllehet az aforizma – „Haladás a matériában…, de haladás a lélekben: semmi” – Kölcsey Ferenctől ered. A nemzeti sajátszerűség és a progresszió értékpólusai gyakran a „népiség” mibenlétéről folyó művészetfilozófiai diskurzusban kristályosodtak ki. Sajnálatos tény, hogy azok az összefüggések, amelyek a művészet zsenialitásában, esztétikai szinten kifejezésre jutottak – gondoljunk Berzsenyi, Petőfi, Ady vagy Bartók ars poeticájára –, a politikai identitást – a „mi a magyar?” örök kérdését – alig-alig határozhatták meg. De vajon mi jellemzi Kodály Zoltán népiségfogalmát, amely nem azonos például Petőfi Sándor 19. századi felfogásával? S ezáltal, a kor szellemi klímáját is alakítva, vajon miként hangolta össze a nagy zenei gondolkodó „haza és haladás” programját? Az Előadó e kérdésekre keresi a választ, nem lévén zenetudós, Kodály prózai megszólalásai, vallomásai alapján.

Időpont: 2017. december 7. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában – Kis Domokos Dániel A SZÍNPADIKUS KODÁLY

Kodály művek színpadi világa

Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik pedig az 1948-ban Balázs Béla szövege alapján, Kodály zenéjével létrejövő Czinka Panna balladája. A Kuruc mese a Marosszéki táncok és a Galántai táncok zenéjére íródott. Bár a koreográfus Milloss Aurél volt, a darabnak nem volt nagy sikere, de szcenikai megformálását a kortárs kritikák is elismerték, mely – mint ahogyan a többi Kodály-mű első színpadi megfogalmazása is – az Operaház máig legkiválóbb díszlettervezőjének, Oláh Gusztávnak volt köszönhető. A Czinka Panna balladája is, 1948-as bemutatója után hamarosan lekerült a műsorról.

2017. november 23. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villába - Windhager Ákos Létösszegző magyar kantáták 1920 - 1944 között

 

 

Az előadás szellemtörténeti kitekintést nyújt a Psalmus hungaricus és a Cantata profana időszakában született létösszegző (személyes, közösségi és szakrális létet egybe sűrítő) kantátákra. Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Veress Sándor eltérő közösségi beállítottságból, hasonló közéleti felhangok és azonos szakrális szimbólumok révén zenésítették meg a személyes lét drámáját. Az áttekintés révén kiviláglik a Bartók- és Kodály-remekművek esztétikai magaslata, de a létösszegző művészi igényből fakadó nagyszabású kísérletek fensége is.

2017. november 9. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában Ittzés Mihály: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában

Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. október 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Esték a Hild-villában Sziklavári Károly: „Háry János vitéz” – A Háry János a magyar hagyomány tükrében

Az előadó a nemzeti hagyomány legkülönbözőbb területei felől igyekszik megvilágítani Kodály egyik fő művének magyar kultúrtörténeti jelentőségét, egyaránt kitérve az eszmetörténet, műfaj, zenei összetevők kérdéseire. Rámutat arra a latens eszmei szálra is, amely összeköti a magyar művészet különféle Háry-alakjait Petőfi János vitézével – és részint Arany Toldijával. Vizsgálja továbbá a Háry-libretto helyét a kor szépírásában, ráirányítva a figyelmet a közvetlen vagy közvetett előzményekre, s ugyanúgy a daljáték egykorú fogadtatására is.

2017. október 5. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

 

Esték a Hild-villában

Fehér Anikó: „Gerencséri utca…" – Az új stílusú magyar népdal megjelenése Kodály kórusműveiben és pedagógiai etűdjeiben

 

Aki csak érintőlegesen ismeri a magyar népzenét, azt bizonyosan tudja, hogy van „régi stílus" és „új stílus". Ez a tudás nem is kevés. Ha meg tudjuk különböztetni a rendkívül gazdag magyar népzenekincs két fontos fajtáját, nyugodtan elindulhatunk a mélyebb vizek felé.

Az új stílus a tizenkilencedik század második felében alakult ki, a legújabb kutatások szerint nem a régire alapozva. Ezek a dalok ugyanúgy négy sorosak mint a régi réteg dallamai, ám maximum kétféle dallamsorral találkozhatunk bennük. Ráadásul az első és az utolsó soruk azonos. Nem tűnik ez túl nagy zenei készletnek, mégis mintegy 100 éven át ez uralta a népzene terepét a magyar nyelvterületen.

Az előadó senkit nem akar meggyőzni Kodály Zoltán zenei igényességéről, inkább azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolata az új stílussal. Hogyan, milyen mértékben használta fel a „kupolás" szerkezetű magyar népdalt a számára oly fontos kórusművekben, s a szívéből fakadt pedagógiai munkákban, amelyekkel egy nemzetet akart megtanítani a kottaolvasásra, s a zene befogadására.

 

2017. szeptember 21. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

 

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Indul az „Esték a Hild-villában

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet az Esték a Hild-villában rendezvénysorozat második félévében a Kodály Zoltán emlékévnek szentelve rendezi meg kéthetente csütörtökönként művészetelméleti előadás-sorozatát.

Kodály Zoltán a huszadik század egyik legnagyobb formátumú művésze volt, akinek hatása messze túllépett a kultúrán. A Visszatekintés és a Levelek olvasójaként rajzolódik ki impozáns portréja: zenét szerzett, vezényelt, tanulmányt írt, népzenét gyűjtött és népzenei rendszert állított fel. Egységes zenepedagógiai rendszerével megreformálta a zenei oktatást, folyóiratokat alapított és intézményeket vezetett, miközben irodalomtörténeti kutatást végzett, reprezentált a magyar kultúra érdekében. Túl ezen misén kántorizált és szolfézspéldákat gyártott, szakmai tevékenysége mellett jutott ereje arra, hogy teljes értékű magánéletet éljen, s a nehéz pillanatokban is őszinte barátja maradt Bartóknak, Dohnányinak és Lajthának.

Jelentőségét jól mutatja, hogy kétszer jelölték köztársasági elnöki tisztségre, kétszer kérték fel a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Élete végéig hiteles személyiség maradt, aki szabadságeszményéből jottányit sem adott fel egyetlen kitüntetése kedvéért és üldöztetése során sem. Az előadássorozat a szerző e sokoldalú művelődéstörténeti jelentőségét hét előadás keretében mutatja be.

Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük jelezze részvételi szándékát az adott rendezvényre a honlapunkon megtalálható regisztrációs link segítségével.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat 2017. évi őszi félév

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának szeptemberi első előadása:

Farkas Attila: Kodály a magyar művelődéstörténetben

Bevezető jellegű előadásában két, első látásra egymással nehezen összeegyeztethető célt tűzött ki maga elé: Kodály életművének legjellemzőbb eredményeit kívánja bemutatni, ugyanakkor nem szeretne az általánosságok szintjén megrekedni. Ennek érdekében előadónk első lépésben a művelődés és a kultúra fogalmának analízisét vázolja különös figyelemmel a nemzeti, valamint a népi kultúra jelentésére, illetve a zene kulturális jelentőségére. Tézise szerint Kodály a nemzeti kultúra kiteljesítését csak modernizáció útján tartotta lehetségesnek, ugyanakkor ezt a modernizációt kizárólag nemzeti alapon tartotta végrehajthatónak, mégpedig a népi hagyomány reflexív feltárása segítségével. Az Előadó megkísérli elhelyezni a kodályi célokat és eredményeket a magyar művelődés fejlődésében. Két konkrét periódus jelentőségére külön kitér: elemzi a Magyarság a zenében című 1939-ben megjelent esszé történeti interpretációs lehetőségeit; majd megvizsgálja annak az időszaknak a történetét, amelyben Kodály a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Az elemzések tanulságait kiterjeszti az életmű és a politika viszonyának jobb megértése felé.

Esték a Hild-villában

Művészetelméleti előadás-sorozat

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Esték a Hild-villában rendezvénysorozatának következő előadása:

Falusi Márton: Arany-recepció a kortárs költészetben

2017. április 20. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Az előadás gondolatébresztő anyaga itt érhető el: [link]

Arany-recepció a kortárs költészetben

Falusi Márton tudományos munkatárs Arany János epikájának és lírájának kortárs recepcióját elemezte előadásában. Bemutatta az életmű értékelésének hullámzásait, a verses epikus és a lírikus korszakok különféle értelmezési irányait, majd a kortárs magyar költészet Arany Jánoshoz való viszonyulását vizsgálta Nagy László, Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István, Kányádi Sándor, Térey János és Lövétei Lázár László munkásságának középpontba állításával. A prezentáció alaptézise az volt, hogy fordulat következett be a hagyománytörténésben: a 20. században Arany János költészete látszott korszerűbbnek, mára viszont fölerősödött az epikus struktúrák recepciója.

Az Esték a Hild-villában művészetelméleti előadás-sorozat a Kodály Zoltán – emlékévhez kapcsolódóan szeptember 7-én folytatódik.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet